növekedés;uniós pénzek;

2017-12-22 06:22:00

A fordulópont éve: 2019 - Lesz uniós pénz?

2019 közepéig maradhat az alapkamat, bár jövőre már előfordulhat 3 százalékos drágulás is. A gazdasági folyamatok részben kiszámíthatatlanok.

Az idén 2,3, jövőre pedig 2,5 százalékos inflációra számítanak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, ezt követően 2019-ben viszont már elérheti az éves pénzromlás mértéke a jegybank által kitűzött 3 százalékos értéket is. Balatoni András, az MNB igazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján meglepetésének adott hangot, hogy a statisztika nyelvén piaci szolgáltatásoknak hívott ágazat inflációja elmaradt a várakozásuktól. Mint megtudtuk ennek az az oka, hogy a telekommunikációs szolgáltatók jóval olcsóbban adták a mobiltelefonkészülékeiket, mint korábban, és a tv-telefon-internet előfizetési díjak is mérséklődtek. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a digitalizáció átalakítja az árképzést, ami a jövőben az eddigieknél jobban figyelembe kell venni.

Ugyanakkor az átlagos fogyasztói árindex csökkenése ellen hatott, hogy az euróban kifejezett olajárak a korábbi feltevéseknél nagyobb mértékben emelkedtek, ezzel szemben az olajfinomítók hosszú idő után először olcsóbban adták termékeiket. Arról viszont nincs hír, hogy emelkedik-e jövőre a jövedéki termékek ára. Az uniós előírás nyomán, a több lépcsőben történő adóemelésből még hátra lenne egy részlet, de Balatoni András azt mondta, hogy a 2018-as adótörvényekben erről nem történt intézkedés, így alighanem jövőre - legalábbis emiatt -, nem emelkedik az alkoholos termékek és a dohányáruk ára. A Népszava érdeklődésére Balatoni András elmondta, hogy a rohamosan növekvő ingatlanárakat és lakhatási költségeket (felújítás, bérlet) nem tartalmazza a fogyasztói árindex. Ennek az az oka, hogy a statisztikusok egyrészt ezeket nem a fogyasztás részének, hanem lakossági beruházásoknak tekintik, másrészt a lakhatási költségekről az emberek bemondás alapján adnak számot, amely nem mindig pontos.

A házi jellegű kenyér kikerül a kosárból

A januári évfordulóval a KSH felülvizsgálja az inflációs fogyasztói kosarát: idén 10 termék kerül ki mérés alól és hét új jön. Az inflációs avagy fogyasztói kosár évente kis mértékben változik, az éves felülvizsgálat ideje pedig értelemszerűen az év eleje, ilyenkor azon termékek vagy szolgáltatások kerülnek ki a fogyasztói kosárból, amelyeket már nem, vagy kevésbé keresnek vásárlók, cserébe viszont olyan újakat emelnek be, amelyek széles körben elérhetők, s nem utolsósorban tükrözik a fogyasztói szokások változását. A KSH Zoom.hu-nak küldött listájából többek között kiderül, hogy 2018 januárjában kikerül a fogyasztói kosárból a házi jellegű kenyér, a helyét a 500-750 grammos teljes kiőrlésű kenyér veszi át, a Ceylon fekete tea árváltozása helyett pedig a gyümölcsteáét figyelik. A több száz figyelt termék között ezután nem lesz ott a DVD-lejátszó, a DVD- és CD-lemez, helyette a 2.1-es hangprojektor, valamint a videó-, valamint és zene letöltés nélküli nézésének, hallgatásának (streaming) előfizetési árai kerülnek be.

Az áremelkedés ütemét visszafogja, hogy az eurózónában szintén alacsony az infláció, és az MNB szakértőinek véleménye szerint a munkáltatói járulék fokozatos csökkentése ugyancsak mérsékli az áremelkedés ütemét. Azonban jövőre is erős bérkiáramlásra kell számítani, amelynek hatására úgynevezett árnyomás alakulhat ki, vagyis a nagyobb kereslet növelheti az árszínvonalat.

A GDP bővülése a jegybank várakozásai szerint az idei és a jövő évben is megközelíti a 4 százalékot, majd 2019-től fokozatosan lassuló növekedésre számíthatunk.

Az MNB most kiadott Inflációs jelentése taglalja a magyar gazdaság növekedési esélyeit is. A jegybanknál arra számítanak, hogy beruházások rövid távon dinamikus bővülnek, amihez hozzájárul, hogy több multinacionális cég is befektetési célpontnak tekinti hazánkat. Emellett az alacsony hitelkamatok és a lakáspiac élénkülése is segíti ezt a folyamatot. Azonban mindezeknél fontosabb, hogy az uniós források felhasználásának felfutása leginkább az idei és a jövő esztendőt érinti. Azonban 2019-től az uniós pénzek kiáramlása mérséklődik, és a gazdasági növekedés is fokozatosan lelassul - mondta Balatoni András. Ha a hatályos adószabályok szerint az most 5 százalékos lakásáfa 2019 után visszaáll 27 százalékra, a lakásépítések meredek zuhanni fognak, jelzik előre a jegybanki szakértők.

Bár a foglalkoztatottság még lassan emelkedhet, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliségi ráta az idei 4,2 százalékról jövőre 4,0 százalékra csökken, 2020-ra pedig már 3,7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak az elemzők.

A jegybank a GDP arányos államadósság folyamatos csökkenésére számít. A Népszava arról érdeklődött Balatoni Andrástól, hogy ezt miképpen befolyásolja, hogy Brüsszel álláspontja szerint az Eximbankot is be kellene vonni az államháztartási körbe, ami az adósságadatok romlásával járhat. A szakember szerint az MNB-nél ezzel nem számolnak. Arra a kérdésre, hogy a paksi beruházáshoz felvett hitel miképpen befolyásolja az eladósodottságunkat, Balatoni András azt a választ adta, hogy erre a költségvetésnek rendelkezésre áll a forrása, és ha ez nem lenne elegendő, akkor biztosan át fognak csoportosítani a más célra szánt pénzekből. Ami azokon a területeken megszorítást jelent.