Ausztria;Néppárt;Szabadságpárt;Heinz-Christian Strache;Sebastian Kurz;koalíciós kormány;

2017-12-18 19:30:00

Kételyek bécsi kormánya

Hétfőn délelőtt felesküdött az osztrák Néppárt és a Szabadságpárt új koalíciós kormánya a köztársasági elnök előtt.

A kabinet 14 tagja, köztük öt nő, gyalog tette meg a kancellári hivatal és az elnöki palota, a Hofburg közötti rövid utat. Ez a kis séta elvileg természetes is ilyenkor, ám amikor 2000-ben, először került hatalomra a szélsőjobboldali Szabadságpárt - akkor is a kereszténydemokratákkal -, akkora volt a lakosság felháborodása, hogy a politikusok kénytelenek voltak a két épület közötti földalatti átjárót használni. Ezúttal 1500 rendőr vigyázta a rendet, a teret és környékét már vasárnap lezárták több ezer hangos tüntető elől.

Európa ezúttal nem hangoskodott, szélsőjobboldali pártból ma már sokkal több van Európában, mint 17 évvel ezelőtt, megnyilvánulásaik is gyakoribbak, mint korábban.

Maga az eskü is sokkal békésebben zajlott, mint 2000-ben. Az akkori elnök, Thomas Klestil jéggé fagyott arckifejezéssel rázott kezet a miniszterekkel, némán fejezve ki nemtetszését. A mostani államfő, az egykori zöld pártvezér, Alexander Van der Bellen, előre megüzente az alkancellárrá emelkedett szabadságpárti vezérnek, hogy kiket nem hajlandó elfogadni miniszterként. Heinz-Christian Strache a miniszterei válogatásánál figyelembe vette az elnöki tiltást, de így is bőven maradt igazi szélsőséges politikus a csapatában.

Az ismertebbek közül a párt főideológusának számító, aszkétikus küllemű Herbert Kickl, aki a belügyminisztériumot kapta meg a kiegészítő titkosszolgálatokkal együtt, Norbert Hofer, az új infrastruktúra-miniszter, eddigi parlamenti és FPÖ alelnök, a tavalyi államelnök-választás második helyezettje, a kevéssé ismertek közül pedig a hadügyet megkaparintó Mario Kunasek, a Szabadságpárt jobboldalán helyet foglalók hangos képviselője. A kormányprogram egyébként a rendőri állomány 2100 fős növelését írja elő.

A kompromisszum jegyében ajánlott független külügyminiszter, Karin Kneichl elismert nemzetközi szaktekintély, valóban hét nyelven beszél. Az uniós témát azonban nem kapta meg, azt a Sebastian Kurz kancelláriáját irányító Gernot Blümel gondjaira bízták. A 36 éves filozófus a kancellár bizalmas barátja. A kormány többi ÖVP-s tagja is vagy Kurz baráti köréből kerül ki vagy közismert szaktekintélyek.

A szociáldemokratákkal működtetett nagykoalícióból senki sem maradt a kormányban.

Kurz Brüsszel mellett a Németországhoz fűződő kapcsolatok fontosságát hangoztatta első külpolitikai nyilatkozatában, név szerint említve az Angela Merkellel némileg elhidegedett viszony felmelegítésének fontosságát. Mindazonáltal az elemzések többsége a visegrádi négyek felé közeledést tartja valószínűbbnak. Achim Post, a német szociáldemokraták helyettes frakcióvezetője fogalmazott úgy a Welt című lapban, hogy „Ausztria-Magyarország újra itt van: Kurz kancellárral, a Burschenschaftos (öregdiákok szélsőséges szervezete) Strachéval és a gyújtogató Orbán Viktorral háromnegyedes ütemben tartanak jobbra.”

A koalíciós pártok két hónapig tárgyaltak a rend és fegyelem kormányprogramjáról: szigorítják a nők és gyermekek elleni erőszakos cselekményekre kiszabott büntetéseket. Strache alkancellár szerint az FPÖ-nek legalább az elképzeléseinek a felét sikerült elfogadtatnia a vártnál engedékenyebbnek mondható partnerével. Az például a néppártnak sem volt ellenére, hogy a bevándorlással, a menekültekkel, a már az országban lévő külföldiekkel jóval keményebb lesz a hatalom a korábbiaknál. A menekültstátusért folyamodóktól el fogják venni a készpénzüket, hogy ebből finanszírozzák ellátásukat, átnézik mobiltelefonjukat, készpénz helyett tárgyi juttatásban részesítik őket. A minimális segély összegét a kormány szeretné országosan egységesíteni, és csökkenteni. Az Ausztriában dolgozó külföldiek öt évi tartózkodás után férhetnek csak hozzá az osztrák szociális juttatásokhoz.

Az adócsökkentésre, a családi támogatás növelésére vonatkozó választási ígéretét a kormány a 2022-ig érvényes törvényhozási periódus végére tolta ki. Ugyanígy tett a közvetlen demokrácia erősítésére szorgalmazott népszavazással, amely alól az uniót érintő kérdéseket ki is vette. Az osztrák köztársaság alappillérének számító kamarai rendszert, az előzetes várakozásokkal ellentétben, az új program nem bolygatja, a kötelező kamarai tagdíjak összegét azonban felezni fogják. Újra bevezetik az egyetemi tandíjakat, de ezeket a tanulás elvégzése után le lehet írni az adóból. Iskolába csak németül tudó gyerekeket engednek, s az iskola elvégzésének feltétele a megfelelő olvasni és írni tudás. Új, "rugalmas" munkaidőt vezetnek be, engedik a napi 12 órás, a heti 60 órás munkaidőt. A munkanélküli-segély összegét csökkentik, párhuzamosan a munkanélküli idő hosszával. 20 ezerről 5 ezer főre korlátozzák az 50 év feletti dolgozók újbóli munkába helyezését finanszírozó programot. A 40 évi munkavégzést igazolni tudók minimális nyugdíját megemelik, a társadalomban általános visszatetszést keltő extra állami nyugdíjakat viszont fokozatosan megszüntetik. Az eddig volt általános dohányzási tilalmat a közterületeken fellazították a Szabadságpárt nyomására, de az ez ellen tiltakozó aláírásgyűjtés már 400 ezer főnél tart.

Úgy hírlik az osztrák parlament irányítását, miután az ideiglenes elnök agrárminiszter lett, az eddigi belügyminiszter, a keményvonalas Wolfgang Sobotka veszi át.

Földvári Zsuzsa (Bécs)

Európa-pártiság, több nemzeti hangsúllyal

Az új osztrák koalíciós partnerek joggal hangsúlyozzák a 182 oldalas kormányprogram Európa-párti jellegét, bár a dokumentum számos eleme inkább a nemzeti szempontokat állítja előtérbe.

Sebastian Kurz kancellárnak, a nagyobbik koalíciós fél, a Néppárt elnökének az első külföldi útja Brüsszelbe, az uniós intézményekbe vezet. A kormányprogram ismertetésekor Kurz leszögezte: a kormány világos európai irányt fog követni, az európai jog 100 százalékban érvényesül. Az EU-ban mindig a saját meggyőződésük szerint fognak fellépni, de azt is elfogadják, ha más lesz a többségi álláspont valamilyen kérdésben.

Számítani lehet Bécsre az Oroszország elleni uniós szankciók ügyében is – tette hozzá Kurz. Ezt az állítást a nyomaték kedvéért Heinz-Christian Strache, a putyini politikával egyébként bevallottan erősen rokonszenvező Szabadságpárt vezetője, az új alkancellár személyesen megerősítette – bár hozzátette azt is, hogy ő azért jobban szeretné a szankciók feloldását, és ez ügyben szívesen közvetítene Brüsszel és Moszkva között. A lényegi elmozdulás azonban a korábban hangoztatott szabadságpárti állásponthoz – az uniós tagság megszüntetéséről szóló népszavazás követeléséhez - képest mégis az, hogy Strache hangsúlyozta pártjának elkötelezettségét az Európai Unió mellett.

A kormányprogramból kitűnően Ausztria arra törekszik, hogy az unió erős maradjon, ugyanakkor nem kívánja tovább szűkíteni – a közös uniós intézmények kezébe adni - a tagállamokat a jelenlegi jogkörleosztás szerint megillető nemzeti hatáskörét.

Általánosságban véve ez teljesen Európa-konform álláspontnak tekinthető. Van azonban az új osztrák kormányprogramnak egy olyan pontja, amely máris tiltakozást váltott ki a szomszédos Olaszország sajtójában: az új bécsi kormány osztrák állampolgárságban kívánja részesíteni az olaszországi Alto-Adige tartomány (Dél-Tirol) német ajkú lakosságát.

Az Il Messaggero című római napilap szerint Ausztria bejelentése "anakronisztikus, jogilag nem megalapozott, és politikai revansnak számít a szabad és határok nélküli Európában". Az újság hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű Alto-Adige lakosai már száz éve olasz állampolgárok. 

Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz elnöke szintén bírálta a tervet.

Kárpáti János

lásd még: Szijjártó örül "a képmutatás béklyója által nem kötött politikusoknak"