Putyin-show Moszkvában

Publikálás dátuma
2017.12.14 17:13
FOTÓ: RAMIL SITDIKOV /SPUTNIK/AFP
Fotó: /
Győztes hadvezéri pózban állt ki a világ minden tájáról összesereglett újságírók elé az orosz elnök, szokásos évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján. Az érdeklődés évről-évre nő.

Rekordot döntött az érdeklődés Vlagyimir Putyin évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóján a moszkvai nemzetközi kereskedelmi központban. A 13. alkalommal megrendezett moszkvai elnöki show-ra az 1640 újságíró akkreditáltatta magát. Az újságírók zöme orosz, de a világ minden nagy hírügynöksége, nagyobb tévéje, rádiója és újságja küld képviselőt minden évben. (Tavaly még 1350 riporter vett részt, már az is rekordnak számított.)

Az idei rendezvény különlegességét az adta, hogy már-már a jövő március 18-án (a Krím-félsziget elcsatolásának 4. évfordulóján) sorra kerülő elnökválasztás kampányához tartozik, illetve hogy két elnökjelölt is részt vett, de egyik a sajtómunkások soraiban. Kszenyija Szobcsak tévés celeb, aki egyéni jelöltként indul – teljesen esélytelenül - az elnökválasztáson, akárcsak a korábbi években, most is a Dozsgy tévé színeiben vett részt a sajtótájékoztatón.

Az eseményt, amely ezúttal 3 óra 40 percen át tartott, a nagyobb orosz tévék, valamint az orosz propagandagépezet legfontosabb nemzetközi pillére, a Russia Today is élőben közvetítette. Putyin minden évben vállalja a maratoni élő show-t, amely nyilván nemzetközi imázsát erősíti. Az eddigi leghosszabb évértékelő sajtótájékoztatója 2008-ban volt, amikoris 4 óra 40 percen át tartott, a legrövidebb, a 2001-ben megrendezett első is 1 óra 33 perces volt.

A témák tekintetében nem történt meglepetés, amint az várható volt az orosz elnökválasztás, a belpolitikai-gazdasági kérdések mellett a szíriai és az ukrán helyzet, valamint az orosz-amerikai viszony dominált. De terítékre került Észak-Korea, Afganisztán, a kurd függetlenségi referendum és a téli olimpiáról nemzeti színekben eltiltott orosz sportolók ügye is.

Putyin, aki mindig is tudta, hogy lehet a világsajtó címlapjaira kerülni, ezen a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem pártja, az Egységes Oroszország színeiben, hanem független jelöltként indul az elnökválasztáson, de számít egyes pártok és szervezetek támogatására. Azt is hangzatosan kimagyarázta, hogy miért is nincs tényleges kihívója. Miután félig-meddig viccesen - vagy legalábbis annak szántan - elmondta, hogy nem az ő dolga saját erős ellenzékét és kihívóját megteremteni, a 2000 óta elért gazdasági és társadalmi eredményeivel magyarázta a helyzetet. Hozzátette, hogy ő maga is egyébként kiegyensúlyozott politikai rendszer kialakítására törekszik, amelynek része lenne egy versenyképes ellenzék. (Arról nyilván nem beszélt, hogy Oroszországban gyakorlatilag minden ellenzéki kezdeményezést már csírájában elfojt az idegenügynök-törvény. ) Egyetlen potenciális kihívóját, a felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott, ezért az indulástól eltiltott Alekszej Navalnijt az Ukrajnában eljárás alá vont grúz exelnökhöz, Miheil Szaakasvilihez hasonlította, akiről azt állította, hogy mind a grúz, mind az ukrán népet „szembeköpte”.

Ukrajna kapcsán is a szokásos érveket sorolta, állítva, miszerint szó sincs orosz agresszióról, a Donbászon helyi milíciák harcolnak, akik nélkül az ukrán nacionalista zászlóaljak „Srebrenicát” csináltak volna a térségből. Azt állította, hogy az ukrán kormányzat nem hajlandó végrehajtani a minszki kötelezettségvállalásokat. Mindezek mellett Putyin tett egy eléggé kétértelmű megjegyzést is, miszerint az orosz és az ukrán történelmileg nézve tulajdonképpen egy és ugyanazon nemzet.

A nemzetközi kérdések megválaszolásában nagyon diplomatikusan járt el az orosz elnök – akár a hidegháborússá vált orosz-amerikai viszony, akár a kurd, észak-koreai vagy szíriai helyzetről faggatták. A doppingbotrány kapcsán elismerte, hogy a történtekért Oroszország is felelős, "mivel kimutatták a doppingellenes szabályok megsértésének reális eseteit”, de azt is hangsúlyozta, hogy a történteket politikai szándékkal fújták fel az orosz elnökválasztás küszöbén.

Miért lett független Putyin?
Az orosz elnök támogatottsága a Krím elcsatolása óta tartósan 80 százalék fölött mozog, miközben a kormánypárt nem tudja megszólítani a választókat. A szeptemberi helyhatósági választáson Moszkvában például 15 százalékos volt a részvételi arány.
A Levada Intézet szerdán bemutatott mérése szerint ha most lennének a választások, Putyin a voksok 75 százalékát szerezné meg. A celeb műsorvezető Kszenyija Szobcsak 1 százalékra számíthat. A biztosan voksolni kívánók aránya 28 százalék.

2017.12.14 17:13

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15