Moszkva visszavág, ha Washington új szankciókat hoz

Moszkvát aggasztja az újabb amerikai szankciók lehetősége, bevezetésük esetén a kölcsönösség elve alapján fog eljárni - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Moszkvában.

"Ha Oroszország ellen korlátozásokat léptetnek életbe, akkor azok természetesen nem maradhatnak megfelelő válasz nélkül" - mondta, hozzátéve, hogy az ellenintézkedések mibenlétét Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni.

Szavai szerint Moszkva nem szeretné, ha az amúgy is "siralmas állapotú" kétoldalú kapcsolatokat "nagy és talán elviselhetetlen kockázatok és veszélyek" fenyegessék. Emlékeztetett arra, hogy Putyin jogellenesnek tartja az Oroszország elleni szankciókat, és azok visszavonásáról Moszkva nem kíván tárgyalni.

Washingtonban a kormányzatnak január végéig kell a kongresszus elé terjesztenie jelentését a Kremlhez közeli politikai szereplőkről és oligarchákról, akiknek szerepük volt az Oroszország szomszédjai elleni katonai fellépésben, valamint az emberi jogok megsértésében. Ellenük a várakozások szerint Washington szankciókat fog bevezetni, talán még a március 18-ra kitűzött orosz elnökválasztás előtt.

Peszkov elmondta: Moszkva negatívan értékeli, hogy az Egyesült Államok egyebek között Javelin típusú tankelhárító eszközöket szándékozik szállítani Ukrajnának, mert azokat a szélsőséges nacionalisták "újabb provokatív és agresszív lépésekre" használhatják fel a Donyec-medence "köztársaságai" ellen. A szóvivő szerint az orosz vezetés nem hozott döntést arról hogy védelmi eszközöket szállítson a szakadároknak.

Kijev és a nyugati országok szerint Oroszország fegyverrel, hadianyaggal és katonákkal támogatja a függetlenségüket egyoldalúan kikiáltó "köztársaságokat". Moszkva nem tartja magát a konfliktus részesének, tagadja a fegyverszállítást és azt állítja, hogy a harcokban orosz oldalról "önkéntesek" vesznek részt.

Az ukrán kormányerők és a szakadárok között készülő, a tervek szerint szerdán megvalósuló fogolycsere részleteit Peszkov nem kívánta kommentálni, az ügy kényességére hivatkozva.

Peszkov méltatta, hogy peren kívüli megállapodás jött létre a Rosznyefty állami többségű olajvállalat és a Szisztyema magánholding - a Basnyefty korábbi tulajdonosa - között, és kifejezte reményét, hogy azt zökkenőmentesen végrehajtják. Az egyezség értelmében a Szisztyema március végéig 100 milliárd rubelt (mintegy 450 milliárd forintot) fizet ki a Basnyeftynek a másik peres fél által nehezményezett eszközkivonás ellensúlyozására. A szóvivő elismerte, hogy Putyin elnöknek szerepe volt a kiegyezésben.

Szerző
2017.12.26 10:45

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14