Bonta Miklós;
növekedés;uniós pénzek;
2017-12-22 06:22:00
Az idén 2,3, jövőre pedig 2,5 százalékos inflációra számítanak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, ezt követően 2019-ben viszont már elérheti az éves pénzromlás mértéke a jegybank által kitűzött 3 százalékos értéket is. Balatoni András, az MNB igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján meglepetésének adott hangot, hogy a statisztika nyelvén piaci szolgáltatásoknak hívott ágazat inflációja elmaradt a várakozásuktól. Mint megtudtuk ennek az az oka, hogy a telekommunikációs szolgáltatók jóval olcsóbban adták a mobiltelefonkészülékeiket, mint korábban, és a tv-telefon-internet előfizetési díjak is mérséklődtek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a digitalizáció átalakítja az árképzést, ami a jövőben az eddigieknél jobban figyelembe kell venni.
Ugyanakkor az átlagos fogyasztói árindex csökkenése ellen hatott, hogy az euróban kifejezett olajárak a korábbi feltevéseknél nagyobb mértékben emelkedtek, ezzel szemben az olajfinomítók hosszú idő után először olcsóbban adták termékeiket. Arról viszont nincs hír, hogy emelkedik-e jövőre a jövedéki termékek ára. Az uniós előírás nyomán, a több lépcsőben történő adóemelésből még hátra lenne egy részlet, de Balatoni András azt mondta, hogy a 2018-as adótörvényekben erről nem történt intézkedés, így alighanem jövőre - legalábbis emiatt -, nem emelkedik az alkoholos termékek és a dohányáruk ára. A Népszava érdeklődésére Balatoni András elmondta, hogy a rohamosan növekvő ingatlanárakat és lakhatási költségeket (felújítás, bérlet) nem tartalmazza a fogyasztói árindex. Ennek az az oka, hogy a statisztikusok egyrészt ezeket nem a fogyasztás részének, hanem lakossági beruházásoknak tekintik, másrészt a lakhatási költségekről az emberek bemondás alapján adnak számot, amely nem mindig pontos.
Az áremelkedés ütemét visszafogja, hogy az eurózónában szintén alacsony az infláció, és az MNB szakértőinek véleménye szerint a munkáltatói járulék fokozatos csökkentése ugyancsak mérsékli az áremelkedés ütemét. Azonban jövőre is erős bérkiáramlásra kell számítani, amelynek hatására úgynevezett árnyomás alakulhat ki, vagyis a nagyobb kereslet növelheti az árszínvonalat.
A GDP bővülése a jegybank várakozásai szerint az idei és a jövő évben is megközelíti a 4 százalékot, majd 2019-től fokozatosan lassuló növekedésre számíthatunk.
Az MNB most kiadott Inflációs jelentése taglalja a magyar gazdaság növekedési esélyeit is. A jegybanknál arra számítanak, hogy beruházások rövid távon dinamikus bővülnek, amihez hozzájárul, hogy több multinacionális cég is befektetési célpontnak tekinti hazánkat. Emellett az alacsony hitelkamatok és a lakáspiac élénkülése is segíti ezt a folyamatot. Azonban mindezeknél fontosabb, hogy az uniós források felhasználásának felfutása leginkább az idei és a jövő esztendőt érinti. Azonban 2019-től az uniós pénzek kiáramlása mérséklődik, és a gazdasági növekedés is fokozatosan lelassul - mondta Balatoni András. Ha a hatályos adószabályok szerint az most 5 százalékos lakásáfa 2019 után visszaáll 27 százalékra, a lakásépítések meredek zuhanni fognak, jelzik előre a jegybanki szakértők.
Bár a foglalkoztatottság még lassan emelkedhet, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliségi ráta az idei 4,2 százalékról jövőre 4,0 százalékra csökken, 2020-ra pedig már 3,7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak az elemzők.
A jegybank a GDP arányos államadósság folyamatos csökkenésére számít. A Népszava arról érdeklődött Balatoni Andrástól, hogy ezt miképpen befolyásolja, hogy Brüsszel álláspontja szerint az Eximbankot is be kellene vonni az államháztartási körbe, ami az adósságadatok romlásával járhat. A szakember szerint az MNB-nél ezzel nem számolnak. Arra a kérdésre, hogy a paksi beruházáshoz felvett hitel miképpen befolyásolja az eladósodottságunkat, Balatoni András azt a választ adta, hogy erre a költségvetésnek rendelkezésre áll a forrása, és ha ez nem lenne elegendő, akkor biztosan át fognak csoportosítani a más célra szánt pénzekből. Ami azokon a területeken megszorítást jelent.