Európai Bizottság;Lengyelország;jogállamiság;7-es cikkely;

2017-12-20 18:00:00

7-es cikk - Történelmet írt az EU

Példátlan lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, amikor szerdán úgy döntött, hogy a jogállami elvek súlyos sérülésének kockázata miatt eljárást kezdeményez Lengyelország ellen.

Az uniós végrehajtó testület még sohasem tett javaslatot a brüsszeli zsargonban „nukleáris opciónak” nevezett procedúrára, aminek a végén az EU intézmények súlyos szankciókkal sújthatják az érintett tagországot, beleértve szavazati jogának megvonását a jogszabályalkotó kormányközi testületben, a Miniszteri Tanácsban.

Az eljárás lehetőségét az EU Szerződések 7. cikkelye tartalmazza. Erre hivatkozva határozott úgy az Európai Bizottság, hogy első lépésként indoklással ellátott ajánlást terjeszt a tagállamokból álló döntéshozó fórum elé, amelyben kezdeményezni fogja, hogy a huszonnyolcak szögezzék le: Lengyelországban fennáll a jogállam súlyos sérülésének az egyértelmű kockázata. A végső verdiktet a kormányoknak kell majd kimondaniuk, miután megszerezték hozzá az Európai Parlament egyetértését.

Fotó: AFP

Fotó: AFP

„Nehéz szívvel hoztuk meg ezt a döntést, de nem volt más választásunk” – mondta Frans Timmermans bizottsági alelnök a testület ülését követő sajtótájékoztatóján. Indoklása szerint a lengyel hatóságokkal két éve folytatott párbeszéd nem hozott eredményt, a testület aggályai nemhogy csökkentek, inkább erősödtek a Varsónak júliusban küldött utolsó figyelmeztetés óta.

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Lengyelországban elhatározott és részben végrehajtott igazságszolgáltatási reform következtében a bíróságok a kormányzó többség politikai befolyása alá kerültek. Ez súlyosan sértheti a jogállami elveket. Ha az igazságszolgáltatás nem független, akkor komoly kétségek merülhetnek fel az uniós jogszabályok lengyelországi alkalmazásával kapcsolatban is – érvelt Timmermans.

Fotó: Krystian Dobuszynski/AFP

Fotó: Krystian Dobuszynski/AFP

A bizottsági értékelés szerint a szejmben elfogadott több mint 13 törvény a teljes igazságszolgáltatási rendszert lefedi, és lehetővé teszi a törvényhozó és a végrehajtó hatalom számára, hogy közvetlenül beavatkozhassanak a bíróságok összetételébe, hatáskörébe, irányításába és működésébe. A lengyel hatóságok nem vették figyelembe Brüsszel többszöri ajánlásait és megoldási javaslatait, idén pedig elhárították a párbeszédre vonatkozó bizottsági kezdeményezéseket. Az uniós testület ezért szerdán egy újabb, immár negyedik ajánlásban fogalmazta meg, hogy milyen lépéseket vár Varsótól a fennálló aggályok eloszlatására. Timmermans azt is leszögezte, hogy továbbra is készen áll a dialógusra, és ha Varsó jövő áprilisig módosítja a vitatott jogszabályokat és visszaállítja az alkotmánybíróság függetlenségét és törvényes működését, akkor az Európai Bizottság kész lesz visszavonni a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező döntését. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő várhatóan januárban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel Brüsszelben.

Lásd még: Duda aláírja a két kifogásolt bírósági törvényt

Nukleáris menetrend
Az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás kezdetén az Európai Bizottság indoklással ellátott ajánlást küld a kormányok képviselőiből álló Miniszteri Tanácsnak, kérve annak megállapítását, hogy egy tagállamban fennáll a jogállami elvek súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye. A testületnek meg kell hallgatnia az érintett kormányt, és meg kell szereznie az Európai Parlament jóváhagyását is, csak ezután dönthet az ajánlás elfogadásáról, amihez 22 tagország igen szavazata kell.
Ezt követően a Miniszteri Tanács is ajánlásokat küldhet az illető országnak, amely – ha nem orvosolja a felvetett problémákat – hosszú eljárás elé nézhet, amelynek a végén szankciókkal sújthatják. Ez utóbbihoz azonban már a tagállamok teljes egyetértése kell. Semjén Zsolt kormányfő-helyettes a közmédia kérdésére azt válaszolta: Magyarország megvétózza majd a lengyelek elleni döntést.