Ennyitől még nem hátrál meg a Fidesz

A rendezvény mozgósító ereje csekély volt, a tüntetésen elhangzott beszédek pedig sem elemeikben, sem főállításaikban nem szolgáltak újdonsággal – értékelte a Jobbik pénteki tüntetését a Népszavának nyilatkozva Böcskei Balázs (IDEA Intézet).

Hangsúlyozta, hogy Vona Gábor pártelnök „megszólalói súlya ellenére" nem tudta kihasználni a pillanatot, hogy olyan új tartalmi elemmel éljen, ami eddig tőle vagy másoktól nem hangzott el. Böcskei Balázs szerint a Jobbik mondanivalója a tüntetésen – és az utóbbi időkben általánosságban is – az antiorbánizmusra redukálódott, amely téren egyre kevésbé különböztethető meg a többi ellenzéki párttól.

A Jobbik – ahogyan arról beszámoltunk – az Állami Számvevőszék által kilátásba helyezett több mint 660 millió forintos büntetés miatt hirdetett fáklyás demonstrációt a Fidesz székházához. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy – bármennyire is elfogadhatatlannak tartja a számvevőszéki eljárást – nem közösködik a Jobbikkal. Az LMP, az Együtt és a Momentum Mozgalom tagjai azonban kisebb-nagyobb számban megjelentek a mintegy 1500-2000 embert felvonultató rendezvényen.

Jobbikosokon kívül más ellenzéki párt politikusa nem lépett színpadra. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a helyszínen azt mondta kérdésünkre, a Jobbik részéről nem is volt olyan igény, hogy a momentumosok közül valaki felszólaljon a demonstráción.

A Jobbik bizonyos szempontból jól jött ki a pénteki tüntetésből – derült ki Juhász Attila (Political Capital) lapunknak adott elemzéséből. A várakozásoknak megfelelően nem volt túl nagy tömeg, de a Jobbiknak kedvező, hogy más ellenzéki pártok is képviseltették magukat. az eseményen. Ez pedig segíti Vona Gábor stratégiáját, amely arra irányul, hogy a baloldali szavazók számára elfogadhatóbb és vonzóbb legyen a pártja.

Az is előnyös a Jobbiknak – folytatta Juhász –, hogy róla szólnak a hírek, egyre inkább megkerülhetetlennek tűnik az ellenzéki oldalon. Miközben pedig a párt támogatottsága hosszú ideje csökkenő trendet mutat. Ugyanakkor a tiltakozás nem látszik erősnek ahhoz, hogy a számvevőszéket és a Fideszt meghátrálásra kényszerítse. Ha Jobbiknak be kell fizetni a büntetést, az komolyan veszélyeztetni fogja a kampányukat, és a gyűjtésből jól láthatóan csak a befizetendő összeg töredéke fog összejönni. (A Jobbik vasárnapi tájékoztatása szerint 40 millió forintnál tartanak.)

Juhász Attila szerint azt egyelőre nem lehet megmondani, lesz-e nyílt választási együttműködés a tüntetésen megjelent ellenzéki pártok között. A tüntetéstől függetlenül azonban továbbra is igaz, hogy az ellenzéki szereplőknek – ha győzni akarnak – érdekük koordinálni az egyéni választókerületekben.

Annak ellenére, hogy a Jobbik a második politikai erő ma Magyarországon, csak számos tényező együttállása esetén jelent veszélyt a kormányzó pártokra – állapította meg Böcskei Balázs. A Jobbik körüli „szürke zónás" pártfinanszírozás miatt pedig megvan annak is az esélye: a Jobbik úgy veszíti el hitelességét, hogy ahhoz kormányra sem kell kerülnie.

A párt stratégái – tette hozzá Böcskei – mintha túl nagyokat lépnének a néppártosodásban. Így nem csak a Jobbik korábbi markáns érték- és ideológiai arcéle puhul, hanem politikai állításai sem sokban különböznek a leváltani kívánt „XX. század pártjaitól".

Következménye lesz a cigányozásnak
A debreceni jobbik vizsgálatot indít Ágoston Tibor önkormányzati képviselő ellen. Az eljárásnak következménye lesz – ígéri Kőszeghy Ábel, a Jobbik debreceni frakcióvezetője, aki képviselőtársai nevében elfogadhatatlannak minősítette Ágoston megjegyzéseit.
Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Ágoston Tibor a debreceni közgyűlésben egyedüliként nem szavazta meg egy hátrányos helyzetű – az RTL információink szerint roma származású – fiatal továbbtanulásának támogatását Debrecenben. A jobbikos politikus azt javasolta, inkább „Rostás Winnetou" néven hozzanak létre programot.
Papp László fideszes polgármester elhatárolódott a jobbikos képviselő szavaitól. (Életrajza szerint a polgármester a szatmári Csengerben született, ugyanabban a határ menti kisvárosban, ahol Osztolykán Ágnes, az LMP volt parlamenti képviselője is, vagy a 2008-ban elhunyt Osztojkán Béla író.) Ágoston Tibort korábban holokauszttagadó kijelentése miatt már jogerősen elmarasztalta a bíróság.

Szerző
2017.12.17 20:12

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06