Maradtak az egyházak közötti ellentétek

Publikálás dátuma
2017.12.20 06:33
Fotó: AFP/Andreas Solaro
Fotó: /

Idén sokan áttörést vártak a katolikus és a protestáns egyházak viszonyában, a nagy egymásra borulás azonban nem következett be.

Ferenc pápa számos gesztust tett a protestánsoknak az elmúlt esztendőben. A Lutheránus Világszövetséggel folytatott 2016-os lundi (Svédország) megbeszélésein állásfoglalást is aláírtak, ebben az egyházfő partnerként fogadta el az evangélikus egyházat. A két egyház közeledésének szempontjából szinte felmérhetetlen jelentőségű volt a pápa 2016 októberi-novemberi svédországi látogatása, s az a tény, hogy annak során protestáns vendéglátóival együtt ünnepelte a reformáció 500 évét.

Igaz, már e látogatása előtt méltatta a nagy reformátor Luthert. Nézetei „nem voltak rosszak”, még akkor sem, ha „talán néhány módszere nem is volt helyes” – mondta a pápa még 2016 júniusában, egy német újságíró kérdésére válaszolva. Luther tanításának bizonyos elemeit Ferenc pápa tanításában is megtalálhatjuk, hiszen ő is számtalanszor állította pellengérre az egyházban is tapasztalható korrupciót. Másrészt Ferenc pápa szerint Luther is fontosnak tartotta a szegények melletti kiállást.

A valóban rendkívül fontos gesztusok után sokan azt remélték, sikerül előrelépni a vegyesházasságok kapcsán. Ez jelenti mindkét egyház számára a legnagyobb kihívást. Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke korábban azt közölte, az esküvő után az a legnagyobb nehézség, hogy a vallási különbségek miatt sok hívő morzsolódik le. A protestáns hívő ugyanis nem áldozhat a katolikus szentmisén, azaz nem részesülhet az Oltáriszentségben. A katolikus hívő pedig nem vehet részt református úrvacsorán, mivel a katolikus egyház nem engedélyezi. (Csak formailag hasonlít az áldozáshoz, hiszen a reformátusok nem vallják az átlényegülést, tehát a kenyér és a bor náluk nem Krisztus teste és vére.)

Ezzel kapcsolatban egy református közösség tagjai egyszer meg is kérdezték Ferenc pápát, mit tehetnének. Az egyházfő azt válaszolta, „mindenkinek meg kell adnia saját válaszát. A hívőknek Istennel kell beszélniük, s ennek megfelelően cselekedniük”. Kijelentése meghökkentette a vatikáni konzervatívokat: lehetővé tenné az áldozást a katolikus misén a protestánsoknak és fordítva?

A pápa megközelítése ellenére mindmáig nem sikerült átvágni ezt a gordiuszi csomót, még Németországban sem, ahol a katolikus egyház a legnyitottabbnak nevezhető. Pedig fontos mérföldkő volt a két egyház viszonyában, amikor 2017 márciusában Hildesheimben közös szentmisét tartottak a megbékélésért, kiegyezésért. Mindkét egyház képviselője azt közölte, fátylat akarnak borítani a múltra, a vitákra, s a jövőre koncentrálnak.

Az év elején Reinhard Marx, a Német Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ígéretet tett arra, hogy még az idén megoldást találnak a szentáldozás problémájára. A katolikus püspöki konferencia őszi ülésszakán azonban a főpapok nem jutottak közös nevezőre a kérdésben, ezért úgy döntöttek, a tavaszi ülésszakon térnek vissza a témára. Szeptemberben azonban ismét nem történt előrelépés, és – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) fogalmazott – azt tették, amit ilyenkor „reflexszerűen” szoktak, nevezetesen a különböző püspöki bizottságokhoz utalták a kérdés megvitatását, miközben a pápa lényegében szabad kezet adott a püspököknek a megállapodásra.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy később ne lenne változás. Amikor 1993-ban három akkori német püspök, Walter Kasper, Karl Lehmann és Oskar Saier javasolta, tegyék lehetővé az áldozást az elváltak és újraházasodottak számára, a Szentszéknél süket fülekre találtak. Most azonban minden ilyen felvetést Ferenc pápa is támogat, nem rajta múlik, hogy az egyházi reform ólomlábakon jár. Csakhogy, mint a FAZ írja, a német egyháztól nem lehet várni ökumenikus kezdeményezéseket. Illetve nemcsak a katolikus egyház vádolható a folyamatok lassításával, a német Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke, Heinrich Bedford-Strohm is úgy véli, a változások túl messzire mennek. Nincs egyedül e véleményével. Az egyházban többen úgy látják, hogy az evangélikus egyháznak nem kellene olyan problémákkal foglalkoznia, amelyek „valójában a katolikus egyház gondjai”. Az evangélikus egyház ugyanis nem gördít akadályt az elé, hogy a katolikusok részt vehessenek protestáns úrvacsorán.

2017.12.20 06:33

„Megpróbálnak végképp kiéheztetni” – útban van a Politikatörténeti Intézet

Publikálás dátuma
2018.07.21 18:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Földes György igazgató szerint a hatalom régóta hadjáratot folytat a baloldali műhely ellen.
„Tudományos intézetként, egyedülálló levéltárként és könyvtárként, baloldali szellemi műhelyként működünk. A kormány régóta hadjáratot folytat ellenünk” – nyilatkozta lapunknak Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója. „Most éppen bűnbaknak akarnak megtenni. Pedig a legkevésbé sem a mi hibánk, hogy a Kúria egyelőre nem tud beköltözni abba az épületbe, amelynek egy részét évtizedek óta jogszerűen használjuk” – tette hozzá. A Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál, az Országházzal szemben álló hajdani Igazságügyi Palotáról van szó, amely az 1970-es évektől egészen a közelmúltig a Néprajzi Múzeumnak is otthont adott. Az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva 1996-ban új szerződést írtak alá. A máig érvényben lévő szerződés szerint a PTI térítésmentesen használhatja az ingatlant. Földes György tájékoztatása szerint az épületrész három szintje több mint 5000 négyzetmétert tesz ki. A kormány a legfelsőbb bírósági fórumnak, a Kúriának szánja az épületet. A Néprajzi Múzeumot a Liget Projekt keretében a Városligetbe telepítik, a PTI helyzete azonban évek óta rendezetlen. A kormánypárti Magyar Idők a minap azt írta, hogy az intézetnek „év végéig el kellene hagynia” az ingatlant, a Kúria különben Esztergomban kaphat új székhelyet.
„A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A vitából bírósági per lett. A megegyezés érdekében a PTI tavaly hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék az eljárást, amit aztán a kormány, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezdeményezésére mégis folytattak. A Fővárosi Ítélőtábla néhány hete jogerős döntésében megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt – közölte Földes. A Magyar Idők cikke szerint különleges felülvizsgálati eljárásban a Kúria elé kerülhet az ügy, tehát ahhoz a fórumhoz, amely így saját székházának sorsáról hoz döntést. Felvetésünket, hogy a kormány netán a „baráti sajtó” közreműködésével akar nyomást gyakorolni a Kúriára, Földes György nem szerette volna kommentálni. Azt a beállítást azonban, hogy a PTI „bárminek is az akadálya lenne”, mindenképpen hamisnak tartja. Az intézet régóta nem kap költségvetési támogatást, és más forrásokból is kevés bevétel érkezik. A munkatársak száma a minimálisra csökkent. „Egyértelmű, hogy a kormány megpróbál végképp kiéheztetni minket” – jelentette ki Földes György. A használati jog értékét illetően a PTI ügyvezető igazgatója nem akart találgatásokba bocsátkozni. Bár tudomása szerint a kormány készített értékbecslést, ennek tartalmát ő nem ismeri. A megnyugtató az lenne – jegyezte meg –, ha az értékbecslést független szakértők végeznék el. Földes György szerint az egészen biztos, hogy az ellentételezésként megállapított összeg, vagy a csereingatlan értéke a töredéke lesz annak a sok tízmilliárdos kiadásnak, amit a kormány a Néprajzi Múzeum áthelyezésére, a Kúria költöztetésére, az Alkotmány utcai épület felújítására fordít.
2018.07.21 18:00
Frissítve: 2018.07.21 18:46

Rendőröket vettek őrizetbe Macron verekedő testőrének ügyében

Publikálás dátuma
2018.07.21 15:10
Alexandre Benalla
Fotó: AFP/ Christope Archambult
Állítólag felvételeket adtak át Alexandre Benallának.
Őrizetbe vettek három francia rendőrt Emmanuel Macron egykori biztonsági embere, Alexandre Benalla ügyében – derül ki a BBC cikkéből. Mi is beszámoltunk arról, hogy a május elsejei párizsi tüntetésen a francia államfő korábbi testőre tettleg bántalmazott egy tiltakozót – ezt egy, a Le Monde birtokába jutott fotó cáfolhatatlanul bizonyítja. Az elnöki hivatal pénteken kirúgta a férfit. Francia médiahírek szerint a három rendőrt már ki is hallgatták és mindannyiukat felfüggesztették. A beszámolók szerint azzal gyanúsítják őket, hogy olyan rendőrségi felvételeket adtak át Benallának, amelyeket a saját védelmében akart felhasználni.
2018.07.21 15:10
Frissítve: 2018.07.21 20:23