kommunikáció;csók;NGM;

2017-12-23 06:22:00

Kommunikációs siker a csok

Kincstári optimizmus jellemzi a kormányzati propagandát a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) program érékelésekor. A szakemberek szerint azonban nincs ok az ünneplésre.

A csok 2015-ös bevezetésétől 2017. november végéig több mint 63 500 darab igénylést fogadtak be a pénzintézetek, több mint 177 milliárd forint értékben – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára a napokban.

Az NGM várakozása szerint 2018-ban a lakásépítési szektor a korábbinál nagyobb mértékben támogatja majd a nemzeti össztermék (GDP) bővülését, az idén várható 0,8 százalékkal szemben jövőre a GDP akár több mint 1 százalékát az új lakásépítés beruházások adhatják. A költségvetésből idén 211 milliárd forint, a jövőre pedig 236 milliárd forint keretösszeget irányoz elő a csok-ra.

A számok csak részben támasztják alá a kormányzati derűlátást. A jelentős számú igény befogadásból 2 év alatt összesen nagyjából 25 ezer darab új lakás valósult meg, a támogatási összegek kétharmadát új lakás lakás vásárlására, építésére költik.

A kormány most arra törekedhetett, hogy ne terhelje túlzott mértékben a csok költségvetést, és szülessenek tetszetős számok, amelyekre lehet majd hivatkozni - mondta a Népszavának Petz Raymund. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója utalt arra, hogy kétségtelenül elsősorban az újlakás piacot élénkíti a csok, de ugyanakkor nem okozott földcsuszamlásszerű átrendeződést - tette hozzá a gazdaságkutató. Ráadásul a kiadott építési engedélyek száma már 2015-ben,a csok megjelenését megelőzően is a kereslet növekedésér jelezte.

Nagy kérdés, hogy mi történik, akkor ha 2019 ismét visszaáll a régi 27 százalékos lakásáfa a mostani 5 százalékos helyett.A 22 százalékpontos drágulásnak minden bizonnyal negatív következményei lesznek a piacra.

A csok főleg a vidéki kis- és nagyvárosokban élő közép- és felsőközép osztálybelieknek segít, azoknak akik meglévő lakásukból egy nagyobb alapterületű új lakóingatlanba akarnak költözni. (Az önrészt többnyire fedezi a használt lakás ára.) A drága fővárosi lakásoknál kisebb a jelentősége a csok nyújtotta támogatásoknak. A használt lakásokra felvehető legfeljebb 2,5 millió forint pedig inkább csak jelképes segítségnek tekinthető.

Január 1-jétől az állam 1-1 millió forinttal mérsékli a jelzáloghitel-tartozást, ha harmadik vagy további gyermeket vállalnak a családok. Ugyancsak jövőre a lakásépítési piac további 25-30 százalékkal bővülhet a még mindig alacsony bázishoz képest, ám 2019-ben már nem csak az áfa körüli bizonytalanság, de az egyelőre folyamatosan emelkedő újlakás árak és a munkaerőhiány együttesen is lefékezhetik a bővülést, 2019-2020-ban. Megoldás lehetne a szociális, a magánbérlakás ás a tulajdon egészségesebb aránya - vélte a szakértő.

Ha megszűnik 2020-tól a kedvezményes új lakásáfa és nem jön helyette egy másik program, akkor a bővülés megtorpanhat - említette lapunknak Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, utalva A Magyar Nemzeti Bank (MNB) makrogazdasági előrejelzésére kifejtette: mindenki számára előnyös az alacsonyabb áfa, amit a számításaik is igazolnak.

A kockázatos nemzeti lakáslottó
A csok mellett a kormányzat bevezette a nemzeti ottonteremtési közösség (nok) ötlete egy halva született életidegen konstrukció - vélik a szakértők. Alapvetői hibája, hogy a tagokat semmilyen állami garancia nem védi, és a szervező cég csődje esetén, arra sincs biztosíték, hogy aki megkapja a lakást. (Az 1990-es évek óta számos negatív példa jelezte ezt a kockázatot.) Ráadásul a legalább 120 tagból álló csoport tagjai közül sokan csak 10-15 év múlva juthatnak új lakáshoz, és korántsem bizonyos, hogy elegendő lesz erre a célra 10-40 millió forintos előtakarékossági összeg. A drágább ingatlanhoz a tagnak még plusz saját erőt is be kell befizetnie. Az eddigi tapasztalatokról a Magyar Nemzeti Banktól kértünk tájékoztatást, amit a jövő hétre ígértek.