Tízezer menekült jöhet Líbiából

A Líbiával kialakított humanitárius folyosókon keresztül 10 ezer menekült érkezik Európába jövőre - nyilatkozta Marco Minniti olasz belügyminiszter vasárnap a La Repubblica olasz napilapnak adott évzáró interjújában.

Marco Minniti kijelentette, 2018-ban tízezer menekült érkezik Európába humanitárius folyosókon keresztül a Róma és a líbiai nemzeti egységkormány közötti megállapodás értelmében, valamint a nemzetközi szervezetek együttműködésével. 

Az olasz belügyminiszter elmondta: a líbiai migránstáborokban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNCHR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) választja majd ki azokat, akik a nemzetközi jog szerint menekültnek számítanak. Ők nem menedékkérőként, hanem menekültként érkezhetnek meg Európába - hangsúlyozta Marco Minniti.

Megjegyezte, hogy ezzel Európa déli partjain véget ér a migránsokkal teli csónakok érkezése Líbiából, hiszen a veszélyes tengeri átkelést humanitárius folyosók váltják fel, és a menekültek csoportjait repülőgépekkel viszik majd a befogadó európai országokba.

Marco Minniti hozzátette, hogy ezzel párhuzamosan már 30 ezer embert sikerült önkéntes alapon a líbiai migránstáborokból a hazájukba visszavinni, többnyire a közép-afrikai országokba, mivel nem számítottak menekültnek.

A tavaly decemberben kinevezett olasz belügyminiszter egyéves munkája legnagyobb eredményének nevezte a Líbiából induló migrációs áradat megfékezését és a humanitárius folyosók kialakítását. Idén, december 20-áig mintegy 119 ezren érkeztek a dél-olaszországi partokra, a 2016 ugyanezen időszakában mért több mint 179 ezerhez képest.

Ami a menedékkérők áthelyezését illeti Olaszországból más EU-tagállamokba, a korábban tervezett mintegy 40 ezerhez képest az utóbbi két évben 11 ezer menedékkérőt sikerült áthelyezni. Különböző források szerint a legtöbbjüket Németország, Norvégia és Svájc fogadta be.

Marco Minniti bejelentette, hogy az olasz kormány januárban újabb pénzügyi csomaggal segíti az embercsempészet útvonalán található líbiai városokat. Róma nyáron tucatnyi líbiai városnak nyújtott anyagi segítséget beruházások formájában, az illegális migráció elleni fellépésért cserébe.

Szerző
2017.12.24 14:31

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58