Már az ügyvédek is félnek

Az ügyvédek tartanak a január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartástól (pp) - mondta a Magyar Ügyvédi Kamara polgári és gazdasági jogi elnökhelyettese.

Kovács Kázmér elmondta: az új pp célja az eljárások hatékonyságának növelése, ami elsősorban a gyorsításukat és a szakmai színvonal emelését jelenti. 

Ezekkel a célokkal általánosságban az ügyvédség is azonosul, a per hatékonysága azonban nem csupán a gyorsaságtól függ, hanem a jogvédelem szintjétől is. Kényes az egyensúly: ha az időszerűség szempontja túlsúlyba kerül, az a jogvédelem szintjét veszélyezteti. A perelhúzó trükkök mellett ez esetben garanciális jogintézmények is odaveszhetnek, ami már az ügyfelek lényeges jogvesztésével is járhat - magyarázta.

Az ügyvédek többsége tehát nem azért tart az új törvénytől, mert magasabb szakmaiságot vár el tőlük, hanem mert félő, hogy az eljárások gyorsítása aránytalanul szűkíti a hatékony jogvédelem lehetőségét - jegyezte meg.

Az elnökhelyettes szerint, mint annyi más törvénynek, az új pp-nek is erőteljesen befolyásolja a sorsát a jogalkalmazás színvonala. Az ügyvédek úgy tartják: kisebb baj egy rossz törvény jó bíróval, mint fordítva. A jogalkalmazás színvonalára azonban nemcsak a felkészültség, hanem a jogrendszer egészének viszonylagos állandósága is hatással van. Ahol az alapvető jogszabályok nagy része néhány éven belül kicserélődött, ott emiatt kevésbé kiszámítható a bírói értelmezésük, a jogbiztonság szempontjából pedig különösen aggályos, ha ezzel egyidejűleg a jogérvényesítés keretei is szigorodnak - figyelmeztetett.

Az új pp egyik alapvető újítása az úgynevezett osztott perszerkezet, amely szerint a feleknek már az előkészítő szakaszban fel kell fedniük kártyáikat, fel kell kínálniuk hivatkozásaikat. A per második szakasza csak akkor kezdődik, amikor a kereteket a bíró a felek felvetései alapján már meghatározta. Ezután új hivatkozásokra, új bizonyítási indítványokra csak kivételes esetekben lesz lehetőség, hogy elejét vegyék a perelhúzásnak. Ebben a perszerkezetben azonban az eddig háttérbe húzódó, elsősorban az ítéletben megnyilvánuló bírói magatartás helyett aktívabb bírói pervezetésre is szükség lesz - elemezte Kovács Kázmér.

A kamara elnökhelyettese szerint is helyeselhető a perelhúzással szembeni fellépés, ehhez szükséges, hogy a bíró a perben egyértelművé tegye, mi a vita lényege, és ezzel a valódi probléma felé terelgesse a feleket.

A pp azonban több helyen indokolatlanul szűkítő szabályokat állapít meg - folytatta. Az alperesi védekezés előterjesztésére például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő megtalálására sem biztos, hogy elegendő, nem beszélve az új szabályoknak megfelelő, kellően alapos ellenkérelem elkészítéséről. Az új szabály szerint ugyanis az ügyvédi felkészületlenségnek, a hiányosságoknak - akár a jogcím, a jogalap, akár a felajánlott bizonyítás terén - jogvesztéssel járó következményei lehetnek az ügyfelekre nézve. Ha mindez ráadásul merev bírói jogértelmezéssel párosul, fennáll a veszélye annak, hogy ellentétes hatása lesz a változásnak, azaz nem gyorsítja, hanem elnyújtja a jogérvényesítést. Egyes formai okokból sikertelen perek az eljárások más alapokon történő újrakezdését eredményezhetik, újabb és újabb eljárásokat generálhatnak.

Kovács Kázmér szerint az indokolatlan korlátozásra jó példa, ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a Kúriára. Ez azonban arra ösztökélheti a másodfokú bíróságokat, hogy a munkateher nyomása alatt a kényelmesebb megoldást válasszák, inkább a helybenhagyás mellett döntsenek. Nem a nyilvánvalóan hibás elsőfokú döntésekről, nem is az első fokon jól eldöntött ügyekről van szó, hanem a nemritkán előforduló határesetekről. Ennek a változtatásnak az indokoltságát különösen kérdésessé teszi, hogy az első és másodfokon ugyanúgy eldöntött ügyekben a kúriai felülvizsgálat gyakran derített fényt alapvető jogsértésekre, amire a jövőben már alig lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet.

Arra a felvetésre, hogy az új pp milyen hatással lehet az ügyvédi munkadíjakra, a kamara elnökhelyettese úgy reagált: az első évben még bizonyosan nem hajtja fel az árakat. Ha azonban egyre nehezebb lesz kiszámítani a perek alakulását, akkor emiatt valóban szűkülhet a peres ügyeket vállaló ügyvédek köre, ami végső fokon akár magasabb munkadíjakhoz is vezethet.

Szerző
Témák
ügyvédek
2017.12.17 12:51

Minden a régi a Nemzetbiztonsági Bizottságban, a Black Cube ügyét meg tologatják

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:50

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.
A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.
A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.
Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.
2018.07.18 18:50

Marx és Engels hűlt helyére költöztetik Nagy Imrét

Publikálás dátuma
2018.07.18 18:24

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.
A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.
Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.
A Jászai Mari téren korábban Marx és Engels szobra állt, a kommunista duót 1992-ben bontották el
2018.07.18 18:24
Frissítve: 2018.07.18 18:24