Az orbáni doktrína

A viszonzatlan szerelemből fakadó kétségbeesés nem csupán a magánéletben eredményezhet abszurd cselekedeteket. Orbán Viktor a jelek szerint képtelen beletörődni abba, hogy korábbi várakozásai ellenére az új washingtoni adminisztráció sem kívánja kompromittálni magát a transzatlanti közösségben joggal renitensként számon tartott magyar kormányfővel. Dacára annak, hogy miniszterelnökünket nemrégiben éppen az amerikai államfő közvetlen környezetéből érte éles bírálat a hosszú évek óta tartó demokráciarombolása miatt, a magyar diplomácia most megakadályozta egy közös uniós nyilatkozat elfogadását.

Brüsszel Donald Trump elhamarkodott döntését ítélte volna el, amiért a milliárdosból lett elnök Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, kiváltva ezzel a világ közvéleményének rosszallását, illetve a palesztinok újabb intifádában manifesztálódó haragját. A magyar vétó következtében konszenzus helyett mindössze egy főképviselői állásfoglalás született az ügyben, amelynek erélytelensége felbátoríthatja többek között a republikánus establishmenttől is jobbra álló, iszlámellenes szélsőségeseket az USA-ban.

Idehaza persze régóta tudjuk, szinte közhely, hogy Orbán Viktornak a hatalomért semmi sem drága. Csakhogy Magyarország morális és gazdasági tönkretétele, majd az Európai Unió egységének látványos megbontása után pusztán önös érdekből a magyar kormányfő most a világpolitika porondján is felfordulást rendez. A három monoteista világvallás szent helyeinek is otthont adó Jeruzsálem státuszáról évtizedek óta folyik a vita, az amerikai elnök egyoldalú lépése pedig semmissé teheti azoknak az erőfeszítéseknek az eddigi eredményeit, amelyek a status quo, ezzel együtt a béke megteremtésére voltak hivatottak Palesztinában és a tágabb közel-keleti térségben. Ebben a játszmában új tényező Orbán Viktor, aki önnön elszigeteltségétől tartva kétségbeesetten akarja a Trumppal való közeledést, s a nyomásgyakorlást célzó uniós nyilatkozat elfogadásának megakadályozásától reméli annak létrejöttét. Mindeközben skrupulusok nélkül veszélybe sodorja a térségben élők millióinak életét, valamint Izrael és a világ biztonságát.

Orbán Viktor kicsinyes politikai játszmái azonban nem csupán a Közel-Kelet biztonsági helyzetére hatnak ki. A magyar diplomácia az öreg kontinensre nehezedő orosz fenyegetés árnyékában is akadályozni igyekszik a jelenleg kvázi ütközőállamként funkcionáló Ukrajna európai integrációját, illetve Kijev csatlakozását az Észak-atlanti Szövetséghez. Orbánt elsősorban a jövő évi törvényhozási választások motiválják ebben a kérdésben, hiszen számít a kárpátaljai magyarok szavazataira. Ezért hagyná cserben az „orosz medvével” küzdő északkeleti szomszédunkat, kizárólag ezért emlegeti a kisebbségi nyelvhasználat kapcsán a Velencei Bizottság ajánlásait, amely testület egyébként jogos kritikáira ő maga eddig nem nagyon figyelt oda.

Az orbáni külpolitikában uralkodó doktrína szerint tehát a geopolitikai megfontolásokat felülírja az éppen aktuális hatalmi érdek. Európa és a világ érdeke volna, hogy egy kormányváltás e felelőtlen szereplőt megfossza döntési helyzetétől.

2017.12.18 07:02

Több százmillióba kerültek Orbán külföldi útjai

Publikálás dátuma
2018.07.20 07:10
Orbán Viktor és Erdogan korábbi találkozója
Fotó: AFP/ TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE
Tavaly összesen 314 millió forintot számolt el Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete külföldi utazásokra, tudta a Népszava.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Népszava közérdekű adatigénylése nyomán közölte: a magyar kormányfő 2017-ben 67 napot töltött hivatalos kiküldetésben külföldön, a 33 úti cél túlnyomó többsége pedig valamelyik európai ország volt.
Úgy tűnik azonban, a kontinensen kívüli utak fontosabbak voltak a kabinet számára, a legnagyobb delegációk ugyanis Törökországba, valamint Távol-Keletre kísérték el a kormányfőt. Amikor például Orbán Viktor tavaly nyáron Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott, a magyar miniszterelnököt 69 fős kíséret vette körül. Ugyanígy igen népes (54 fős) volt a magyar delegáció tavaly szeptemberben, amikor a miniszterelnök Vietnamba látogatott. Grúziában 51 fős volt a delegáció, Kínában 38 fős, míg az európai utak esetében jellemzően csak 15-20 fős. Lapunk kikérte a delegáció tagjainak nevét is, ám a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium ezeket az adatokat nem adta ki.
A külföldi utak során hivatalosan a repülőjegyekre költötték a legtöbbet, a 2017-es év során 255 millió forintot. Ezt kiegészítette a 49 millió forintos szállásköltség, valamint a 2,5 millió forintos tolmácsolási költség. A delegációk tavalyi 6,6 millió forintot számoltak el napidíjként.
Idén feltehetően valamivel kisebb lesz a külföldi utakra költött összeg, a májusi bolgár útig ugyanis összesen 65 millió forintot fordítottak Orbán Viktor és delegációjának utazásaira. Ebből 56 millió forint ment repülőjegyre, 5,3 millió szállásra és 1,1 millió forint napidíjra. A legnagyobb, 38 fős delegáció Szerbiába ment, még márciusban.
Korábban egyébként kikértük a Földművelésügyi Minisztérium utazási adatait is. A tárca először 15 nappal meghosszabbította a közérdekű adatigénylés határidejét, majd az újabb határidő lejártakor azt közölte: 9776 forintot kér azért, hogy kiadja a kért információkat. Lapunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely megállapította, hogy ha valóban többletmunkával járt volna az adatok előállítása, akkor azt már 15 napon belül tudniuk kellett volna. Végül arra kötelezték a tárcát, hogy ingyen adják át a kért adatokat. Ezek szerint Fazekas Sándor akkori földművelésügyi miniszter 2017-ben 20 alkalommal utazott külföldre, 64 napot töltött más országban, összesen 3,7 millió forintért.

Havasi elismerte, hogy kormánygépként is funkcionálnak az Airbusok

A kabinet korábban tagadta, hogy kormánygépnek szánják a két honvédségnek vásárolt Airbus 319-es gépet, de – mint ahogyan arról beszámoltunk - szerdán mégis az egyik tavaly beszerzett, "Hungarian Air Force" feliratú repülővel landolt Orbán Viktor és kísérete Tel-Avivban. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter februárban a járművek bemutatásán azt mondta, hogy a repülők feladata „a csapatszállítás, polgári személyek evakuálása és sebesültszállítás” lesz. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ugyanakkor csütörtökön azt közölte a Népszava kérdésére, hogy „mivel a Magyar Honvédségnek van repülőgépe, ezért külföldi hivatalos utak esetén inkább a Honvédségnek, és nem egy külföldi légitársaságnak fizetünk”. Azt is hozzátette: „ehhez hasonlóan jár el Németország, Franciaország, Szlovákia és Lengyelország kormánya is”.
- Nem lehet pontosan megállapítani, hogy melyik repülési mód az olcsóbb, ez ugyanis számtalan tényezőtől függ – mondta Márványi Péter repülési szakújságíró, aki szerint az Airbus gépek beszerzésekor azt közölték, eleve multifunkcionális célokra vették azokat. - Ha valóban használják katonai célokra is, akkor racionális döntés, hogy az állami vezetők is igénybe vehetik. A kereskedelmi gépekre vett jegyek ugyan kevesebbe kerülnének, de bizonyos helyekre nincs olyan járat, amely megfelelő lenne egy politikai delegáció szállítására – fogalmazott a szakértő. Szerinte a legdrágább megoldás egy különgép bérlése lenne. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ő még nem hallott arról, hogy katonai célokra is felhasználták volna a gépeket, az pedig gazdaságosság szempontjából mindenképpen előnytelen lenne, ha a két repülő egyikét kizárólag kormánygépként használná a kabinet. K. T. - L. T.

Nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb

Lapunk korábban az összes minisztérium, valamint a kormányfő külföldi útjaira vonatkozó adatot kikérte, ám illetékesség hiányára hivatkozva a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda (MK)  is elutasította a válaszadást. Arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy kihez tartoznak ezek az adatok. Megkerestük a Terrorelhárítási Központot, hátha a kormányfő biztonságának garantálása miatt ők az illetékesek. Hivatalos válaszukban azt közölték: megkeresésünket az MK-hoz, „a közérdekű adatigénylésben érintett valamennyi adat adatkezelőjéhez” továbbították. Ennek ellenére az MK nem adta ki lapunknak és a terrorelhárítóknak az adatokat, azokat végül újabb adatigénylésre a külügyminisztérium árulta el. Egyébként nem lett volna meglepő, ha a TEK-hez tartoznak az utazási adatok, Orbán Viktor Volkswagen kisbuszát például a terrorelhárítók kezelik, árát pedig biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el.

2018.07.20 07:10
Frissítve: 2018.07.20 07:10

Tüntetők tartották fel Orbánt Izraelben

Publikálás dátuma
2018.07.19 21:40
Tüntetők állják el Tel-Avivban az Orbán Viktort szállító konvoj útját
Fotó: AFP/ Gali Tibbon
Soha többet – üzenték Orbán Viktornak a demonstrálók, akik hosszú ideig elállták a miniszterelnöki konvoj útját.
Több tucatnyi tüntető tartotta fel a magyar miniszterelnököt szállító autót Tel-Avivban – írja a The Jerusalem Post. Orbán Viktor korábban Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel találkozott, és feleségével, Lévai Anikóval látogatást tett a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumban. Bár a lap több tüntetőről írt, mi összesen 14 demonstrálót számoltunk össze a képeken.
444.hu szerint a tüntetők akkor léptek a a miniszterelnöki autó és konvoj elé, amikor Orbánék elhagyták volna a múzeum területét. A portál úgy tudja, hogy a demonstrálók az Amnesty International aktivistái voltak; a „Soha többé”, „Emlékezz” feliratú táblákat tartották a Orbán Viktor felé, de volt, aki a„ Minden diktátornak van egy Jad Vasemje” -transzparenssel üzent a magyar kormányfőnek.
A holokauszt emlékhely felkeresése sokakból váltott ki ellenszenvet: a lapunknak nyilatkozó, magyar gyökerű izraelieket is megosztotta Orbán vizitje, hiszen a miniszterelnök volt az, aki elismerően nyilatkozott a zsidótörvényeket jóváhagyó Horthy Miklósról, kormánya pedig relativizálja a hazai oldal felelősségét a magyarországi holokausztban, a német megszállás következményeinek állítja be a megtörtént borzalmakat. 
Orbán ugyanakkor izreaeli látogatása során hangsúlyozta, hogy kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és garantálják minden zsidó polgár biztonságát Magyarországon.
2018.07.19 21:40
Frissítve: 2018.07.20 07:04