Diverzió és rémhírkeltés Ceausescu bukása után

A tudatos rémhírkeltés is közrejátszott abban, hogy sok ember életét vesztette Romániában 1989. december 22., Nicolae Ceausescu kommunista diktátor menekülési kísérletét követően - állapította meg a román katonai ügyészség.

A forradalom évfordulója alkalmából hétfőn kiadott közleményében hivatkoztak az ügyészek a tanúkihallgatásokra, a katonai és civil levéltári dokumentumokra. A korabeli videofelvételek áttanulmányozásából egyértelművé vált - idézi az MTI az ügyészségi közleményt -, hogy a diktátor elmenekülése után nem volt hatalmi űr Romániában. Azonosították, hogy kikből állt az a politikai-katonai parancsnokság, amely rövid időn belül átvette a hatalmat az országban.

A vádhatóság bizonyítékokat gyűjtött arról, hogyan működött - a televízió és rádió bevonásával, ellentmondásos katonai parancsok kiadásával - az a diverzió, amellyel fenntartották a lakosság félelemérzetét. Azonosították azokat az eszközöket is, amelyek gépfegyver-sorozatok hangját imitálva keltettek pánikot.

Az ügyészségi helyzetjelentés nem nevesít felelősöket, csak "várhatónak" nevezi, hogy a további vizsgálatok során sikerül azonosítani a több száz halálos áldozatot követelő diverzió elkövetőit és bűntársaikat. A nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról indult, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an megsebesültek - túlnyomó többségük a diktátor elűzése után.

A vádhatóság tavaly novemberben emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával kezdte újra a bűnügyi vizsgálatot az ügyben, miután a forradalmárokat tömörítő bukaresti December 21. Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

A vádhatóság már a vizsgálat újrakezdésekor úgy értékelte: az 1989. december 22-én hatalomra került új politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében olyan intézkedéseket hozott, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek, így ezek a cselekmények kimerítik az emberiesség elleni bűntettek ismérveit. Az ügyészek szerint a tettesek előre kidolgozott terv alapján egy polgárháború látszatát keltették, "az új vezetők hatalomra juttatása és legitimálása" érdekében.

Korabeli felvételek a romániai forradalom idejéből.