Zukor faluja nem Hollywood

Publikálás dátuma
2017.12.14 06:03
MTI FOTÓ: Vajda János
Fotó: /
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Ricse.

Ha van jó példa arra, mikét lehet a mélyszegénységből a világ tetejére eljutni, akkor a ricsei zsidó szatócsmester fia, Zukor Adolf élete klasszikusan ilyen. A mindössze nyolc általánost végzett, korán árvaságra jutott fiú 16 évesen vándorolt ki szülőfalujából Amerikába, ahol gyakorlatilag megteremtette Hollywoodot: Los Angeles külvárosi részében egy elhagyott raktárépületben kezdte forgatni filmjeit, ebből nőtte ki magát a mozivilág fővárosa. S Zukor a hetvenes években bekövetkezett haláláig megtartotta azt a szokását, hogy minden ricsei házasulandónak jelképes 25 dollárt küldött nászajándékba: ennyi pénz volt a kabátzsebébe varrva, amikor elindult szerencsét próbálni.

MTI FOTÓ: Vajda János

MTI FOTÓ: Vajda János

Ma a ricseiek ennél jóval szerényebbeket álmodnak. Van, aki már azzal is beérné, ha bírná tüzelővel a telet. Vécsi István, MSZP-s polgármester, volt országgyűlési képviselő, a Közmunkás Szakszervezet elnöke emlékszik olyan télre, amikor egy nyugdíjas bácsi pár hasáb fát kért tőle kölcsön, mert érkezett az unoka, s nem tudtak neki meleget varázsolni, a nyugdíj pedig már elfogyott. Ilyen történetekkel szinte naponta szembesülnek az ország egyik legelmaradottabb kistérségében, ahová meglehetősen aránytalanul áramlik a közpénz. Az innen húsz kilométerre lévő Kisvárdán, Seszták Miklós fejlesztési miniszter városában már vízi filmstúdió, fejre állított tájház és kilátó is épül, ami mellé most még csúszdaparkot is álmodnak, sőt, közel egymilliárdért egy fedett focicsarnokot is felhúznak hamarosan, miközben a környékbeli falvak csak vegetálnak. A ricseiek is rendre próbálkoznak, de nem kaszálnak túl sokat a pályázatokon. A helyi piactér fejlesztésére kértek pénzt legutóbb, de ez ügyben még nincs döntés. A minibölcsőde kialakítására benyújtott pályázatukat elutasították. Az óvoda konyhájának felújítására viszont kaptak 23 millió forintot, ami mellé az önkormányzatnak 2 millió forint saját erőt kellett biztosítania. A Vidékfejlesztési Program keretében is pályáztak 45 millió forintra, de ennek csak nagyjából a felét, 24 millió forintot ígértek oda nekik.

Hogy ne veszítsék el végképp a fiatalokat, Ricsén is próbálnak a felszínen maradni, s amit lehet, legalább a közmunka-programok révén megvalósítanak. A helyieknek amúgy is rossz tapasztalataik vannak a "mobilitásról": sokan vágtak már neki az ország nyugati felében felkínált munkahelyeknek, de jellemzően néhány héttel később vissza is jöttek. A betanított vagy szakmunkás-lét nem jár annyi fizetéssel, amennyiből az itthon maradt családot támogatni tudnák, egy ricsei ház ára pedig kacagtatóan alacsony egy hasonló kvalitású Győr környékihez képest: vagyis családostul nem tudnak mozdulni. Ilyen körülmények között az adott közösség vezetőjének lelkiismeretességén is múlik, hogy a lehető legtöbb embert vonzza be a közmunka programba, sőt, akár egy lépéssel továbbhaladva, értelmes, a megélhetést is biztosító állásokat teremtsen.

Itt ismét visszakanyarodhatunk a falu legendás szülöttjéhez: Adolf Zukor nevét viseli ugyanis az a csárda, amelyet idén nyáron avattak. Start programból nyertek rá 30 millió forintot, s ehhez a falu hozzátett még 4,5 milliót. Zömmel közmunkások dolgoztak az építkezésen, most pedig olyanok irányítják a napi munkát üzletvezetőként, pincérként, szakácsként, akik - ha nincs az étterem - ugyancsak a közmunkások számát gyarapították volna. A klasszikus falusi fogadók hangulatát idéző hely abban is segít, hogy itt maradjanak a fiatalok. Ha van hová leülni esténként egy jót beszélgetni, akkor nem mennek át Kisvárdára, s összetartóbb lesz a közösség. Hét alapító taggal létrehoztak egy szociális szövetkezetet, ez tartja fent a létesítményt: a tagok nem kapnak pénzt a munkájukért. A helyben élőktől felvásárolják a zöldséget, gyümölcsöt, így juttatják őket többletbevételhez, miközben jól jár a vendéglő is, hisz itt termelt, friss alapanyagokból főzhetnek.

Nemcsak a csárda épült zömmel közmunkából, de így lesz új idős-otthon is. Szükség van ilyen intézményre: az 1863 fős faluban több mint háromszázan 62 év felettiek. Ez az arány előrevetíti a település elöregedésének problémáját, még akkor is, ha a statisztikai adatok szerint az elmúlt években az öregedési index csökkenő tendenciát mutatott. De közmunkások építettek két játszóteret is a faluban, ahol közel négyszáz tizennégy év alatti gyermek él. Ennek köszönhetően nem kellett leépíteni az általános iskola nyolc osztályos oktatását, s jól működik a művelődési ház is, benne a könyvtárral.

Ricsétől csak pár kilométer a szlovák határ, s az átmenő forgalom sokat dob a helyi turizmuson. Igaz, a határ túloldaláról érkezők leginkább a kisvárdai fürdőbe igyekeznek, no meg alaposan bevásárolnak az erős eurójukból a magyar oldalon, de hazafelé menet egyre többen állnak meg az új csárdánál, ami szintén jó bevétel a falunak. Kevésbé örülnek azonban a szlovákoknak akkor, amikor elszívják a szakképzett munkaerőt a településről. Emiatt is sok a faluban a közfoglalkoztatott, hisz leginkább ők maradnak helyben. E munkabérek alacsony szintje miatt az itt élők vásárlóereje csekély, ami nem kedvez a helyi vállalkozásoknak, s a település gazdaságának sem. A közmunkások létszáma decemberben 240 fő volt, s idén öt ilyen jellegű munkaprogram zajlott a településen. A borsodi faluban 2-3 nagyobb mezőgazdasági vállalkozás működik, akik néhány embernek tudnak csak munkát biztosítani.

Vécsi István szerint az országnak szüksége van egy új társadalmi szerződésre. Két éve, a borsodi éhségmenet egyik résztvevőjeként azt mondta: az országban temérdek pénz van, stadionokat, cég-és médiabirodalmakat építenek, s a kormányhoz közeli klientúra működteti belőle a saját hatalmát, de a szegényeknek semmi sem jut. Ez a helyzet azóta sem változott - teszi hozzá. Úgy véli, ha jól megy az országnak - márpedig ezt sugallja a jelenlegi hatalom - akkor van miből adni. A kötelező létminimumhoz elegendő fizetést pedig szavai szerint mindenkinek meg kellene kapnia, hisz a szóban benne van annak valódi tartalma: ez az a minimum, ami egy ember önnön fenntartásához kell.

Ricse nem paradicsom
Ricse idei költségvetési bevételét 749 millió 411 ezer forintra tervezték, miközben a kiadásuk meghaladja a 785 millió forintot, vagyis az évet várhatóan 35 millió forintos hiánnyal zárják. Ezt csak úgy tudják kigazdálkodni, ha "összehúzzák a nadrágszíjat", és a szűkös keret ellenére erőn felül spórolnak a kiadásokon. Iparűzési adóból mindössze 7 millió, míg gépjárműadóból alig több, mint kétmillió forint folyik be a kasszájukba, ebből is kitűnik, hogy Ricse nem a vállalkozások és gazdag emberek paradicsoma.



2017.12.14 06:03

Hamarosan tömegek kapnak résznyugdíjat vagy azt se

Publikálás dátuma
2018.07.16 20:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.
– A jövő évi költségvetés, vagy a konvergencia program is azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nem tér el a 2010 óta folytatott gyakorlattól, koherens szociálpolitikát folytat. Ez akár dicséret is lehetne, de a Magyar Tudomány júniusi számában megjelent "Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája" című tanulmánya vagy a Kiss Dianával a nyugdíjrendszerünkről írt bővebb angol nyelvű cikke messze nem elismerő. Minek szól a kritika?  – Tavaly jelent meg Ferge Zsuzsa kötete a rendszerváltás óta működő kormányok szociálpolitikájáról és ennek is az az egyik következtetése, hogy a szocialista-liberális kormányoknak nem volt egységes szociálpolitikájuk. Többnyire szociáldemokrata programokkal kezdtek, amit azután neoliberális megszorítások követtek. Ezzel szemben a Fidesz társadalompolitikája következetes maradt a nyolc év alatt, csak éppen szembe megy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk. Egy másik fontos sajátossága az Orbán-kormányoknak, hogy szemben elődeikkel, durva megszorítással kezdtek, aztán valamelyest lazítottak a ciklusok vége felé.  – Miben?  – Vegyük a munkanélküli ellátórendszer reformját. Míg a Gyurcsány-érában minimálbért kaptak a közmunkások, addig a Fidesz bevezette a közmunkás minimálbért, ami a korábbinak mindössze a 60 százaléka lett. Ráadásul, hogy sok embert pörgessen bele a rendszerbe, jelentős részüket részállású közmunkásként „foglalkoztatta” 2010-2011-ben. Mindez elképesztő jövedelem-zuhanást jelentett sok százezer embernél a válság idején, ami a szegénység drasztikus növekedéséhez vezetett 2012-re. Ehhez képest 2013-14-re a Fidesz-kormány már hosszabb távra és teljes munkaidőben foglalkoztatta az embereket közmunkában és a létszámot is megemelte. Ez a 2011-es állapothoz képest mindenképpen javított a munkanélküliek helyzetén. – Mindeközben nem teljesítette a szociálpolitikának azt az alapvető funkcióját, hogy segítse a társadalmi különbségek kiegyenlítését.  – A szociálpolitika minden területén egységes elveket követett a második és a harmadik Orbán-kormány: munka alapú társadalomról beszélnek. Azt erősítik tovább, akinek bejelentett, stabil munkaviszonya van, akinek sikerült megkapaszkodni a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb és ezt nem tudta elérni, azt szisztematikusan tovább gyengítik. Mindez tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének általánosan elfogadott szociálpolitikai elvével, amit az unió lelkének is nevezett Európai Szociális Modell is megkövetel. Fontos látni, hogy az EU azért is támogatja a leszakadók munkaerőpiaci integrációját, mert ez vezet a fenntartható gazdasági növekedéshez.
– Miért megy ezzel szembe a Fidesz?  – A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.  – A politika ezzel eltolja magától a felelősséget.  – Persze, az egyén felelősségét hangsúlyozza, az államnak ebben a logikában az a dolga, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kimaradókat „megnevelje”, munkára fogja. Ennek egyik eszköze, hogy 9-ről 3 hónapra csökkentették a munkanélküli járadék időtartamát, ilyen rövid járadékos idő sehol nincs a fejlett világban. Lefaragták a segély összegét, felülvizsgálták a rokkantnyugdíjakat, hogy az egyéneket a legális munkaerőpiacra kényszerítsék. Ez a gondolkodásmód épp a válság közepén hagyta figyelmen kívül a gazdasági folyamatok egyéni sorsokra mért hatását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a közmunkaprogram már említett kiterjesztése, miközben a kontrollt és a „nevelést” szolgálta, komoly támogatás volt azoknak, akiknek a készségei és képzettsége alacsony szinten vannak.  – Mi következik most, amikor drasztikusan visszaszorítják a közmunkát?  – Számomra is megdöbbentő, hogy most, amikor a költségvetés ezt már lehetővé tenné, nem kezdtek bele ennek a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó rétegnek a tényleges munkaerőpiaci integrációjába, sőt a középfokú és felsőfokú oktatás szűkítésével, a közoktatás átalakításával azt érjük el, hogy újratermelődjön ez a réteg. Az ország egy nagy lehetőséget vesztegetett el, hiszen az EU erre a célra tényleg nagyon komoly forrásokat biztosított volna. Lengyelország ezt a lehetőséget jól kihasználta a kisvállalkozások fejlesztésén, valamint az oktatás és a felnőttképzés modernizációján keresztül.  – Amikor a Fidesz a választási kampányban egy szót sem szólt a nyugdíjrendszer átalakításáról, sejteni lehetett, hogy nem lesz rugalmasabb a világ legmerevebb nyugdíjrendszere.   – Meglepett, hogy a szociális ígérgetésbe nem ment bele a kormány, vagyis biztosak voltak benne, hogy ilyen irányú változtatás nélkül is megnyerik a választást. Ez be is jött nekik. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését például sokan valószínűsítették, de nem nyúltak hozzá. Az Erzsébet utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.  – Pedig abban, hogy rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell lehetővé tenni, teljes az egyetértés a szakértők és a nyugdíjasszervezetek között.  – Minden fejlett ország nyugdíjrendszere valamelyest rugalmas: ha lemondasz a nyugdíjad egy részéről, akkor elengednek nyugdíjba hamarabb, úgy, hogy az állam se járjon rosszul. És fordítva, dolgozhatsz tovább a magasabb nyugdíj reményében. A magyar nyugdíjrendszer ezzel szemben teljesen merev és ez se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó.
– Differenciált nyugdíjemelésre volna szükség, amit az összes nyugdíjas szervezet és az ellenzék is követelt a kampányban?  – A magán-pillér megszüntetése autokratikus rendszerekre jellemző módon történt meg; én az „illiberális demokrácia” főpróbájának tekintem. Ugyanakkor az egységes állami felosztó-kirovó rendszerre való visszatérés megnyitotta a lehetőséget a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritási mechanizmusok erősítésére. Nem egyszeri nyugdíjemelés kellene tehát, hanem olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusok megerősítésére lenne szükség, mint például a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. Az egykulcsos szja ugyanis már önmagában a nyugdíjak (csakúgy, mint a keresetek) széthúzását eredményezi. A nők előnyben részesítése is fontos ügy: az ő nyugdíjuk az alacsonyabb bérek és a gondoskodó munka miatti szaggatottabb munkapálya miatt kisebb. Ugyanakkor a Nők 40 egy valós problémára ad egy végtelenül leegyszerűsített, a nyugdíjrendszer egésze szempontjából újabb igazságtalanságokat szülő választ. Mindeközben a Fidesz megszüntette a járulék- és nyugdíjplafont 2013-ban, ami hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.  – Az lehet az értelme, hogy a nagyon magas összegek emelik az átlagnyugdíjakat, ami elfedi a legszegényebbek nyomorát?  – A válság évtizedében a nyugdíjak nagyjából hozták a korábbi színvonalukat. A mélyszegénységben, azaz többszörös anyagi deprivációban (valamitől való megfosztottságban - a szerk.) élő idősek aránya 6 százalék körül maradt, miközben a 6 éven aluli gyereket nevelő családoknál 2008 és 2012 között 20-ról 35 százalékra ugrott. Tehát nem a nyugdíjasok voltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Azzal persze egyetértek, hogy az alacsony nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben kellene emelni. A jelennél azonban aggasztóbb a jövő: fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelyiknek a munkapályája nagyobbik része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. Így egyre többen kapnak majd résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel, nem látok erre vonatkozó stratégiát. – Egy cinikus választ láttunk: a szülőtartás hangsúlyozását. Várható más lépés is?  – Nem gondolom, hogy a 21. században a szülőtartás lenne a megoldás a nyugdíjrendszer problémáira. Ugyanakkor szerintem nem várható alapvető változás a nyugdíjrendszerben. Ennél komolyabb szociális feszültségekre sem feltétlenül reagált az Orbán-kormány az utóbbi nyolc évben.  – Fenntartható így a magyar nyugdíjrendszer? A rokkantakkal, vagy, ahogy most nevezzük, megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos szolidaritást, ami 1928 óta jellemezte a magyar nyugdíjrendszert, felszámolták, ugyanakkor ezzel elérték, hogy középtávon fenntartható az öregségi nyugdíjrendszer. Csakhogy részben a nyugdíjrendszerből eltávolított, „problémás” (azaz a munkaerőpiacról idő előtt kiszorult) nyugdíjasokat látjuk ma az utcákon hajléktalanként, vagy éppen nem látjuk őket, mert otthon nyomorognak. Sok személyes tragédia, kegyetlen történet van a mögött, hogy középtávon fenntarthatóvá tették gazdaságilag a nyugdíjrendszert, sőt az 2013 óta szufficites, bevételt „termel” a költségvetésnek.  – Ha visszagondol erre a beszélgetésre, másképp fogalmazott, mint tette volna egy hónapja, az Akadémia elleni kormányzati támadás előtt?   – Remélem nem. Egy évvel ezelőtt is nagyjából ugyanezeket mondtam el a nyugdíjrendszerről. – Pedig ami a kutatóintézetek körül történik, félelmet is kiválthatna az olyan szakemberekben, mint ön.   – Azt elérték, hogy rossz lett a hangulat: elkeserít bennünket a támadás az MTA és kutatóintézetei, valamint a társadalomtudósok ellen. Mégis töretlenül valljuk, hogy a tudománynak nem kell egyetértenie a kormány döntéseivel, nem ez a feladata. Mi nemzetközi standardok által meghatározott, tudományos kutatási elvek alapján végezzük a munkánkat. Ezek mentén írtam meg a Magyar Tudományban is a cikkemet és egy szavát sem változtatnám meg.  – Egy okos kormány megpróbálja a kutatások eredményeit felhasználni, kiaknázni. Van ilyen igény?  – Bár vannak ellenpéldák is, általában nem látunk nagy igényt a szakértelemre.  – Érdemes még társadalomtudománnyal foglalkozni Magyarországon? A legjobbak közt is sokan fontolgatják, hogy elhagyják az országot vagy a tudományágukat. Ez a folyamat korábban elkezdődött, de sokaknál az utolsó csepp a pohárban, ami most történik. Tragikus, de attól tartok, hogy elveszíthetünk sok értékes kutatót.

Névjegy

Szikra Dorottya szociológus, 2014 óta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa.  2016-tól az ESPAnet (European Social Policy Analysis Network) társelnöke.  Korábban  oktatott és kutatott az ELTE társadalomtudományi karán, volt vendégtanár a Közép-Európai Egyetemen és külső munkatárs a  Budapest Szakpolitiai Intézetben.    

2018.07.16 20:00
Frissítve: 2018.07.16 20:00

„Közbiztonsági érdekből” záratják be az Aurórát és a Corvin Clubot

Publikálás dátuma
2018.07.16 17:43
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Az Auróra régóta szúrja a józsefvárosi vezetés szemét. A szórakozóhely azt közölte: ők nem kaptak hivatalos értesítést, a szokásos nyári nyitva tartás szerint üzemelnek.
Hétfőn a hatóság elrendelte a Marom Klub Kft. által üzemeltetett Auróra Kioszk és Auróra Kert, valamint a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Corvin Club üzlet bezárását – közölte honlapján a józsefvárosi önkormányzat. Mint írják, Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalának Jegyzője még 2017. június 28-án rendelte el „a lakosság által rendszeresen és folyamatosan panaszolt Auróra 9-11. szám alatt üzemelő Auróra Kioszk és Auróra Kert bezáratását. A Kioszk esetében a nyomozó hatóság kezdeményezésére közbiztonsági érdekből, a Kert esetében pedig kereskedelmi tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó engedély hiányában.”  A Marom Klub Kft. a döntések ellen fellebbezett, ezeket azonban „a bíróság és a kormányhivatal – a Marom Klub Kft rosszhiszemű és jogsértő eljárása miatt – végül elutasította”. A közlemény szerint a jegyző utasítására a hatóság hétfőn felszólította a Kft.-t, hogy az általa birtokolt ingatlanok használatának jogcímét igazolja érvényes szerződéssel, ennek megtörténtéig pedig az üzleteket bezáratta. Amennyiben az igazolás nem történik meg, a helyeknek végleg be kell zárniuk, ha pedig új szerződést mutatnak be, az egyben új kereskedelmi bejelentést is szükségessé tesz – ebben az esetben a hatályos helyi rendeletnek megfelelően a jövőben kizárólag 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva. „A bírósági végzésből kiderült, hogy a Marom Klub Kft. korábban büntetőjogi felelősségének tudatában az önkormányzat hatóságát félrevezette és megtévesztette, mivel kérelmei beterjesztésekor nem volt jogosult eljárni. Az ügyben egyébként tekintettel a hatóság félretájékoztatására, a hivatal feljelentést tett”.
Azt is közölték, hogy az Auróra Kert vonatkozásában – Budapest Főváros Kormányhivatala jogerős döntése miatt – a kertben létesített, kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló építményeket az üzemeltetőnek el kell bontania, mivel engedély nélkül építette. Amennyiben ezt nem teljesíti, hatósági intézkedésekre kerül sor. A jegyző utasítására a hatóság hétfőn elrendelte a Corvin-tető Vendéglátóipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett, Blaha Lujza tér 1-2. Corvin Áruház IV. emeleti szintjén és az áruház tetőteraszán lévő, „Corvin Club” elnevezésű üzletének bezárását is. „A 2018. június 21-én a hajnali órákban a helyszínen végzett rendőrségi ellenőrzés következtében több személy esetében a rendőrség kábítószer birtoklása, valamint kábítószer-kereskedelem bűntettének megalapozott gyanúja miatt bűntető eljárást folytat. Mindezekre tekintettel a rendőrség hivatkozással a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény 5-6. §-ában foglaltakra kezdeményezte a fenti üzlet ideiglenes bezárását. A jegyző a törvényben foglaltaknak megfelelően közbiztonsági érdekből az eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezáratta” – olvasható a közleményben.

Az Auróra nem tud erről

Az Auróra holnaptól a szokásos nyári nyitva tartás szerint 4-től üzemel – közölte a Facebook-oldalán az Auróra, hozzátéve, hogy nem kaptak hivatalos értesítést az önkormányzattól. „Önkormányzati honlapokat és sajtóhíreket nem tudunk kommentálni, mert ezeknek nincsen jogi hatása. A Józsefvárosi Sajtóiroda nem adott további tájékoztatást, a Jegyzőiroda és a Hatósági osztály pedig jelenleg nem elérhető” – írták.
2018.07.16 17:43
Frissítve: 2018.07.16 17:52