Juncker dicséri a V4-ek felajánlását

Publikálás dátuma
2017.12.14 18:01
Jean-Claude Juncker a visegrádi országok vezetőivel. FOTÓ: OLIVIER HOSLET / AFP
Fotó: /
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön, a visegrádi országok vezetőivel közösen tartott brüsszeli megbeszélést követően kijelentette: az uniós határvédelem erősítését szolgáló, jelentős összegű felajánlás bizonyíték arra, hogy a visegrádi négyek szolidaritást mutatnak, és kiállnak Olaszország és más országok mellett.

A bizottság elnöke az uniós állam- illetve kormányfők kétnapos csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó után adott nyilatkozatában aláhúzta, tovább kívánja erősíteni a visegrádi országokkal való együttműködést megbeszéléseken és egyeztetéseken keresztül, az esetleges félreértések tisztázása és elkerülése érekében. Mint elmondta, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel folytatott tárgyaláson az Európai Bizottság és a V4-ek megerősítették közös elhatározásukat, hogy együttesen kezelik a migráció okozta közös kihívásokat.

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az októberi uniós csúcson minden tagállam egyetértett abban, hogy nagyobb mértékben járul hozzá az Afrikának nyújtandó támogatási alap hiányának megszüntetéséhez. Csütörtöki felajánlásukkal a visegrádi országok teljesítették kötelezettségvállalásukat, amely egyértelmű szolidaritást és elkötelezettséget jelent az unió határain kívüli fellépéseinek támogatása és a bevándorlás kiváltó okainak kezelésére terén - húzták alá.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a tanácskozást követően kijelentette, a visegrádi országok szívesen ajánlanak fel további összegeket is a csütörtökön rögzített 35 millió eurós hozzájárulás mellett. Amennyiben úgy látják, hogy valóban hatékony programok valósulnak meg a migrációs válság megoldása érdekében, a visegrádi országok továbbra is őszinte szolidaritásukat fogják kifejezni áldozatvállalásukkal - húzta alá.

Újságírói kérdésre válaszolva nyomatékosította, Szlovákia továbbra is elveti a kötelező kvótákra vonatkozó uniós határozatot. Ez a politika nem működik, hatástalan és végzetesen megosztja az Európai Uniót. A határozat fenntartása súlyos következményekkel jár az unió jövőjére nézve - vélekedett.

Fico egyetértett azzal, hogy Európának fogadnia kell a nemzetközi védelemre jogosult menedékkérőket, ugyanakkor aláhúzta, nem lehet szabad átjárást biztosítani a határokon. Európának meg kell tudni védenie határait, ellenkező esetben számos problémával kell szembenéznie a jövőben - tette hozzá.

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök üdvözölte a visegrádi országok felajánlását, de hozzátette, ez a döntés nem változtat a menekültek elosztásának rendszerén.

Emmanuel Macron francia államfő is üdvözölte a visegrádi országok felajánlását, ugyanakkor hozzátette, a csütörtöki hozzájárulás nem válasz mindenre, és mindenkinek teljesítenie kell kötelességeit.

Csütörtökön, az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó keretében a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett.

A nyilatkozat szerint arról határoztak a visegrádi országok vezetői, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró (11 milliárd forint) felajánlásával támogatnak egy, az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.

Szerző
2017.12.14 18:01

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10