Ennyitől még nem hátrál meg a Fidesz

A rendezvény mozgósító ereje csekély volt, a tüntetésen elhangzott beszédek pedig sem elemeikben, sem főállításaikban nem szolgáltak újdonsággal – értékelte a Jobbik pénteki tüntetését a Népszavának nyilatkozva Böcskei Balázs (IDEA Intézet).

Hangsúlyozta, hogy Vona Gábor pártelnök „megszólalói súlya ellenére" nem tudta kihasználni a pillanatot, hogy olyan új tartalmi elemmel éljen, ami eddig tőle vagy másoktól nem hangzott el. Böcskei Balázs szerint a Jobbik mondanivalója a tüntetésen – és az utóbbi időkben általánosságban is – az antiorbánizmusra redukálódott, amely téren egyre kevésbé különböztethető meg a többi ellenzéki párttól.

A Jobbik – ahogyan arról beszámoltunk – az Állami Számvevőszék által kilátásba helyezett több mint 660 millió forintos büntetés miatt hirdetett fáklyás demonstrációt a Fidesz székházához. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy – bármennyire is elfogadhatatlannak tartja a számvevőszéki eljárást – nem közösködik a Jobbikkal. Az LMP, az Együtt és a Momentum Mozgalom tagjai azonban kisebb-nagyobb számban megjelentek a mintegy 1500-2000 embert felvonultató rendezvényen.

Jobbikosokon kívül más ellenzéki párt politikusa nem lépett színpadra. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a helyszínen azt mondta kérdésünkre, a Jobbik részéről nem is volt olyan igény, hogy a momentumosok közül valaki felszólaljon a demonstráción.

A Jobbik bizonyos szempontból jól jött ki a pénteki tüntetésből – derült ki Juhász Attila (Political Capital) lapunknak adott elemzéséből. A várakozásoknak megfelelően nem volt túl nagy tömeg, de a Jobbiknak kedvező, hogy más ellenzéki pártok is képviseltették magukat. az eseményen. Ez pedig segíti Vona Gábor stratégiáját, amely arra irányul, hogy a baloldali szavazók számára elfogadhatóbb és vonzóbb legyen a pártja.

Az is előnyös a Jobbiknak – folytatta Juhász –, hogy róla szólnak a hírek, egyre inkább megkerülhetetlennek tűnik az ellenzéki oldalon. Miközben pedig a párt támogatottsága hosszú ideje csökkenő trendet mutat. Ugyanakkor a tiltakozás nem látszik erősnek ahhoz, hogy a számvevőszéket és a Fideszt meghátrálásra kényszerítse. Ha Jobbiknak be kell fizetni a büntetést, az komolyan veszélyeztetni fogja a kampányukat, és a gyűjtésből jól láthatóan csak a befizetendő összeg töredéke fog összejönni. (A Jobbik vasárnapi tájékoztatása szerint 40 millió forintnál tartanak.)

Juhász Attila szerint azt egyelőre nem lehet megmondani, lesz-e nyílt választási együttműködés a tüntetésen megjelent ellenzéki pártok között. A tüntetéstől függetlenül azonban továbbra is igaz, hogy az ellenzéki szereplőknek – ha győzni akarnak – érdekük koordinálni az egyéni választókerületekben.

Annak ellenére, hogy a Jobbik a második politikai erő ma Magyarországon, csak számos tényező együttállása esetén jelent veszélyt a kormányzó pártokra – állapította meg Böcskei Balázs. A Jobbik körüli „szürke zónás" pártfinanszírozás miatt pedig megvan annak is az esélye: a Jobbik úgy veszíti el hitelességét, hogy ahhoz kormányra sem kell kerülnie.

A párt stratégái – tette hozzá Böcskei – mintha túl nagyokat lépnének a néppártosodásban. Így nem csak a Jobbik korábbi markáns érték- és ideológiai arcéle puhul, hanem politikai állításai sem sokban különböznek a leváltani kívánt „XX. század pártjaitól".

Következménye lesz a cigányozásnak
A debreceni jobbik vizsgálatot indít Ágoston Tibor önkormányzati képviselő ellen. Az eljárásnak következménye lesz – ígéri Kőszeghy Ábel, a Jobbik debreceni frakcióvezetője, aki képviselőtársai nevében elfogadhatatlannak minősítette Ágoston megjegyzéseit.
Az RTL Klub híradója számolt be arról, hogy Ágoston Tibor a debreceni közgyűlésben egyedüliként nem szavazta meg egy hátrányos helyzetű – az RTL információink szerint roma származású – fiatal továbbtanulásának támogatását Debrecenben. A jobbikos politikus azt javasolta, inkább „Rostás Winnetou" néven hozzanak létre programot.
Papp László fideszes polgármester elhatárolódott a jobbikos képviselő szavaitól. (Életrajza szerint a polgármester a szatmári Csengerben született, ugyanabban a határ menti kisvárosban, ahol Osztolykán Ágnes, az LMP volt parlamenti képviselője is, vagy a 2008-ban elhunyt Osztojkán Béla író.) Ágoston Tibort korábban holokauszttagadó kijelentése miatt már jogerősen elmarasztalta a bíróság.

Szerző
2017.12.17 20:12

Rászorulók kapják a béremelést – ígéri az ellenzék

Publikálás dátuma
2018.07.20 13:49
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A Párbeszéd mellett, a Jobbik, az LMP és a DK parlamenti képviselői is jótékony célokra fordítanák a napokban megszavazott béremelést. Az MSZP még gondolkodik, a Fidesz nem válaszol.
Karitatív célokra fordítaná a legtöbb parlamenti frakció azt a plusz forrást, amit a részben kényszerből megszavazott vagy elfogadott béremelés után kapnak – válaszolták az ellenzéki pártok a Népszava kérdésére. Először a Párbeszéd képviselője, Kocsis- Cake Olivio jelentette be, hogy bár nem támogatták a fizetésemelést, képviselőik jótékony célra – a vidéki autonóm közösségek vagy a független sajtó támogatására – ajánlják fel a fejenkénti plusz 200 ezer forintot.  
Az LMP a  bérválság közepén elfogadhatatlannak tartja a béremelést. „Képviselőink jótékony célra fogják fordítani a többletpénzt, és az általuk meghatározott prioritások alapján döntenek az összeg felhasználásáról, legyen szó többek között az otthonápolást segítő szervezetek vagy rászoruló egyszülős családok támogatásáról” - válaszolt a párt sajtóosztálya.
A Jobbik jelezte, képviselőik már parlamentbe kerülésük óta jótékonykodnak. 2016 óta pedig tiszteletdíjuk 10 százalékát saját karitatív szervezetüknek, a Jobbik Szeretetszolgálat Alapítványnak adják, amihez „a megemelt fizetésekből még több jut” - vagyis, nem a béremelés teljes összegét küldik el a szeretetszolgálanak. Az említett alapítványt az ex szkinhed Sneider Tamás vezeti: a szervezet hátrányos helyzetű gyerekeket táboroztatását segíti, rászoruló családokat támogat, és nem mellékesen a szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom gyermektáborát is finanszírozza.  
A DK nemet mondott a kormánypárti indítványra, szóvivőjük, Gréczy Zsolt szerint karitatív célokra fordítják a bértöbbletet. „A DK Segít nevű szervezetünk évek óta részt vesz segélyakciókban, ezt a pénzt is ruhaosztásra, ételosztásra fogjuk fordítani” – mondta lapunknak Gréczy  
Az MSZP válasza sokat sejtetett, de annál kevesebb konkrétumot tartalmazott: „Az MSZP Országos Elnöksége 2018. július 30-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy a keletkezett plusz forrásokat miként használjuk fel a NER lebontása érdekében” – üzente a párt sajtóosztálya. Segítségnyújtásról, karitatív tevékenységről szó sem esett a levélben, de még így is több energiát fordítottak az témára a Fidesznél, a kormánypárt ugyanis nem is válaszolt levelünkre.

Nyomás alatt szavaztak bérükől

A július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteriaelemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. A döntést az ellenzéken belül is megosztottság fogadta, tekintve, hogy a kormánypárt a frakciók támogatási rendszerének átalakításával részben belekényszerítette őket a béremelés megszavazásába (mint megírtuk, a Fidesz olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről). A szavazás után Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzésben ment neki a béremelésre voksoló politikusnak, igaz, a HVG cikke szerint ő sem volt jelen a szavazás idején, a DK parlamenti frakciójának tagjai pedig ettől még ugyanúgy megkapják a pénzt.    Az LMP, a DK és Párbeszéd képviselői nemmel szavaztak a javaslatra (a Párbeszéd esetében csak az MSZP-tag Burány Sándor nyomott igent), a Jobbik összes jelenlévő politikusa viszont megszavazta a kormánypárti indítványt. Az MSZP frakció harmada igennel, három tagja nemmel voksolt – hat tag pedig nem szavazott, köztük Tóth Bertalan pártelnök is, aki részt sem vett a szavazáson. A volt jobbikos, jelenleg független Dúró Dóra nemmel szavazott, ahogy a korábbi LMP-társelnök, jelenleg szintén független Hadházy Ákos is. A függetlenek közül csak az ex-Párbeszéd tag Bősze Anett tartózkodott. A kormánypárt természetesen igent mondott saját felvetésére, így a parlament 163 igen, 23 nem szavazattal és 1 tartózkodással  elfogadta a képviselői fizetésemelést. 
2018.07.20 13:49

Mészáros Lőrinc viheti a négycsillagos kaposvári kempinget

Publikálás dátuma
2018.07.20 10:07

Fotó: Google Street view/
Tíz évre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist Camping Kft. üzemeltetheti a kaposvári Deseda-kempinget – döntött rendkívüli közgyűlésén a somogyi megyeszékhely képviselő-testülete. De előtte még a 2,4 milliárd forintnyi közpénzből felújítják, négycsillagossá fejlesztik a létesítményt.
Orbán Viktor miniszterelnök 2015 októberében, a Modern Városok Program kaposvári állomásán tett ígértet, hogy a kormány 4 milliárd forinttal támogatja a 245 hektáros víztározó mellett fekvő Deseda-kemping fejlesztését.  A 3,8 hektáros kempinget a nyolcvanas években alakították ki, és a kilencvenes évek elején a holland és a német turisták kedvelt üdülőhelyévé vált, a főszezonban egy-egy váltásnál több kilométeres lakóautó- és lakókocsisor torlódott fel a bejárat előtt. A fejlesztések elmaradása miatt aztán a kétezres években rohamos hanyatlásnak indult a hajdani Siotour-érdekeltség, és 2004-ben még az is felmerült, 250 lakásos lakópark épül a területen, ám a helyiek ellenállása miatt megbukott a terv, és a kemping tulajdonjoga a városhoz került. Az önkormányzat az elmúlt években 700 millió forintot költött a Deseda és környéke fejlesztésére, jelenleg pedig egy 600 milliós projekt keretében teljesen felújítják a kemping melletti strandot, a játszótereket, a sportpályákat, új kikötő és kilátó is épül, és a vízminőség javítása érdekében a medret is kikotorják. A kempingre végül a kormány az ígért 4 milliárd helyett csak 2,4 milliárd forintot ad. 
A tavaly óta a Mészáros-féle Konzum Nyrt. érdekeltségébe tartozó, a Balatonnál tíz kempinggel és üdülőfaluval rendelkező Balatontourist cége 2020-tól kapta meg a kemping üzemeltetését, melyről a csütörtök esti rendkívüli közgyűlésen döntöttek a képviselők. A határozat szerint a kft. – mely egyedüliként pályázott az tenderen – az első három naptári évben az üzemeltetéséből származó nettó árbevétel minimum 6 százalékát, de legalább 4 millió forint plusz áfát, onnantól a nettó bevétel minimum 8 százalékát, de legalább 6 millió forint plusz áfa bérleti díjat fizet. A közgyűlés egyhangúan szavazta meg az indítványt – a jobbikos és demokratikus koalíciós városatyák nem voltak jelen –, melyhez az LMP-s Felder Frigyes módosító indítványt akart benyújtani a bizottsági ülésen, hogy a cég által fizetendő minimumösszegeket emeljék a duplájára, ám mivel a pályázatot ezekkel a feltételekkel írták ki, így nem lehetett változtatni a paramétereken. Mészáros Lőrinc és Kaposvár kapcsolata amúgy nem újkeletű, a felcsúti oligarcha érdekeltségei közé sorolt ZÁÉV Zrt. hosszú évek óta nyeri el a különböző tendereket a városban, többek között a cég újította fel a vasútállomást, végezheti a színházépület kilencmilliárdos rekonstrukcióját és építheti az új sportcsarnokot is.
2018.07.20 10:07
Frissítve: 2018.07.20 10:32