Fidesz és Jobbik: helycserés támadás

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:08

Fotó: /

2017 az átrendeződés éve volt a jobboldalon - hangzott el a Political Capital tegnapi konferenciáján, amely a populista jobboldal és a szélsőjobb helyzetét vizsgálta. A Fidesz egyre inkább a szélsőjobb oldalra húzódik, a Jobbik közben egyre inkább középre tart – mondta bevezetőjében Juhász Attila, a Political Capital szakmai vezetője. Munkatársa, Hunyadi Bulcsú értékelése szerint a "migránsügyben" alkalmazott kormánypárti retorika egybevág azzal, amit nyugati országokban a szélsőjobb használ. A Fidesz stratégiájának lényege, hogy összeesküvés-elméletek terjesztésével félelmet gerjesszen, így mozgósítsa a szavazókat.

Gerő András történész, aki régebben „nemzeti bolseviknak” nevezte a Jobbikot, mostanában identitáspolitikai irányváltást – legalábbis arra tett kísérletet – lát a pártnál. Bíró-Nagy András politológus elmondta, hogy főként az antiszemitizmus és a cigányellenesség visszafogásában, tehát a rasszizmus tompításában, valamint az Európai Unióhoz való viszony változásában érhető tetten a Jobbik mérséklődése. A Policy Solutions elemzője szerint azonban a legtöbb területen a párt programja nem módosult, elsősorban kommunikációs fordulatnak lehet minősíteni azt, ami a Jobbikban zajlik.

A JOBBIK ÉS A FIDESZ TÁBORÁNAK ÖNÉRTÉKELÉSE

FORRÁS: MEDIÁN 

Létezhet két szélsőjobboldali párt is egy országban – állapította meg Lakner Zoltán politológus. Abból, hogy a Fidesz elment a szélsőjobb felé, nem következik, hogy a Jobbik már nem szélsőjobboldali párt – tette hozzá.

A Medián adatai alapján elemezte a Fidesz és a Jobbik szavazótáborának változásait Róna Dániel politológus. A Corvinus Egyetem oktatója kiemelte, hogy a fideszesek az átlagnál mérsékeltebbnek, a jobbikosok – bár a néppártosodás hatására némi elmozdulás azért tapasztalható – az átlagnál radikálisabbnak tartják magukat. A Fidesz heterogén táborának összetételét vizsgálva Róna Dániel megjegyezte, hogy a kormánypárt kiemelkedően népszerűnek számít a rendszeresen templomba járók körében, míg az átlagos jobbikos szavazó kifejezetten ritkán jár templomba.

A másodlagos preferenciákat nézve a Jobbiknál lényeges változás történt. 2014-ben a párt szimpatizánsainak 8 százaléka tudta volna elképzelni, hogy adott esetben a Fideszre szavaz, és mindössze 2 százaléka azt, hogy valamelyik baloldali-liberális pártra. Mára a Fideszt csak a jobbikosok 6 százaléka tartja lehetséges opciónak, ellenben 16 százalékot tesz ki azok aránya, akik hajlandók lennének baloldali vagy liberális pártra voksolni. Róna Dániel elmondta, hogy a Jobbik szavazónak nagy többsége az MSZP-t és a DK-t továbbra is elutasítja, az LMP és az Együtt elfogadása ugyanakkor ugrásszerűen megnőtt.

2017.12.20 06:08

Csúnya vége lehet, ha rövid pórázra fogják a kórházakat

Publikálás dátuma
2018.07.21 07:00

Fotó: / Németh András Péter
Már szeptemberben több kórházra kitehetik a „betegellátás szünetel” táblát, ha a kincstár valóban érvényesíti a költségvetési intézményekre szabott regulát. Közben ismét gyűlik a kórházak adóssága, június végén már 35 milliárd forint volt.
A HVG hívta fel a figyelmet arra, hogy megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.
A kórházak elvben már legalább négy éve nem költhetnének többet, mint amennyire az éves keretükből telik. Ezt a szabályt azonban eddig éppen a betegellátás érdekében nem érvényesítették az egészségügyben, azaz befogadták számláikat akkor is, ha azok a havi költhető keretük fölötti összeg volt. Most az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Lapunk úgy tudja, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár is „küzd” azért, hogy vegyék ki a kórházakat az érintett szabály hatálya alól, biztosítsák továbbra is kivételezett helyzetüket, ám információink szerint eddig nem járt eredménnyel.
A Népszavának nyilatkozó szakemberek szerint, ha az ÁSZ nem enged, akkor mintegy 40 intézményre kerülhet ki a zárva tart tábla legkésőbb szeptemberre. Először az eladósodott intézmények kerülhetnek bajba, mert azoknál a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek. A Népszavának gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám ahol ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy 4 vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban a 107 állami intézménynek csak töredéke sorolható.
Lapunk az egészségügyi kormányzatnál érdeklődött arról, mit kívánnak tenni, hogy ne csukjon be a fiskális szabály miatt több tucat kórház, de lapzártáig nem érkezett válasz.  Az államkincstár most nyilvánosságra hozott adatai szerint június végén 35 milliárd forint volt a kórházak tartozása. Június végén Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV-ben is jelezte: aggódik a kórházak adóssága miatt, és az egyetemekhez hasonlóan költségvetési felügyelők kinevezését javasolja az intézményekhez. Úgy tudjuk, még nem dőlt el, hogy valamennyi fekvőbeteg ellátó kap „kasszaőrt” vagy csak azok az intézmények, amelyek lejárt adóssága több mint az éves bevételük tíz százaléka. Információink szerint, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár az utóbbiért lobbizik a pénzügyi kormányzatnál. Mint arról július elején írtunk, a költségvetési felügyelők meglehetősen széles jogosítványokkal rendelkeznek majd, a főigazgató csak azt a kötelezettségvállalást teljesítheti, amit előzőleg a felügyelője jóváhagyott – miközben a betegellátás felelőssége továbbra is őt terheli.
Szerző
2018.07.21 07:00
Frissítve: 2018.07.21 07:00

Addig vár Orbánra egy Jobbikos képviselő, amíg választ nem kap tőle

Publikálás dátuma
2018.07.20 18:06

Fotó: Facebook/
Varga-Damm Andrea hiába kérte írásban a miniszterelnököt a devizahitelesek és az otthonápolók érdekében.
Addig vár Orbán Viktorra a Parlament miniszterelnöki irodájának ajtaja előtt Varga-Damm Andrea, amíg választ nem kap a hozzá intézett kérdéseire. A Jobbikos képviselő a Népszavának azt mondta, július 14-én írt emailt a miniszterelnöknek, amiben azt kérte: a devizahiteles kilakoltatások és végrehajtások miatt kezdeményezze az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását, illetve hogy a pénzügyminiszter dolgozzon ki javaslatot az otthonápolási díj megemelése érdekében. Mivel semmilyen választ nem kapott, úgy döntött, hogy leül a miniszterelnöki iroda elé és megvárja azt. „Időm van, addig várok, amíg a miniszterelnök nem válaszol valamit. A Fidesz képviselői azt ígérték nekünk, amikor saját törvényjavaslattal álltunk elő, hogy a mai ülésig, amikor a költségvetésről szavazott a parlament, kidolgozzák az ápolási díj emeléséről szóló javaslatot, de kiderült, hogy nem mondtak igazat” – nyilatkozta a Népszavának Varga-Damm Andrea, hozzátéve, amit tesz, az „nem demonstráció, mert ahhoz legalább két ember kell”, hanem „várakozás, ahogy Teréz Anya is tenni szokta”.

Egyelőre nem járt sikerrel:

2018.07.20 18:06