Kitiltják? Betiltják?

„Aki katonaszökevényt házában rejteget, felkoncoltatik!” Sötét időkből ismerős plakátszöveg. Olyan időkből, amikor „az én házam az én váram” naiv öntudata, a tulajdon szabadságának polgári elve rég feláldoztatott a haza védelmének ürügyén. Akit a hatalom ellenségnek jelölt ki - üldözött zsidót, menekülő katonaszökevényt, mindegy - azt tilos volt befogadni.

Annyira jó, hogy már nem ilyen éveket élünk. Ha valaki felkoncolással ijesztgetne, bolondnak néznék. Lehet udvariasabban is tudtára adni a jónépnek, kit nem ajánlatos házába engednie. Valahogy így: "Felkérünk minden pécsi polgárt, vállalkozást, szervezetet, hogy ne adjon helyet a Soros-féle kampányközpontnak. Ne adjon tulajdonba, bérbe, használatba semmilyen helyiséget! Ne segédkezzen senki otthonunk, Európa, hazánk, Magyarország, szeretett városunk, Pécs jövőjének kockáztatásában." Mivel a szeretett város gyámság alá vont polgármestere lassan a mosdóba sem mehet ki egyedül, az önkormányzat határozatának a kellő nyomatékot a helyi Fidesz elnöke, Hoppál Péter (beosztására nézve államtitkár és karácsonyfadísz) adta meg. Hoppál fotói már eddig is ott díszelegtek a téren a Mindenki Karácsonyfája csillogó üveggömbjeiben (nem hiába kulturális államtitkár, ízlése, az van neki), szerintem a határozatot is ki lehetne függeszteni a fára. Persze csillámporral leszórva.

Keményebben fogalmazott Miskolc polgármestere, bár felkoncolásról nála sem esik szó. Ő a Soros által alapított Nyílt Társadalom alapítványt cakli, pakli, "Magyarországon nemkívánatosnak" minősítette, amiből látszik, hogy ha jó miniszterelnökünk nem volna ilyen lágyszívű, már rég kitiltaná. Vagy be, ahogy tetszik. De Kriza Ákos nem vádolható hasonló puhánysággal, magára vállalta az alapítvánnyal kapcsolatban álló karitatív szervezetek kiutálását: "nem engedem meg azt, hogy bárki… (mármint holmi segítő civil)…a nyugalmat megzavarja és városunkba telepedjen", pláne, "aki megbontja városunk nehezen megszerzett nyugalmát". Hogy miben áll ez a nehezen megszerzett nyugalom, azt az avasi lakótelep, az egészségügy vagy az ifiház körüli viharok fényében nem könnyű értelmezni , de a lényeg, hogy nem engedi.

És persze nem engedik Debrecenben sem, majd pont ott hagynák. A város vezetésének nem is kellett határozatokkal bajlódnia, máris megnyílt híveinek fb-oldala: "Nem akarunk Soros irodát Debrecenbe!"

Már miért is akarnának? Hiszen Baranya, Borsod és Hajdú híres arról, hogy nagyítóval sem lehet szegény embert találni, itt senki nem szorul segítségre. Mert erről lett volna szó. Ez ellen ágál a Karácsonyfadísz, a Nyugalomvédő és a Facebook-vitéz. A Nyílt Társadalom Alapítvány negyedmilliárd forintot akar juttatni olyan civil csoportoknak, amelyek a legtöbbet küszködő régiókban: Dél-Baranyában és Észak-Kelet-Magyarországon a társadalmi emelkedést segítő szociális, oktatási, közösségteremtő munkát végeznek. Egy-egy szervezet 500 ezertől 2 millióig terjedő támogatást kaphat. Nagy pénz ez annak a több száz karitatív közösségnek, amelyik egy-egy faluban az éhes gyerekeknek az iskolai ebéd mellett vacsorát ad, szombat-vasárnapra is főz, tüzelőt szerez, tanodát szervez a lemaradó gyerekeknek, közösségbe gyűjti a többet, jobbat akaró cigány asszonyokat, szociális szövetkezetet indít el, vagy a városokban a hajléktalanokat, sokgyerekeseket istápolja. A pályázatok lebonyolításával egy-egy, a régióban dolgozó, az ottani civil világot ismerő szervezetet bíznak meg. Na, ők azok a "Soros-ügynökök", akiknek nem szabad helyiséget bérbe adni, mert biztosan lázítani akarnak a kormány ellen.

Betiltani jogalap nélkül sajnos elég bajos, (talán majd akkor, ha a bíróságokon végbe megy a teljes tisztogatás), hát legalább tiltsák ki őket, senki se adjon tetőt a fejük fölé. Ugyanúgy nem szabad befogadni őket, mint egykor a sárga csillagosokat (milyen praktikus, hogy a törvény már előre felcsillagozta őket, mint külföldi támogatásban részesülő potenciális hazaárulókat) vagy a katonaszökevényeket. Katonaszökevények ők is: az istennek nem állnak be a hadrendbe, küzdeni Migráncsbrüsszel és az újabban leölt sertés képében ábrázolt Sorosdisznó ellen. Ehelyett öröklődő szegénységről, képzetlenségről, magára hagyatottságról nyavalyognak.

Nem baj, hasznukat vesszük így is. Ha nem akarnak katonák lenni, ha kritizálják a hadparancsot, hát majd lesznek lőtábla, amelyre a hadgyakorlaton lövöldözni kell. Valakin csak ki kell próbálni a ki- vagy betiltogatást. A 85 éves Soros maga visszavonulhat, megbetegedhet. Veszélyesebbnek és közelibbnek látszó, virulensebb ellenfél kell, hát itt vannak a civilek. Mumusnak még alkalmasabbak is. Sorost úgyis csak plakáton láttuk, (menekültet újabban még ott se), civil önkéntest élőben is. Igaz, egyik se csempészett be tucatnyi terroristát – semmi Allah-Akbar vagy letelepedési kötvény -, de ez csak a ravaszságukat bizonyítja, nem kell bedőlni.

Érdemes szétnézni a felkoncolós kor egyéb plakátjai között is: "Vigyázz! Kém! Fecsegéssel az ellenséget támogatod!" Vagyis kuss! Persze ez csak kérés, ahogy az ilyen kifinomult demokráciákban illik.

2017.12.16 07:04

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10

Ha keresel, rád nyomják az inkasszót, és kész

Publikálás dátuma
2018.07.12 12:00

Fotó: / Németh András Péter -illusztráció
Miből éljen az a család, ahol az apa teljes jövedelmét levonják egy végrehajtás miatt? A jelek szerint a végrehajtásról szóló törvény túlkapásra ad lehetőséget.
Paczári Sándor tíz évig közmunkásként és napszámosként dolgozott. Falujában, a csakis romák lakta, Baranya megyei Alsószentmártonban a helybéliek 80-90 százaléka rendszerváltás óta hasonló helyzetben volt. Tavaly a bólyi ipari parkban néhány cég kapacitást bővített, s Paczári végre igazi állást talált. A férfi nettó 140-150 ezer forintos keresete a közmunkásbér csaknem triplája volt, így Paczári családjának életszínvonala sokat javult. A feleségével egy kislányt nevelő, 45 esztendős férfi elégedett volt új helyzetével, idén áprilisban mégis kilépett a munkahelyéről.
Egy végrehajtás kényszerítette erre. Paczári és felesége még 2003-ban felvett a DRB Banktól félmillió forint személyi hitelt, nyomorúságos házuk rendbetételére. A férfi egy közeli kőbányánál dolgozott, ám a cég pár évvel később megszűnt, Paczári munkanélkülivé vált, és attól fogva nem tudta törleszteni hitelét. Az adósság elszaladt, s jelenleg már 2,1 milliónál jár. Hogy tavaly bejelentett munkát kapott, végrehajtás indult ellene. Idén áprilistól le is vonták a fizetése 33 százalékát. Ezt ő elfogadta, igazságosnak tartotta. A férfi levonással csonkított fizetése, 98 023 ezer forint április 9-én érkezett meg a feleség OTP-nél vezetett számlájára, ám arról Paczáriék csak 60 ezret tudtak levenni, mivel a végrehajtó a számlára inkasszót tett, s annak okán a bank elutalt 34.761 forint a tartozásra. Paczáriék nem értették mi történt, de belenyugodtak, hogy áprilisban ennyi pénzből és az asszony 37 ezer forintos gyeséből kell gazdálkodniuk.
Május még keményebb próba elé állította a családot. Ezúttal 99.629 forint volt a férfi fizetése a levonás után. Amint megkapták az sms-t a bér érkezéséről, mentek a bankautomatához, ám a számlán már csak nem egész 8 ezer forint volt. Az OTP ugyanis 91.641 forintot utalt el a végrehajtásra. Paczáriék ezt már a bankban tudták meg. Futottak a végrehajtóhoz, aki azt felelte, hogy ő a törvény szerint járt el, a bank viszont többet vont le, mint amennyit a jog enged. A szabály az, hogy a számláról korlátozás nélkül le lehet vonni az öregségi nyugdíj minimumának (28.500) négyszerese, vagyis a 114 ezer forint feletti részt. Az említett összeg alatti részből viszont a 114.000 és a 28.500 különbségének a felét, 42.750 forintot szabad leemelni, tehát a számlán ott kellett volna hagyni 56.879 forintot. Ha a bank többet emelt le, akkor vissza kell fizesse a tévesen levont összeget. Paczáriék visszamentek a bankba, de ott erre nem voltak hajlandók.
Paczári Sándor nem tudott mit tenni, kilépett munkahelyéről, és beállt napszámosnak, hogy gyorsan pénzhez jusson. Megél, mivel ilyenkor a földeken jut minden napra alkalmi munka, és 8 órára megkap 6-7 ezer forintot. Ősz közepétől már nehéz lesz, mert ritkul a napszám, esik a bér.
Paczáriák megkeresték a Szentmárton Alapítvány jogsegélyszolgálatát, hogy segítsen visszakapni azt a pénzt, amit az OTP – a végrehajtó szerint – jogtalanul vont le a számlájukról.  A bank azonban ragaszkodik ahhoz, hogy jogszerűen járt el. A pénzintézet szerint a levonástól mentes összeg „egy hatósági átutalási megbízás teljesítése során egyszer illeti meg a kötelezettet”. A mentes összeghez áprilisban nem is nyúlt az OTP, májusban viszont az ő törvényértelmezésük szerint már nem járt a mentesség.  Ezt az értelmezést megkeresésemre az OTP nekem is megerősítette. Ugyanakkor az ügyben eljáró végrehajtó és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar kérdésemre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a mentesség minden hónapban jár az adósnak a 114 ezer forint alatti összegre. Ha az OTP és a bíróság különbözőképp értelmez egy törvényt, akkor milyen esélye van a megértéshez és érdekei képviseletéhez a nyolc osztályt végzett Paczári Sándornak? A férfi a Szentmárton Alapítvány jogsegély szolgálatához fordult, eddig azonban a civil szervezet se győzte meg a bankot. A történet felvet egy az előbbinél súlyosabb kérdést is. Jelesül azt, hogy amikor Paczári Sándor fizetésének egyharmadát a végrehajtó utasítására levonja a munkaadó, majd a számlára érkező maradék fizetéséből is leemelnek még – ha a törvényt jól értelmezzük – 42.750 forintot, akkor a férfi bérének nagyjából kétharmadát vonják el. Ez pedig – az általunk megkérdezett jogászok szerint – kettős végrehajtás, ami vélhetően alapjogot sért. Hisz egy ilyen mértékű elvonás veszélyezteti az illető emberi méltósághoz való jogát. Amúgy a végrehajtásban automatikus gyakorlat, hogy valakinek egyszerre vonják a fizetéséből az egyharmadot, s egyszerre tesznek inkasszót a számlájára. Ha arra a számlára semmi más nem érkezik, csak a fizetés (Paczáriéknál ez történt), akkor a bérnek csak harmada marad meg. Hogy ez az igazságtalanság megszűnjön, a végrehajtásról szóló törvény módosítására lenne szükség, véli több általunk megfaggatott – ám a beosztása miatt csak névtelenül véleményt mondó – jogász. Tegyük hozzá, hogy hosszas jogi eljárással meg lehet szüntetni a kettős végrehajtást, ám erre az alacsony jövedelmű, iskolázatlan emberek nem képesek időt és pénzt áldozni. Ők inkább azt választják, hogy a fekete munkavállalók lesznek, vagy más nevén futó számlára kérik fizetésüket. Vagyis a végrehajtás törvényi és jogalkalmazói ellentmondásai jogkerülő magatartásra ösztönzik az érintetteket, s ez semmiképp sem érdeke a társadalomnak. Amiképp az se, hogy az eladósodott családok teljesen ellehetetlenüljenek.
2018.07.12 12:00
Frissítve: 2018.07.12 12:16