London;nő;anglikán püspök;

2017-12-18 14:07:00

Kinevezték London első női anglikán püspökét

A Sarah Mullally kinevezéséről szóló hírt ma jelentette be az anglikán egyház. Az 55 esztendős, kétgyermekes asszony a brit főváros püspökeként az anglikán unió harmadik legmagasabb rangú vallási méltósága Canterbury és York érseke után- informál az MTI. 

London új püspöke 2001 óta áll az anglikán egyház szolgálatában, 2006-ban szerzett teológiai diplomát a University of London egyetemen, de egészen a legutóbbi időkig a brit állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) kórházi szakápolói szolgálatában is vezető tisztségeket töltött be. E tevékenységéért II. Erzsébet királynő 2005-ben a lovagi cím női megfelelőjének számító, a Dame előnév viselésére feljogosító rangra emelte.

Az általános szinódus, a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió "parlamentje" 2014 novemberében hagyta jóvá véglegesen a női püspökök szolgálatát. Egy hónapra rá ki is nevezték az első anglikán női püspököt Libby Lane személyében, aki a Stockport püspöke címet vette fel. A szabályalkotó testület nem először voksolt ebben a kérdésben: két évvel korábban minimális többséggel még elvetette a nők püspöki rangra emelését célzó reformokat.

Az ezután átdolgozott és végül elfogadott kompromisszumos reformcsomag engedményeket tartalmazott azoknak a tradicionalista egyházkerületeknek, amelyek elvetik a női püspökök szolgálatát. Ezek a közösségek kérhetik, hogy náluk férfi püspök szolgáljon, és vitás ügyekben egy újonnan életre hívott - gyakorlatilag ombudsmani hivatal formáját öltő - független döntőbizottsághoz fordulhatnak.

Női lelkészek 1994 óta szolgálhatnak az anglikán egyházban, és a szinódus már kilenc éve, 2008 júliusában - akkor még csak egy elvi jelentőségű állásfoglalás formájában - elfogadta a női püspökök szolgálatának engedélyezését. Az ügy azonban azóta is folyamatos feszültség forrása az anglikán unión belül a tradicionalisták és a reformtábor között.

Rowan Williams, az anglikán egyház előző vallási főméltósága, aki 2012 végén, tízévi szolgálat után távozott Canterbury érsekének tisztségéből, egyöntetű korabeli egyházi és sajtóvélemények szerint nem kis részben a női püspökök beiktatásának ügyében dúló belső egyházi vita miatt döntött a nyugállományba vonulás mellett.