Terjed az AIDS Oroszországban

Oroszországban a HIV-fertőzöttség nemcsak a lakosság korábban leginkább érintett fiatal korosztályát és homoszexuális rétegét veszélyezteti, hanem az idősebbeket és a heteroszexuálisokat is.

Új jelenségre figyeltek fel Oroszországban. Az új AIDS-es megbetegedéseknek több mint a felét újabban éppen a heteroszexuálisoknál észlelik.

A felvilágosító munkának tudják be, hogy a serdülők, a 15-30 évesek körében idén jelentősen csökkent az új megbetegedések száma. Ami viszont rossz hír, hogy az AIDS a társadalom széles rétegeire kiterjedt. Az idősebb korosztály tagjainál jelentkező fertőzöttségre gyakran a betegség késői szakaszában derül fény, ami megnehezíti gyógyításukat. Megnövekedett a falun élők HIV-fertőzöttsége is. 2011 óta az új esetek növekedésének üteme csökkenő tendenciáról tanúskodik. Ennek ellenére a szakértők feszült helyzetről beszélnek. 2017 közepén arról nyilatkoztak hivatalos egészségügyi vezetők, hogy 1987 óta 1 millió 167 ezer HIV-fertőzött embert regisztráltak, akik közül 259 ezren meghaltak. 2017 első felében 14 600 fertőzött ember halt meg, ami 13,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az év első felében tapasztalt 52 ezres új eset is figyelmeztető jel. Ez nemcsak a távoli körzetekre jellemző, amelyeket korábban kevésbé veszélyeztetetteknek tartottak, hanem Moszkvára is, ahol az esetek növekedéséről számoltak be.

Az Egészségügyi Világszervezet képviselőire hivatkozva a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy 2016-ban az európai régióban először felfedezett HIV fertőzöttek száma csúcsot döntött: 160 ezres növekedést tapasztaltak 53 országban. Az új esetek 80 százaléka Kelet-Európára esik, legfőképpen Oroszországra, ahol több mint 103 ezer új esetet regisztráltak. Oroszországgal kapcsolatban a 2017-es becslések is hasonlóak.

A világon összesen 37 millió HIV fertőzött ember él, legtöbben a szegényebb országokban.

Demográfiai szempontból is fontosnak tartják Moszkvában, hogy sikeresen felvegyék a harcot az AIDS-szel. A moszkvai stratégiai központ szakértői tanácsának jelentése Oroszország csökkenő lakosságát helyezi a problémák első helyére. 2017 elejére 146,8 millióra esett vissza a lélekszám. A népességcsökkenés 1993-ban kezdődött és 14 esztendőn át tartott, de a 2009-től tapasztalható emelkedést jelentéktelennek tartják és kizárólag a migránsok érkezésével magyarázzák. E nyolc év alatt 1,8 millióval nőtt az oroszok száma, a Krím-félszigetet leszámítva, de azt figyelembe véve sem érte el az 1993-s szintet. A legoptimistább prognózis szerint 2035-re 400 ezres csökkenéssel kell számolni. A pesszimista jóslat viszont egymilliót említ.

A másik nagy kihívásnak a jelentés a lakosság elöregedését tartja. A munkaképes lakosság számaránya példátlan mélységben van. 2012-ben még a 20-64 év közötti emberek aránya 95 millió volt, azóta azonban folyamatos csökkenést mutat, ami ahhoz vezet, hogy 2050-re 71-80 millióra apad ennek minden káros következményével együtt. A kevesebb munkáskéz több szociális juttatást követel.

A nagyarányú halálozás okai között említik a szakértők az egészségügyi ellátásra fordított elégtelen ráfordításokat, külön is kiemelik ezt az AIDS-szel kapcsolatban.

A leselkedő veszélyek közé sorolja a jelentés azt a jelenséget, hogy az elmúlt negyedszázadban a lakosság keletről dél-nyugatra vándorolt. Az ázsiai országrész lakossága több mint 3 millióval csökkent. Mindössze három helyen koncentrálódik a lakosság, a moszkvai és a szentpétervári agglomerációban, továbbá a Krasznodari területen.

Az elmúlt negyedszázad tapasztalata az, hogy a bevándorlás komoly demográfiai forrásnak bizonyult. Csak 1992 és 2015 között 9 millió migránssal növekedett a lakosság. A szakértői jelentést részletesen ismertető Gazeta.ru hírportál arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakosság természetes fogyásának ellensúlyozására évente legalább félmillió migránst kellene befogadni. Ettől függ, meg tud-e Oroszország birkózni a demográfiai kihívásokkal.