Drágul az élelmiszer, ha csökken az EU-pénz

Publikálás dátuma
2017.12.17 18:51
Fazekas Sándor FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Elégedett a mezőgazdaság teljesítményével a szakminiszter. Fazekas Sándor szerint viszont sok múlik azon, mennyi uniós agrártámogatást kapunk 2020 után.

- Úgy hírlik elköltözik a minisztérium a Kossuth térről. Végleg?

- A jövő év első félévében várható, hogy a régóta esedékes felújítás olyan stádiumba ér, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak átmenetileg el kell majd hagynia ezt az épületet. Különösen az elektromos rendszer és az infrastruktúra nagyon régi, az utóbbi már 130 éves. Ez egyébként jelenleg az egyetlen épület, amelyik eredetileg is minisztériumnak épült.

- Lehet, hogy az agrárpolitikára is ráférne egy kis renoválás. A statisztikai hivatal a napokban adta ki a mezőgazdaság 2017-es teljesítményéről szóló jelentését, a 6 százalékos gyengülést átlagos évnek értékelve. És ön?

Egyetértek a statisztikusokkal, ez átlagos esztendő volt.

- Meg kell ezzel elégedni? Nem hiányoznak-e a nagyobb léptékű agrárberuházások? Nem javítana-e a mérlegen, ha csökkenne a túlsúlyos szántóföldi növénytermesztés aránya, és az állattenyésztésé, a feldolgozott temékeké növekedne?

- Magyarországon nem újkeletű dolog az állattenyésztés és a növénytermesztés ilyen aránya. De véleményem szerint a mezőgazdaság eredményességét nem csak ez befolyásolja. Gondoljunk csak arra, hogy a szántóföldi növénytermesztés az idei, nagyon szeszélyes időjárás mellett is folyamatosan képes volt - ha öt év átlagát nézzük - az elvárásokat teljesíteni. Az állattenyésztési ágazaton viszont látszik, hogy állandósultak a járványproblémák, no meg a piaci válságok sem kíméltek bennünket, szóval valahol mindig van valami gond. Szerintem a növekedésnek a leginkább perspektivikus lehetősége a magasabb feldolgozottsági szint, tehát, hogy ne alapanyagot értékesítsünk, hanem feldolgozott termékeket. Termelésünk mintegy kétharmada feldolgozott formában kerül a piacra. Például nem mindegy, hogy kukoricát, vagy az abból gyártott folyékony cukrot, az úgynevezett izocukrot exportáljuk, amiből jelenleg Európában a legnagyobb előállítók vagyunk.

- Visszatérve az állattenyésztésre. Milyen mértékben vált be az alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése 27-ről 5 százalékra?

- Az látszik, hogy a piaci áringadozások oka csak részben volt az áfa mértéke. Figyelembe kell venni, hogy az utóbbi időszakban rekordokat döntött a sertés ára. Gondoljuk el, ha még a magasabb áfakulcs érvényesülne, akkor az ár is nyilvánvalóan magasabb lenne. A sertésvágások száma is emelkedett, és a kínálat is magasabb színvonalú lett. Emellett mindez az ágazat kifehéredésével is együtt járt. Számos nagyon gyenge minőségű termék visszaszorult, és egy év alatt egy kilogrammal nőtt a sertéshús-fogyasztás. Pedig évtizedeken keresztül mérséklődött, a korábbi (év/fő) 40 kilogrammos nagyságrendről lement 24 kilogrammra, most pedig már meghaladja a 25 kilogrammot.

- 2012-ben azt tűzték ki célul, hogy 6-7 év alatt megkétszereződik a sertésállomány, milliárdokat költöttek el ezen a jogcímen. Mennyi valósult meg a nagyívű programból?

- Én továbbra is bízom a megvalósulásában. Jó néhány akadállyal kellett szembesülnünk, olyanokkal, ami a program kidolgozása idején nem volt látható. Például az európai méretű sertéspiaci válsággal. A német sertéshúsbotrány is visszavetette a piaci keresletet. A magyar sertéságazat abból a szempontból eredményes volt, hogy viszonylag kis veszteséggel tudta átvészelni a sertéspiaci válságot, amikor a felére esett le a sertéshús ára. Vannak olyan országok, ahol 15-25 százalékos termeléscsökkenést tapasztaltak, Magyarországon viszont, csak 7 százalékponttal mérséklődött a termelés. Abban reménykedünk, hogy lépésről lépésre visszaáll a korábbi sertéslétszám. Ehhez most kedvezőek az árak.

- Helyinek tekinthető bajainkon túl nyakunkon a globális klímaváltozás. Az agrárgazdaság képes-e ehhez megfelelően alkalmazkodni?

- Magyarországon 10 évből 6-7 olyan esztendő fordul elő, amikor öntözésre lenne szükség, és vannak olyan évek, amikor egyáltalán nem kell öntözni. Ezért a kormány a kamara, és a gazdaszervezetek bevonásával dolgozik ezen a problémán. A csúcsponton, harminc éve 300 ezer hektár volt az öntözhető terület Magyarországon. Fontos figyelembe venni, hogy miképpen is történik az öntözővíz biztosítása, folyó vizekből vagy a talajvíz kincséből. Ez egy komoly környezetvédelmi, természetvédelmi dilemma. Az öntözés nagyon befektetésigényes tevékenység. Most 19,6 milliárd forintot használunk fel öntözés-fejlesztésre, a vidékfejlesztési programban 13 milliárd forintra nyújtottak be igényt. Bízom abban, hogy ezek a fejlesztések növelik majd az öntözött területeket. De nyilvánvaló, hogy szárazságtűrő növényfajtákkal, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó agrotechnológiai megoldásokkal is lehet és kell élnünk. Ha megnézzük, az elmúlt években hiába voltak nagyon szélsőséges időjárási kilengések, a magyar gazdák viszonylag egyenletesen tudtak termelni.

- Az öntözésfejlesztés mellett mit tesz még a tárca a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében?

- Mások most a növényfajták, mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt, víztakarékosabbak. Az újabb állattartó telepeknél figyelembe veszik a hőingadozásokat, hűthető fűthető állattartó telepek is vannak. Különösen az erdészet problémáit látom az elkövetkezendő időszakban jelentősnek. Azok a fafajták, amelyeket megszoktunk, néhány évtized múlva ki fognak szorulni, ezért a programunkban szerepel, hogy Európa déli területeiről az egyes növényfajaink ottani megfelelőit igyekszünk áthozni a Kárpát-medencébe. Például a tölgy Dél-Európában honos változatait.

- Az új kártevőkhöz miképpen alkalmazkodunk?

- Évtizedekkel ezelőtt az Újvilágból érkezett a burgonyabogár, de más kártevők is folyamatosan megjelentek. Most is van egy szőlőbetegség, ami szintén Amerikából érkezett, de van még időnk, megoldjuk. Ez nem csak magyar probléma. Például a parlagfű egész Dél-Európában, a Balkánon elterjedt, amely őzönnövényként jelent meg nálunk is a klímaváltozás hatására.

- Sok mindenre panaszkodnak a gazdák, például, hogy nincs aki napszámosként, alkalmazottként a birtokon dolgozna.

- A mezőgazdaságban 50 ezer új álláshely létesült 2010 óta, az élelmiszeriparban is több mint 20 ezer, ami jelentős szám. Az agrárszféra is megérzi, hogy nincs elég szakmunkás, szakképesített dolgozó, de a kétkezi munkások is sok helyen hiányoznak. Különösen az állatgondozóknál figyelhető ez meg, de munkaerőhiánnyal küzdenek a kertészek és például hiány van mezőgépészekből is. De vannak jó jelek, éppen a mezőgépészeknél megnőtt a szakma iránti érdeklődés. Míg 2013-ban 1200 diák jelentkezett, most már 2500-nál tartunk. A képzés, szakképzés rendszere reményeim szerint biztosítja az utánpótlást. Ne feledjük: az agrártámogatást igénybe vevők száma nem csökkent az elmúlt hat-nyolc esztendőben, és ezt 170 ezer magánszemély és cég veszi igénybe. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy bizonyos munkaerőigényes ágazatoknál gépesíteni szükséges, ahol ez nem sikerül, ott versenytársainkhoz képest háttérbe szorulhatunk. Ilyen például a málnatermesztés, ahol nagyot csökkent a termőterület az elmúlt években.

- Ezek szerint vendégmunkásokra lesz szükség?

- Erről a gazdákat kellene megkérdezni. Egyes területeken már évek óta vannak vendégmunkások, főleg közvetlenül a határon túli területekről.

- Ez elsősorban Ukrajnát jelenti?

- Ukrajnából, de Romániából is. A mezőgazdaságban mintegy 220 ezer álláshely van, viszont ebbe a számba a sok őstermelőt, vállalkozóként működő gazdát, és a mellékfoglalkozásként működőket nem számítják be, velük együtt félmilliós ez a tömeg. Az a néhány ezer fős alkalmi munkás, akik a határon túlról érkeznek, nem igazán mérhetőek.

- Most akkor nézzünk egy kicsit előre. Mi lesz az agrártámogatásokkal 2020 után, mennyire tisztul itt a kép?

- Csak a jövő év első félévében láthatunk tisztábban, mert akkor fogadják el az uniós költségvetést. Az agrárpolitika is ehhez igazodik. Az első kérdés az, hogy mekkora lesz az a kassza, amit az egyes tagállamok fel tudnak majd használni.

- Magyarország jelenleg az egyik legnagyobb haszonélvezője az agrártámogatásoknak.

- Arányaiban igaz ez az állítás. A nagyobb mezőgazdaságú országok többet kapnak, egyes mediterrán államok és a régebbi uniós államok például lényegesen többet. Nekünk elemi érdekünk, hogy ne csökkenjen a támogatási szint, illetve, ha új feladatokat fogalmaznak meg, akkor az ne a jelenlegi támogatási összegek terhére történjen. Az nyilvánvaló, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is a minőségi élelmiszerek jelenlegi árszintje az agrártámogatásoknak köszönhető. Ha csökkentjük az agrártámogatást, akkor a minőségi élelmiszerek drágábbak lesznek. Mindenhol a világban, minden állam támogatja az élelmiszertermelést, és ennek ára van. Nálunk is rengeteg feltételnek, előírásnak kell megfelelniük a gazdáknak, például a munkavédelem, a környezetvédelem, a természetvédelem és az élelmiszerbiztonság szempontjából. Ezért is kapnak támogatást, ugyanakkor tudni kell, a támogatások fő haszonélvezője a vásárló. Aki minőségi élelmiszert kap a pénzéért, jutányos áron.

- Vagyis Magyarország reménykedik abban, hogy a támogatások összege nem csökken?

- Nem csak mi, rajtunk kívül a V4 tagállamok, valamint még jó néhány olyan ország, amely EU alapító tag, mert az élelmiszerválaszték, a minőség fennmaradásában érdekeltek.

- Nagy-Britannia kiválásával a költségvetés is kisebb lesz.

- Igen, de Anglia amit befizetett, azt nagyjából visszatérítésként vissza is kapta.

- Egyébként az agrártárca milyen Uniós támogatások fölött rendelkezik?

- Az FM rendelkezik az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) rendszerével, amely 500 milliárd forint évente. Ebből a területalapú támogatásra 2016-ban kifizettünk mintegy 250 milliárd forintot, a halászati alapban van még 1,9 milliárd forintos támogatás. Az EMGA alapból finanszírozunk állattartást támogató, állatjólétet segítő költségeket. Tulajdonképpen az állattartásnak egy nagyon jelentős részét innen tudjuk segíteni, amelynek legnagyobb részéhez igényléssel jutnak a gazdák, nem is kell pályázniuk.

- Magyarországon még mindig központi kérdés, hogy a legutóbbi állami földértékesítés többek között a normatív támogatások megszerzése volt, és - nem csak szóbeszéd -, kiemelten kedvezményezettek voltak a Fideszhez közelállók, akik közül többen nem helyben laknak, s nem is foglalkoznak földműveléssel.

- A legfontosabb az, hogy a földet árverésen vették meg a tulajdonosok. Itt nincs jelentősége annak, hogy ki kinek a rokona, meg hogy fideszes, vagy nem fideszes valaki. Az számít, hogy ki ad több pénzt a földért, és az viszi el a területet. Fontos elv, hogy 300 hektárnál senkinek sem lehet több földje. Az erről szóló Ángyán tanulmány a földárverésekkel foglalkozik, és nem a tényleges tulajdonszerzéssel. Mivel 300 hektár a maximum vásárolható földterület, földtulajdonlással nagybirtokot Magyarországon nem lehet kialakítani. Ezt a tévhitet el kell oszlatni. Mindenki, aki földet vásárolt, annak földművesnek és helyben lakónak kellett lennie, a földtörvény előírásainak meg kellett felelnie. Ezt a Nemzeti Földalap és a földhivatal is ellenőrzi, valamennyi eljárás közjegyző előtt történt, nyilvánosan és ügyvéd közreműködésével. A földakciót én sikeresnek ítélem meg, hiszen 30 ezer gazda tudott földet vásárolni. Egyébként sok helyen megmaradt a föld. Aki akart, földhöz juthatott. Köztük szocialisták és jobbikosok is, még volt szocialista államtitkár is vásárolt. A maradék föld a Nemzeti Földalapban van, mintegy 70-80 ezer hektár körüli nagyságban. A három hektár alatti területek értékesítése pedig folyamatosan zajlik hirdetményes eljárásban.

2017.12.17 18:51

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16