Betlehemen a világ szeme

Publikálás dátuma
2017.12.23 06:37
Betlehemben „tiltakoznak” az amerikai elnök és alelnök ellen. FOTÓ: AFP/MUSA AL SHAER
Fotó: /
Feszültséggel teli várakozás előzi meg az idei karácsony esti szentmisét Betlehemben. Jézus születésének helyszínén forrnak az indulatok Donald Trump Jeruzsálem státusára vonatkozó döntése miatt.

Rendhagyónak ígérkezik az idei karácsony esti szentmise Jézus születésének helyszínén, Betlehemben. A minden évben élő adásban közvetített eseményre az idén rányomja bélyegét a Jeruzsálem státusa kapcsán kibontakozott nemzetközi diplomáciai botrány és a palesztin területeken hetek óta tartó zavargások.

Helyszíni tudósítások szerint az idei ünnepre látványosan rátelepszik a politika. A Jeruzsálemtől mintegy 10 kilométerre, délre, a Palesztin Hatóság területén fekvő városkában napok óta óriási molinók hirdetik, hogy „Jeruzsálem Palesztina örök fővárosa" – tudósít a Washington Post. A Születés Templomával szemközt elhelyezkedő Manger téren a feliratokat úgy helyezték el, hogy azok a világszerte követhető szentmise közvetítése idején is jól láthatók legyenek. Az ünnepi eseményen hagyományosan részt vesz a ciszjordániai palesztin politikai vezetés, Mahmúd Abbász elnök is rendszerint megtiszteli jelenlétével az ünneplő keresztény közösséget.

Az amerikai lap tudósítása szerint a helyiek, akiknek egyik legfontosabb bevételi forrását épp a keresztény ünnepek adják, aggódnak. A város 4000 hotelszobájának több mint 90 százalékát előre lefoglalták ugyan, de a helyi árusok attól tartanak, hogy a zavargások akár el is ijeszthetik a turisták és zarándokok egy részét. A város luxusszállóját, a Jacir Palace Intercontinentalt múlt héten épp ezért zárták be, annak dacára, hogy mind a 250 ágyát előre lefoglalták az ünnepre. Marwan Kittani igazgató az amerikai lapnak azt nyilatkozta, az események alakulásának függvényében döntenek az ünnepi nyitva tartásról.

Miután Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ide helyezi át nagykövetségét, a Gázát uraló Hamász intifádát hirdetett. Tiltakozásra buzdította a palesztinokat a Ciszjordániát kormányzó és az Egyiptom által közvetített belső kiegyezés nyomán épp Gázát fokozatosan felügyelete alá vonó Palesztin Hatóság is. Ha intifádának nem is nevezhető az azóta kibontakozott tiltakozáshullám, mindenképpen jelentős és állandósulni látszik. Az izraeli védelmi-biztonsági erők és a palesztin tüntetők közötti összecsapásokban eddig nyolc személy vesztette életét, többeket letartóztattak.

Betlehemben is mindennaposak a zavargások a kiemelt turistaszezon ellenére. A városba is benyúló, 2002-ben emelt izraeli biztonsági falon (amelynek létét 2004-ben a Hágai Nemzetközi Bíróság a nemzetközi joggal ellentmondónak nyilvánított) gyűlnek a palesztinokat támogató graffitik. A 8-9 méter magas fal tövében áll a titokzatos személyazonosságú, britnek vélt graffiti művész, Banksy által emelt hotel. Az épület puszta léte is a fal elleni tiltakozás, homlokzata tele van a világ különböző szegleteiből odasereglett turisták által hagyott palesztin-párti feliratokkal.

A turisták folyamatosan érkeznek a városba, de nem a korábbi években megszokott mértékben. Az árusok kint vannak az utcákon és abban bíznak, hogy ha bár késve is, de végül nem marad el a szokott tömeg és az ünnepi bevétel. Egyelőre azonban arról panaszkodtak az amerikai riportereknek, hogy idei bevételük drasztikusan megcsappant, messze elmarad a korábbi évektől. A Manger téren megszólaltatott szuvenír árusok azt mondták, hogy bár délután van, de aznap még egyetlen vevőjük sem akadt.

A palesztin hatóságok derűlátóbbak. Az idei év eddig jobbnak bizonyult a tavalyinál, 2017-ben 2,7 millió turista látogatott a Palesztin Hatóság területeire a 2016-os 2,3 millióval szemben. Tiltakozások minden bizonnyal az ünnepen is lesznek, Izrael és ezúttal Amerika-ellenes felhangokkal. Bár a Trump-bejelentés után azonnal lekapcsolták a betlehemi karácsonyfa díszvilágítását, a palesztin tiltakozás nem csapott át keresztényellenességbe. Egyelőre úgy néz ki, hogy az ünnep biztonságát és méltóságát szavatolni tudják.

Mi vonzza a turistákat Betlehembe?
A város legnagyobb híressége kétségtelenül a Születés Temploma, amely egyben a világ egyik legrégebben működő temploma is. A legenda szerint Jézus születésének helyén emelték 326-339 között. A templom jobb oldalán áll az örmény és a görög kolostor, bal oldalon pedig a ferences. A jóval fiatalabb, 1881-ben épült ferences Szent Katalin templom is közkedvelt turistacélpont.
Betlehem nem csak a keresztények számára bír különleges jelentéssel, Ráchel sírja a zsidók, arabok és keresztények szemében egyaránt szent hely.
Heródes tényleges sírja máig nem került elő egyetlen ásatás során sem, de a városon kívül, mintegy 5 kilométerre található Herodium – Heródes egykori fényűző palotájának és az azt körülvevő erődítménynek a maradványai – szintén turistalátványosságnak számít.

2017.12.23 06:37

Washingtontól Jeruzsálemig ível az illiberális románc

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:15

Fotó: Facebook/Orbán Viktor/
Az Amerikai Zsidó Tanács döbbenten bírálta az Orbán-vizit idején elfogadott új izraeli nemzetállamtörvényt, a magyar miniszterelnöknek viszont csak dicsérő szavai voltak vendéglátója, Benjamin Netanjahu irányába.
A judaizmus szent helyét, a Nyugati Falat látogatta meg péntek reggel Orbán Viktor. Ez volt a kormányfő szerdán kezdődött hivatalos izraeli látogatásának záróprogramja. A falnál tett látogatásával olyan fontos vezetők nyomdokaiba lépett, mint Donald Trump amerikai elnök, Mike Pence alelnök vagy Vilmos herceg, a brit (2. számú) trónörökös. 
A Jerusalem Post izraeli konzervatív napilap beszámolója szerint a magyar miniszterelnököt fogadta a létesítmény alapítványának igazgatója, Mordechai Eliav, majd a nyugati fal rabbija, Shmuel Rabinowitz megáldotta, hogy a Síratófalba elhelyezett papírcetlire felírt kívánsága teljesüljön. Az alapítvány igazgatója a történelmi háttér ismertetése mellett arról is beszélt, mit jelent és mit jelentett mindig a világ zsidóságának Jeruzsálem, a rabbi pedig az áldás előtt elszavalta számára a 21. zsoltárt. Orbán Viktor elmondta, mennyire elbűvölték az előző két nap során látottak. A két nap viszont nagyon rövidnek bizonyult, szívesen visszatérne családjával egy hosszabb izraeli kirándulásra, számolt be Jerusalem Post. 
A konzervatív napilap azonban azt is kiemelte, hogy a migrációellenes magyar miniszterelnök megítélése „ellentmondásos”, és emlékeztetett arra, hogy az izraeli-magyar államközi kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók. A tavaly július 19-én Budapestre látogató Benjamin Netanjahu volt az első izraeli kormányfő, aki az izraeli-magyar diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországra látogatott, és Orbán Viktor az első magyar miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Izraelben. A magyar kormány feje ez alkalommal azt is előrebocsátotta, hogy 2019-ben, a diplomáciai kapcsolatfelvétel 30. évfordulóját meg fogják ünnepelni. Hangsúlyozta azt is, örül, hogy mostani látogatása Izrael Állam létesítésének 70. évfordulóján került sorra. 
A magyar-izraeli kapcsolatok javulása valóban üdvözlendő tény, de ezen túlmenően több szépséghibája is van az Orbán-Netanjahu szövetségnek. Mindenekelőtt az, amit maga Orbán Viktor is hangsúlyozott a csütörtöki, Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy „azonosan látják a 21. század” nagy kérdéseit. Merthogy mindez elsősorban az Orbán Viktorral szemben kritikus izraeli média és civil szervezetek által is hangsúlyozott illiberális, a demokratikus alapelvekkel szembe menő nézetazonosságban, vagyis abban nyilvánul meg, hogy mindkét miniszterelnök tudatosan és következetesen próbálkozik a jogállam lebontásával saját országában. Az ellenzéki Haaretz értékelésében tovább ment, és a Washingtontól Jeruzsálemig ívelő illiberális románcról írt. 
Amint arról az Orbán-vizit kapcsán beszámoltunk már, csütörtök hajnalban fogadta el az izraeli törvényhozás azt a nemzetállamtörvényt, amelyet még izraeli ellenzékiek is az apartheid jelzővel illettek. Bár végső változatában a hazai és nemzetközi felháborodás következtében némiképp módosult a jogszabály legvitatottabb része, a kizárólagosan zsidó települések létesítését ösztönző passzus, számos olyan rendelkezése maradt, amely világszerte tiltakozást szült. Az Európai Unió, amely előzetesen is tiltakozott a diszkriminatív előírások miatt, többek között azért fejezte ki aggodalmát, mert a kétállamos megoldás ellehetetlenítését látja a törvényben az arab kisebbség jogainak csorbulása mellett. Tiltakozott az Amerikai Zsidó Tanács is: az ynetnews portál beszámolója szerint azt emelték ki, hogy ez a Netanjahu által is szorgalmazott törvény árt a zsidóságnak és Izraelnek egyaránt.
A környező országok közül elsőként Törökország állt ki a törvény ellen, többek között azt kifogásolva, hogy Jeruzsálemet a zsidó nép osztatlan fővárosaként határozza meg.
2018.07.20 20:15

Máris feltámadt a katalán függetlenség főnixmadara

Publikálás dátuma
2018.07.20 20:08

Fotó: AFP/ Tobias Schwarz
Új mozgalmat hirdetett Carles Puigdemont volt katalán vezető, aki a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ismét felkorbácsolhatja az érzelmeket a függetlenségpártiak körében.
Főnixmadarakat megszégyenítő gyorsasággal képes újjászületni Carles Puigdemont volt katalán vezető, akinek köszönhetően új erőre kaphat a függetlenségi mozgalom. A tavaly október 1-jei népszavazás és az elszakadás egyoldalú kikiáltása során betöltött szerepe miatt Spanyolországban egyebek között árulás, zendülés és hűtlen kezelés miatt körözött – és emiatt jelenleg külföldön élő – politikus a héten egy új mozgalmat jelentett be, a Crida Nacionalt. Az alapítók között van a mostani katalán elnök, Quim Torra, és a jelenleg börtönben ülő Jordi Sánchez aktivista is, akit a függetlenségi mozgalomban betöltött szerepe miatt csuktak le. Bár az egyik alapító – Puigdemont saját szavaival élve – önkéntes száműzetésben él, és így többnyire videóüzeneteken keresztül kommunikál a Katalóniában élő hívekkel, a másik pedig a börtönből küldött levelek útján, a jelek szerint nincs kudarcra ítélve a projekt. Sőt, a továbbra is független köztársaságról álmodók között kimondottan nagy népszerűségre tett szert az indulás óta eltelt pár napban. „Úgy tűnik, hogy a Crida erősen indul, máris sok ezren csatlakoztak hozzá... A tömegek egy részének Puigdemont továbbra is hiteles figura” – mondta lapunknak az MTA-KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea Carles Puigdemontról, aki vezetőként tavaly igen kockázatos politikát folytatott, kiharcolva az egyoldalú függetlenséget, majd az otthoni káosznak hátat fordítva külföldre menekült, mondván, a börtönből nem tud harcolni az önálló Katalóniáért. Éltető szerint az általa alapított mozgalom célja valószínűleg az, hogy őszre párttá alakuljanak, bár a függetlenséget támogató párt már van, ilyen például a PDeCAT.   „Elképzelhető, hogy később egyesül ezzel a mozgalommal… a Crida Nacional célja épp az összes függetlenséget akaró erőnek az egyesítése lenne. De kérdés, hogy nem éppen a megosztottságot fogja-e növelni.... ezt még nem látni” – tette hozzá.
A héten tartott alapító gyűlésen és sajtótájékoztatón a Crida Nacional céljairól ennél sokkal többet nem is  lehetett megtudni. A felolvasott közleményben újra és újra a függetlenségi erők összefogásának szükségességét hangsúlyozták, s a végső célként a köztársaság megalakítását nevezték meg, „kizárólag békés és demokratikus” eszközökkel. A Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász, Xavier Arbós Marín szerint Puigdemontnak lehet egy másik, nem kimondott célja is a Crida Nacionallal: radikálisabb irányba tolni a PDeCAT-ot. A Marta Pascal vezette independentista párton belül jó ideje ideológiai harc dúl, mivel egyesek szerint Pascal nem képvisel eléggé radikális vonalat. Puigdemont színre lépésével a pártvezető még nehezebb helyzetbe kerülhet. Pascal pozíciójának megingása különösen kényes időszakban következhet be, hiszen megkezdődött a visszaszámlálás a jövő májusi önkormányzati választásokig, amelyre Puigdemont alighanem új lehetőségként tekint. Addig egyébként is sok minden történhet, ami felkorbácsolhatja az érzelmeket Katalóniában. Ilyen esemény lehet például Puigdemont kiadatása, ami csak abban az esetben történhet meg, ha ismét kiadják ellene az európai elfogatóparancsot. Amennyiben valaha a spanyol igazságszolgáltatás elé kerül, valószínűsíthető, hogy Katalóniában ismét felizzanak az indulatok – véli a Barcelonai Egyetem oktatója. Arbós Marín szerint ez persze nem borítékolható, ám az biztos, hogy a jelenleg börtönben lévő függetlenségpárti katalán politikusok tárgyalásai októberben és novemberben megkezdődnek. „Érzelmileg nagyon kiélezett időszaknak nézünk elébe” – mondta a szakértő a Népszavának, aki úgy véli, ezzel párhuzamosan nőni fog a nyomás mind a katalán, mind pedig a madridi kormányon, hogy térjenek le arról az útról, amelyre pár hete léptek: a dialógus és a normalizáció útjáról. Annak ellenére ugyanis, hogy Quim Torra retorikájában a Puigdemont-féle radikális vonalat képviseli, a közelmúltban felállt katalán kormány látszólag „praktikus”, a párbeszéd irányába mutató politizálást folytat. „A katalán kormány mostani attitűdje közelebb áll az autonómiához, mint a Puigdemont által kezdett (radikális) politikához.”
2018.07.20 20:08