Mátrai Erőmű - Orosz árnyék Mészáros Lőrinc mögött

Publikálás dátuma
2017.12.16 06:00
Az oligarcha naponta megveszi valamelyik iparágat, de ez magyarázatot igényel. FOTÓ: NOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Orosz érdekeket képviselhet az energetikai nagybevásárlásban az első számú magyar oligarcha, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.

Energiaipari berkekben régóta beszédtéma, hogy a Mátrai Erőműben Mészáros Lőrinccel tulajdonszerzésre készülő cseh cég mögött orosz tőke áll, és a konstrukciónak még csak nem is az orosz energetikai nyomulás a legfigyelemreméltóbb eleme. Az ügylet lényege az lenne, hogy az oroszok a ma még német kézben lévő erőmű jelentősen felülárazott megvételével törlesztenek azért a segítségért, amit bizonyos német aktorok nyújtottak a paksi bővítés uniós elfogadtatása során. A hasonló húzások nem állnak távol az Orbán-kormánytól, az időközben részlegesen az orosz Gazpromnak átengedett hazai gáztárolók visszavásárlásánál is felbukkantak hasonló motívumok. Arra pedig, hogy az orosz tőke valóban jelen lehet a tranzakcióban, Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint számos közvetett bizonyíték utal.

Ahogyan arról a Népszava már beszámolt, a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. magántőkealapja, valamint a cseh Energeticky a Prumyslovy Holding (EPH) által alapított Mátra Energy Holding Zrt. vásárolja meg az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű Zrt. többségi, 72,66 százalékos tulajdonrészét. A bevásárlás könnyen beilleszthető lenne abba a keretbe, hogy az Orbán-szomszéd oligarcha naponta megveszi valamelyik iparágat vagy üzletláncot, a cseh cég szerepe és jelenléte azonban magyarázatot igényel.

Az EPH 2015 óta már bent van a magyar energiapiacon, akkor vásárolta meg ugyanis a Budapesti Erőmű Zrt.-t a francia EDF-től. A kelenföldi, az újpesti és a kispesti erőműveket birtokló cég jelentős gázfogyasztó, övé a budapesti távhő-ellátás 60 százaléka, de áramtermelőként is fontos tényező. A tulajdonos cseh cég vezetőjének, Daniel Křetínský-nek a nyilatkozata szerint az EPH Csehországban és Szlovákiában is a legnagyobb hő- és áramtermelők közé számít, emellett pedig egy olyan átviteli hálózatot üzemeltet Európában, amely kulcsfontosságú az oroszországi földgáz nyugati értékesítésében. Vagyis a vállalat felhasználóként és szállítóként is érdekelt abban, hogy az orosz gáz eljusson az európai piacra.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy amikor az EPH terjeszkedik, azt jellemzően orosz tőkéből teszi. A vállalat szlovákiai bevásárlásait például a 90 százalékban orosz állami tulajdonban lévő, és a Kremlhez nagyon közel állóként jellemzett VTB Bank finanszírozta. A Wikileaks szerint az EPH-ról már a szlovákiai akvizíció idején is felmerült, hogy valójában nem magának veszi a gáz-cégeket, hanem csupán köztes vásárló, amely orosz vállalatok – legnagyobb valószínűséggel a gázexportőr Gazprom – érdekében jár el.

Az erőmű ügye kétszeresen is energiapolitikai irányváltást jelez. FOTÓ: Molnár Ádám

Az erőmű ügye kétszeresen is energiapolitikai irányváltást jelez. FOTÓ: Molnár Ádám

Hogy most is ilyesfajta fedett vásárlás zajlik, arra Jávor szerint az előzményeken túl más, logikai bizonyítékok is utalnak. Annak, hogy Mészáros Lőrinc egy cseh céget, illetve idegen, akár orosz tőkét vonjon be a vásárlásba, az elmúlt évek tapasztalatai alapján nincs reális indoka, hiszen a vagyonát egyetlen év alatt 100 milliárd forinttal növelő oligarcha nem szorul pénzügyi mankóra, bármilyen ötletét készséggel finanszírozzák az állami kézben lévő magyar pénzintézetek. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a vétel valójában orosz érdeket szolgál, a közös fellépés azonnal magyarázatot nyer, hiszen Mészáros felbukkanásával nyilvánvalóan minden hatósági akadály elhárul a tranzakció elől. Holott az EP-képviselő szerint az ügyletet több ok miatt is indokolt lenne vizsgálni.

– Az Európai Unió közös, a magyar kormány által is elfogadott energiabiztonsági stratégiája szerint az EU első számú külgazdasági kockázata az orosz energiafüggés, és éppen Magyarország, valamint Szlovákia számít ebből a szempontból a legkiszolgáltatottabbnak. Eközben azonban az Orbán-kormány az orosz részvételű paksi bővítéssel, az előnytelen, az európai szabadpiaci árnál drágább orosz importot tartósító gázszerződés meghosszabbításával, a gáztároló-kapacitások átadásával egyre szorosabban odaláncolja Magyarországot az orosz energiahordozókhoz. Ez egyformán ellentétes a nemzeti és az európai érdekekkel – hangsúlyozta kérdésünkre Jávor Benedek, arra is utalva, hogy Oroszország az energetikai befolyását szereti politikai befolyássá transzformálni.

A politikus szerint a Mátrai Erőmű ügye kétszeresen is teljes energiapolitikai irányváltást jelez. Egyrészt a nyugati cégek kiebrudalása és a keleti befolyás erősítése kapcsán, másrészt azért, mert egy korábban bezárni tervezett, a legrosszabb minőségű szenet égető ligniterőműről van szó, amelyet most, hogy Mészáros Lőrinc védőernyője alá kerül, aligha fenyegeti a bezárás veszélye. „Minden profitot ki fognak facsarni belőle, a következményektől függetlenül”, ami geopolitikai, energetikai és környezetvédelmi szempontból is "életveszélyes" - véli Jávor. Az is kérdéses, hogy Mészárosék folytatják-e az erőmű német tulajdonosa által megkezdett „zöldítést”, amelynek keretében Magyarország legnagyobb napelem-farmját tervezték felépíteni. Az EP-képviselő azt is megjegyezte, hogy a majdani naperőmű már bekerült a kiemelt áramátvételi árat és biztos profitot garantáló úgynevezett KÁT-rendszerbe – lehetséges, hogy ez a jogosultság is a vásárlás egyik indoka volt.

2017.12.16 06:00

Hamarosan tömegek kapnak résznyugdíjat vagy azt se

Publikálás dátuma
2018.07.16 20:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz úgy hiszi, ha minimálisra szűkíti az ellátásokat, rá tudja kényszeríteni az embereket, hogy dolgozzanak - mondta Szikra Dorottya, az MTA Szociológiai Intézetének osztályvezetője. A nyugdíjrendszer most még fenntartható, de azon az áron, hogy eltávolították belőle „problémás” elemeket.
– A jövő évi költségvetés, vagy a konvergencia program is azt mutatja, hogy az Orbán-kormány nem tér el a 2010 óta folytatott gyakorlattól, koherens szociálpolitikát folytat. Ez akár dicséret is lehetne, de a Magyar Tudomány júniusi számában megjelent "Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája" című tanulmánya vagy a Kiss Dianával a nyugdíjrendszerünkről írt bővebb angol nyelvű cikke messze nem elismerő. Minek szól a kritika?  – Tavaly jelent meg Ferge Zsuzsa kötete a rendszerváltás óta működő kormányok szociálpolitikájáról és ennek is az az egyik következtetése, hogy a szocialista-liberális kormányoknak nem volt egységes szociálpolitikájuk. Többnyire szociáldemokrata programokkal kezdtek, amit azután neoliberális megszorítások követtek. Ezzel szemben a Fidesz társadalompolitikája következetes maradt a nyolc év alatt, csak éppen szembe megy azzal, amit a jóléti rendszerek eddigi logikájáról tudunk. Egy másik fontos sajátossága az Orbán-kormányoknak, hogy szemben elődeikkel, durva megszorítással kezdtek, aztán valamelyest lazítottak a ciklusok vége felé.  – Miben?  – Vegyük a munkanélküli ellátórendszer reformját. Míg a Gyurcsány-érában minimálbért kaptak a közmunkások, addig a Fidesz bevezette a közmunkás minimálbért, ami a korábbinak mindössze a 60 százaléka lett. Ráadásul, hogy sok embert pörgessen bele a rendszerbe, jelentős részüket részállású közmunkásként „foglalkoztatta” 2010-2011-ben. Mindez elképesztő jövedelem-zuhanást jelentett sok százezer embernél a válság idején, ami a szegénység drasztikus növekedéséhez vezetett 2012-re. Ehhez képest 2013-14-re a Fidesz-kormány már hosszabb távra és teljes munkaidőben foglalkoztatta az embereket közmunkában és a létszámot is megemelte. Ez a 2011-es állapothoz képest mindenképpen javított a munkanélküliek helyzetén. – Mindeközben nem teljesítette a szociálpolitikának azt az alapvető funkcióját, hogy segítse a társadalmi különbségek kiegyenlítését.  – A szociálpolitika minden területén egységes elveket követett a második és a harmadik Orbán-kormány: munka alapú társadalomról beszélnek. Azt erősítik tovább, akinek bejelentett, stabil munkaviszonya van, akinek sikerült megkapaszkodni a társadalmi hierarchiában. Aki gyengébb és ezt nem tudta elérni, azt szisztematikusan tovább gyengítik. Mindez tökéletesen szembemegy a piacon keletkezett különbségek kiegyenlítésének általánosan elfogadott szociálpolitikai elvével, amit az unió lelkének is nevezett Európai Szociális Modell is megkövetel. Fontos látni, hogy az EU azért is támogatja a leszakadók munkaerőpiaci integrációját, mert ez vezet a fenntartható gazdasági növekedéshez.
– Miért megy ezzel szembe a Fidesz?  – A neoliberálisnak nevezhető társadalomfilozófia azt hirdeti: ha minimálisra szűkítjük az ellátásokat, akkor az embereket rá tudjuk kényszeríteni, hogy dolgozzanak, s ha nem teszik, az egyéni hiba. A munkanélküli ellátások, a támogató szolgáltatások leépítése ezt a logikát követi.  – A politika ezzel eltolja magától a felelősséget.  – Persze, az egyén felelősségét hangsúlyozza, az államnak ebben a logikában az a dolga, hogy az elsődleges munkaerőpiacról kimaradókat „megnevelje”, munkára fogja. Ennek egyik eszköze, hogy 9-ről 3 hónapra csökkentették a munkanélküli járadék időtartamát, ilyen rövid járadékos idő sehol nincs a fejlett világban. Lefaragták a segély összegét, felülvizsgálták a rokkantnyugdíjakat, hogy az egyéneket a legális munkaerőpiacra kényszerítsék. Ez a gondolkodásmód épp a válság közepén hagyta figyelmen kívül a gazdasági folyamatok egyéni sorsokra mért hatását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a közmunkaprogram már említett kiterjesztése, miközben a kontrollt és a „nevelést” szolgálta, komoly támogatás volt azoknak, akiknek a készségei és képzettsége alacsony szinten vannak.  – Mi következik most, amikor drasztikusan visszaszorítják a közmunkát?  – Számomra is megdöbbentő, hogy most, amikor a költségvetés ezt már lehetővé tenné, nem kezdtek bele ennek a munkaerőpiachoz gyengébben kapcsolódó rétegnek a tényleges munkaerőpiaci integrációjába, sőt a középfokú és felsőfokú oktatás szűkítésével, a közoktatás átalakításával azt érjük el, hogy újratermelődjön ez a réteg. Az ország egy nagy lehetőséget vesztegetett el, hiszen az EU erre a célra tényleg nagyon komoly forrásokat biztosított volna. Lengyelország ezt a lehetőséget jól kihasználta a kisvállalkozások fejlesztésén, valamint az oktatás és a felnőttképzés modernizációján keresztül.  – Amikor a Fidesz a választási kampányban egy szót sem szólt a nyugdíjrendszer átalakításáról, sejteni lehetett, hogy nem lesz rugalmasabb a világ legmerevebb nyugdíjrendszere.   – Meglepett, hogy a szociális ígérgetésbe nem ment bele a kormány, vagyis biztosak voltak benne, hogy ilyen irányú változtatás nélkül is megnyerik a választást. Ez be is jött nekik. A 2008 óta változatlan összegű családi pótlék emelését például sokan valószínűsítették, de nem nyúltak hozzá. Az Erzsébet utalványok elegendőnek bizonyultak a nyugdíjasok szavazataihoz, a Soros-kampány, a menekültkérdés mindent betakart.  – Pedig abban, hogy rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell lehetővé tenni, teljes az egyetértés a szakértők és a nyugdíjasszervezetek között.  – Minden fejlett ország nyugdíjrendszere valamelyest rugalmas: ha lemondasz a nyugdíjad egy részéről, akkor elengednek nyugdíjba hamarabb, úgy, hogy az állam se járjon rosszul. És fordítva, dolgozhatsz tovább a magasabb nyugdíj reményében. A magyar nyugdíjrendszer ezzel szemben teljesen merev és ez se a nyugdíjasoknak, se a gazdaságnak nem jó.
– Differenciált nyugdíjemelésre volna szükség, amit az összes nyugdíjas szervezet és az ellenzék is követelt a kampányban?  – A magán-pillér megszüntetése autokratikus rendszerekre jellemző módon történt meg; én az „illiberális demokrácia” főpróbájának tekintem. Ugyanakkor az egységes állami felosztó-kirovó rendszerre való visszatérés megnyitotta a lehetőséget a nyugdíjrendszeren belüli szolidaritási mechanizmusok erősítésére. Nem egyszeri nyugdíjemelés kellene tehát, hanem olyan állandó kiegyenlítő mechanizmusok megerősítésére lenne szükség, mint például a magas keresetek fokozatosan csökkenő mértékű, azaz degresszív beszámítása. Az egykulcsos szja ugyanis már önmagában a nyugdíjak (csakúgy, mint a keresetek) széthúzását eredményezi. A nők előnyben részesítése is fontos ügy: az ő nyugdíjuk az alacsonyabb bérek és a gondoskodó munka miatti szaggatottabb munkapálya miatt kisebb. Ugyanakkor a Nők 40 egy valós problémára ad egy végtelenül leegyszerűsített, a nyugdíjrendszer egésze szempontjából újabb igazságtalanságokat szülő választ. Mindeközben a Fidesz megszüntette a járulék- és nyugdíjplafont 2013-ban, ami hosszabb távon a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket növeli.  – Az lehet az értelme, hogy a nagyon magas összegek emelik az átlagnyugdíjakat, ami elfedi a legszegényebbek nyomorát?  – A válság évtizedében a nyugdíjak nagyjából hozták a korábbi színvonalukat. A mélyszegénységben, azaz többszörös anyagi deprivációban (valamitől való megfosztottságban - a szerk.) élő idősek aránya 6 százalék körül maradt, miközben a 6 éven aluli gyereket nevelő családoknál 2008 és 2012 között 20-ról 35 százalékra ugrott. Tehát nem a nyugdíjasok voltak a legkiszolgáltatottabb helyzetben. Azzal persze egyetértek, hogy az alacsony nyugdíjakat az átlagosnál nagyobb mértékben kellene emelni. A jelennél azonban aggasztóbb a jövő: fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelyiknek a munkapályája nagyobbik része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. Így egyre többen kapnak majd résznyugdíjat vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak. Erre sem a korábbi kormányok, sem a Fidesz nem készült fel, nem látok erre vonatkozó stratégiát. – Egy cinikus választ láttunk: a szülőtartás hangsúlyozását. Várható más lépés is?  – Nem gondolom, hogy a 21. században a szülőtartás lenne a megoldás a nyugdíjrendszer problémáira. Ugyanakkor szerintem nem várható alapvető változás a nyugdíjrendszerben. Ennél komolyabb szociális feszültségekre sem feltétlenül reagált az Orbán-kormány az utóbbi nyolc évben.  – Fenntartható így a magyar nyugdíjrendszer? A rokkantakkal, vagy, ahogy most nevezzük, megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos szolidaritást, ami 1928 óta jellemezte a magyar nyugdíjrendszert, felszámolták, ugyanakkor ezzel elérték, hogy középtávon fenntartható az öregségi nyugdíjrendszer. Csakhogy részben a nyugdíjrendszerből eltávolított, „problémás” (azaz a munkaerőpiacról idő előtt kiszorult) nyugdíjasokat látjuk ma az utcákon hajléktalanként, vagy éppen nem látjuk őket, mert otthon nyomorognak. Sok személyes tragédia, kegyetlen történet van a mögött, hogy középtávon fenntarthatóvá tették gazdaságilag a nyugdíjrendszert, sőt az 2013 óta szufficites, bevételt „termel” a költségvetésnek.  – Ha visszagondol erre a beszélgetésre, másképp fogalmazott, mint tette volna egy hónapja, az Akadémia elleni kormányzati támadás előtt?   – Remélem nem. Egy évvel ezelőtt is nagyjából ugyanezeket mondtam el a nyugdíjrendszerről. – Pedig ami a kutatóintézetek körül történik, félelmet is kiválthatna az olyan szakemberekben, mint ön.   – Azt elérték, hogy rossz lett a hangulat: elkeserít bennünket a támadás az MTA és kutatóintézetei, valamint a társadalomtudósok ellen. Mégis töretlenül valljuk, hogy a tudománynak nem kell egyetértenie a kormány döntéseivel, nem ez a feladata. Mi nemzetközi standardok által meghatározott, tudományos kutatási elvek alapján végezzük a munkánkat. Ezek mentén írtam meg a Magyar Tudományban is a cikkemet és egy szavát sem változtatnám meg.  – Egy okos kormány megpróbálja a kutatások eredményeit felhasználni, kiaknázni. Van ilyen igény?  – Bár vannak ellenpéldák is, általában nem látunk nagy igényt a szakértelemre.  – Érdemes még társadalomtudománnyal foglalkozni Magyarországon? A legjobbak közt is sokan fontolgatják, hogy elhagyják az országot vagy a tudományágukat. Ez a folyamat korábban elkezdődött, de sokaknál az utolsó csepp a pohárban, ami most történik. Tragikus, de attól tartok, hogy elveszíthetünk sok értékes kutatót.

Névjegy

Szikra Dorottya szociológus, 2014 óta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének osztályvezetője, tudományos főmunkatársa.  2016-tól az ESPAnet (European Social Policy Analysis Network) társelnöke.  Korábban  oktatott és kutatott az ELTE társadalomtudományi karán, volt vendégtanár a Közép-Európai Egyetemen és külső munkatárs a  Budapest Szakpolitiai Intézetben.    

2018.07.16 20:00
Frissítve: 2018.07.16 20:00

BL-selejtező: Jobb folytatást vár a Vidi edzője

Marko Nikolic szerint a csapat napról napra javul, mentálisan és erőnlétileg is egyre frissebb, ezért mindenképpen jobb teljesítményt vár, mint Luxemburgban.
A magyar bajnok MOL Vidi FC a Bajnokok Ligája, míg a Budapest Honvéd a labdarúgó Európa-liga első selejtezőkörében játszik visszavágót kedden. Az idegenben elért eredményre egyik klub sem lehet büszke: a Honvéd 2-1-re kikapott a macedón Rabotnicki vendégeként, míg a székesfehérváriak 1-1-re végeztek a luxemburgi Dudelange otthonában.
„Számomra a Bajnokok Ligája a legértékesebb sorozat, ezért különösen büszke vagyok arra, hogy a csapatommal mi képviselhetjük Magyarországot” – kezdte a luxemburgiak elleni mérkőzést felvezető hétfői sajtótájékoztatót Marko Nikolic, a Vidi vezetőedzője. – Megdolgoztunk ezért a lehetőségért, melyet nem szeretnénk kihasználatlanul hagyni. Úgy gondolom, hogy a csapatom napról napra javul, mentálisan és erőnlétileg is egyre frissebbek vagyunk, ezért mindenképpen jobb teljesítményt várok a játékosaimtól, mint Luxemburgban. Kellemetlen ellenfél jutott nekünk, amely a korábbi években nálunk magasabban jegyzett riválisokat is megszorongatott, ám hazai pályán mindenképpen a továbbjutás kivívása lesz a célunk.” 
Ez a hazai pálya továbbra is a Pancho Aréna lesz, az új fehérvári aréna átadásáig – várhatóan az őszig – ugyanis Felcsúton szerepel a Vidi (a Dudelange ellen 20.15-től, tv: M4 Sport). Továbbjutás esetén minden bizonnyal a bolgár Ludogorets következne, amely a maga párharcát gyakorlatilag már az első mérkőzésen eldöntötte, hiszen 7-0-ra verte észak-ír ellenfelét.
A Honvéd ugyancsak otthonos környezetben, a Bozsik-stadionban folytatja a Rabotnicki ellen, ám azt a találkozót legfeljebb a televízióban láthatják a drukkerek (18.00, tv: M4 Sport): az európai szövetség korábbi, két meccsre elrendelt zárt kapus szankciójából egy még maradt. Ahhoz, hogy a saját szurkolói is láthassák a Honvédot a nemzetközi porondon, tovább kell jutnia a csapatnak.
Szerző
2018.07.16 19:33