Állóháború a számvevőszékkel

Publikálás dátuma
2017.12.23 06:07
160 milliárdos csekket állított ki a Fidesznek a Momentum, amely szerint ennyire kellene büntetni a pártot az ÁSZ-nak. FOTÓ: MAR
Fotó: /
Miután vitatható módon végigbüntetné az ellenzéki pártokat, politikai indíttatású támadásként értékeli azok felháborodottságát az Állami Számvevőszék.

Alapos kioktatásban részesítette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a büntetéssel fenyegetett hét pártot, az Együtt-et, DK-t, az LMP-t, a Jobbikot, a Liberálisokat, az MSZP-t és a Párbeszédet. Az ÁSZ közleménye szerint az ellenzékiek jobban tennék, ha saját gazdálkodási gyakorlatukat összevetnék a hatályos jogszabályi előírásokkal, és ennek alapján reagálnának. Ahelyett – írták –, hogy félrevezetik a közvéleményt, és politikai indíttatásból támadják a számvevőszéket. A Jobbikról az ÁSZ azt állítja, hogy a párt bizonyítékok nélkül, folyamatosan csak rágalmaz.

Kétségtelen, hogy abban a terjedelmes válaszban, amit a Jobbik küldött a számvevőszéki jelentéstervezetére, vaskos megállapítások is szerepelnek. A más pártok esetében kilátásba helyezett tízmilliós szankció is komoly érvágás, az a több mint 660 millió forintos büntetés viszont, ami a Jobbikra vár, anyagilag teljesen padlóra küldheti Vona Gábor pártját.

Minden jel szerint a Jobbiknak másfél hónapon belül be kell fizetni 330 milliót, és – éppen a kampányhajrá előtt – ugyanekkora összeggel csökken majd a párt költségvetési támogatása. Fellebbezési, részletfizetési lehetőség nincs. Lakossági gyűjtésből legfeljebb mérsékelni lehet a veszteséget.

A Jobbik szerint súlyosan ellentmondásos és „kétséget kizáró módon valótlan” az a számvevőszéki állítás, hogy a párt a jogszabályt megsértve tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott volna el. Az ÁSZ-vizsgálat végzői többször alkottak szubjektív, értékelhetetlen és kifejezetten félrevezető véleményt. A számvevőszék – idézzük a Jobbik álláspontját – a szakmai szabályokat és az etikai normákat is megsértette. A kifogásolt plakátköltések ügyében a párt azzal érvel: piacgazdaságban az ár az eladó és a vevő közötti alku nyomán, többféle szempont és körülmény mérlegelésével alakul ki. A számvevőszék nem mutatott be számításokat és elemzéseket, ezek hiányában pedig „büntető jellegű megállapítása egyoldalú diktátum”. A Jobbik azt gyanítja, hogy a vizsgálat elrendelői és jóváhagyói – abból a célból, hogy jogtalan hátrányt okozzanak – megszegték hivatali kötelességüket, túllépték hatáskörüket, súlyosan visszaéltek hivatali helyzetükkel.

Az LMP a demokrácia halálának tartja a számvevőszék – teljesen megalapozatlannak és hiteltelennek minősített – eljárását. A párt ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő képviselői koszorút helyeztek el az ÁSZ épületénél. A koszorút aztán a helyszínen lévő rendőr utasítására el kell távolítaniuk.

Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a Vörösmarty téren tartott ellenzéki tájékoztatón a távirati iroda tudósítása szerint kijelentette: a számvevőszék ellenzéki pártokat sújtó büntetéseiből is látszik, most kell leváltania a kormányt, „mert nem biztos, hogy 2022-ben, vagy bármikor lesz még esélye erre”.

Feltűnő, hogy a számvevőszék – saját ellenőrzési ütemtervére hivatkozva – csak ellenzéki pártokat vizsgált és büntetett, a Fideszre nem terjedt ki a figyelme. Az ÁSZ emlékeztet rá, hogy 2017 nyarán lezárta a Fidesz 2014-2015-re vonatkozó vizsgálatát, a jelentés megtalálható a számvevőszék honlapján. Rákerestünk: tényleg megtalálható. Kiderül belőle, hogy a Fidesz gazdálkodása megfelel mindenfajta előírásnak, maga a tökély – legalábbis a számvevőszék szerint.

Az ÁSZ már akkor sem mindenkivel volt ennyire elégedett. Szintén 2017 nyarán az MSZP-t a 2014-es irodabérlések miatt egyszer már megbüntette a számvevőszék, amely a minap – rövid időn belül másodszor – ismét szabálytalanságokat állapított meg a pártnál. (A szocialisták szerencséjére a kifogásolt tételek tízmillió forint alatt maradtak.) Arra, hogy a mostani körből miért maradt ki a Fidesz, továbbra sincs világos magyarázat. Igaz, az előzmények alapján kevéssé valószínű, hogy a kormánypártnak nyomós oka lenne tartani a volt fideszes képviselő vezetésével működő Állami Számvevőszéktől.

Nem mindig ilyen szigorú az ÁSZ
A 2014-es parlamenti választáson – a könnyen jött állami támogatás csábításának engedve – kamupártok sora indult. Másfél év múlva is arról szóltak a hírek, hogy 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült eddig behajtani. A Népszava idén tavasszal megírta: egy gyanús induló biztosan megúszta a kampánytámogatási botrányt. A kampány ötven napjában szállásra és üzemanyagra 62 milliót „elszámoló”, de így is csak 1578 szavazatig jutó Új Magyarország Párt ügyeiben jogerősen megszüntették a nyomozást. Bírósági eljárás esetén is lett volna jogorvoslati lehetőség, nem úgy, mint most az ÁSZ által kiszabott büntetések esetében.

Szerző
2017.12.23 06:07

Hatástalan a propaganda: nem akarjuk Paks 2-t

Publikálás dátuma
2018.07.23 05:55
Fotó: Bodajki Ákos
Fotó: /
Nincs hatás a lakosságra a paksi bővítés népszerűsítése érdekében elköltött állami tízmilliárdoknak: a Medián legfrissebb, ma nyilvánosságra kerülő közvélemény-kutatása szerint a többség változatlanul nem szimpatizál a beruházással. Az orosz közreműködést kétharmados elutasítottság övezi.
A Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője annak a reprezentatív közvélemény-kutatásnak az eredményét, amelyet a Medián készített a politikus megbízásából. A vizsgálat – az összes eddigi, az atomcégtől függetlenül készült felméréshez hasonlóan – azt tükrözi, hogy a magyarok többsége nem szeretné, ha orosz részvétellel új atomerőmű épülne Magyarországon.   A júniusi adatfelvételű kutatás legfontosabb következtetése, hogy a bővítést általánosságban is csupán a lakosság 41 százaléka támogatja, 51 százaléka pedig elutasítja. A tervnek egyedül a Fidesz-szavazók körében van minimális többsége, minden más társadalmi csoportban az ellenzők vannak többen. Ha pedig úgy teszik föl a kérdést, hogy akarják-e az emberek az orosz kivitelezésű, orosz technológiájú beruházást, már csak 31 százalék a projekt támogatottsága: még a Fidesz-szavazók közül is csak minden második ért egyet vele, az összes többi választói csoportban pedig elsöprő többségben vannak a tervet elutasítók. Az ellenzők aránya éppen abban a vidéki választói rétegben a legerősebb, ahol az ellenzék gyakorlatilag eltűnt az áprilisi választásokon: a vidéki városokban és a községekben csupán a választókorú népesség 28 százaléka támogatja az oroszokkal megvalósított beruházást, míg 63 illetve 65 százalék határozottan ellenzi.
Ennél is egyértelműbb a helyzet, ha az a kérdés, hogy milyen energiapolitikát kellene folytatnia a kormánynak. A megkérdezettek 82 százaléka szerint az államnak az atomenergia helyett a megújuló energiaforrásokat kellene támogatnia. Az atomenergiát csupán 13 százalék tartja támogatandónak, és a fideszes elkötelezettségű szavazók 72 százaléka is inkább a zöldenergiára szavazna.
Lapunk kérdésére, hogy miért működik a kormányzati agymosás, ha a migrációról és az idegenellenességről van szó, és miért nem működik az atomerőmű esetében, Jávor úgy vélekedett, hogy a magyar társadalomra régóta jellemző egy alapvetően konzervatív értékkészlet – „mindig is utáltuk a pirézeket” –, a kormány ezen a területen nem annyira alakítja, mint inkább kiszolgálja a közhangulatot. A jelek szerint ugyanakkor hasonlóan mély gyökerű az atomerőművektől való félelem. Ráadásul az atomról vannak saját kedvezőtlen tapasztalatok Csernobil miatt. -Úgy tűnik, hogy amiről a lakosság keveset tud, abban könnyebben befolyásolható. A magyar egy szorongó társadalom, a kormány pedig a bevándorlás ügyében rájátszik a félelmekre – hangsúlyozta. A politikus szerint ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt években idehaza és az európai színtéren elvégzett szakpolitikai munka sem, amelynek következtében a tervezett bővítés környezetbiztonsági, energetikai és pénzügyi szempontból is megkérdőjeleződött: az antinukleáris attitűd mellé immár részletes, a félelmeket alátámasztó tényanyag is társul.
2018.07.23 05:55
Frissítve: 2018.07.23 05:56

Pénzt ígért a magyar sajtónak az amerikai külügy, de most mégsem ad

Publikálás dátuma
2018.07.22 20:42

Fotó: /
Még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, hogy 700 ezer dollárral támogassák a vidéki, objektív sajtót. Mostanra arra jutottak: inkább „más megközelítést alkalmaznak”.
Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz – nyilatkozta a budapesti amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Richard Damstra a Nyomtass te is! hetilapnak, amikor a korábban meghirdetett, a szabad vidéki sajtót támogató pályázatról érdeklődtek. Az Index emlékeztetett rá, hogy az „Objektív média támogatása Magyarországon” címmel kiírt 700 ezer dolláros, mintegy 190 millió forintos amerikai külügyminisztériumi pályázat eredményét már rég ki kellett volna hirdetni. Ez az a pályázat, amelynek hírére a magyar külügy tavaly bekérette David Kostelancik ideiglenes nagykövetségi ügyvivőt. Nemrég a Népszava is foglalkozott a témával, kérdésünkre akkor a nagykövetség úgy reagált, hogy egyelőre nincs további közlendője. Korábban, május végén azt a választ kaptuk, hogy a washingtoni külügyminisztériumban folyik a pályázatok értékelése, támogatás odaítéléséről szóló döntés még nem született. Az Index amerikai forrásból úgy tudja, vannak olyan tervek, hogy a 700 ezer dollárt – amit egyes tisztségviselők a külügyi vezetés támogatása nélkül szántak magyar, vidéki sajtóra – valamiféle régiós projekteket támogató alapba csatornáznák át, és azon keresztül egy fokkal indirektebb módon Magyarországra is juthatna a pénzből. Döntés még nincs. A Nyomtass te is!-nek az amerikai sajtóattasé azt mondta: „Folytatjuk a hatékony megoldások felkutatását olyan magánszemélyek és szervezetek támogatására, akik plurális médiakörnyezetet szeretnének Magyarországon és a tágabb régióban. Semmi sem került le a napirendről”.
Témák
médiaUSA
2018.07.22 20:42