Moszkva kész közvetíteni Washington és Phenjan között

Moszkva kész közvetítő szerepet vállalni Washington és Phenjan között a Koreai-félszigeten kialakult válság enyhítése érekében, ha ezt mind a két fél elfogadja - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában.

"Oroszország készségéről van szó mindkét fél kívánsága esetén. Két fél között közvetítővé válni saját elhatározás alapján nem lehet. Mivel a konfrontatív üzenetváltás Phenjan és Washington között zajlik, értelemszerűen Oroszország készsége arra irányul, hogy megnyissa az utat a feszültség csökkentése előtt" - mondta.

A Koreai-félszigeten a feszültség Észak-Korea nukleáris és rakétakísérleteinek felújítása miatt nőtt meg. Phenjan, 75 napi szünet után, november 29-én újabb rakétát bocsátott fel. December 4-én az Egyesül Államok és Dél-Korea légiereje minden korábbinál nagyobb léptékű hadgyakorlatba kezdett, amit Phenjan éleset elítélt.

Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak az elnökválasztási küzdelemből való kizárásáról, illetve a politikus ezt követő bojkott-felhívásáról szólva Peszkov kijelentette: tüzetesen meg kell vizsgálni, hogy a szavazási távolmaradásra való felszólítás megfelel-e az orosz törvényeknek. A szóvivő szerint a kizárás nem kérdőjelezi meg a választások legitimitását.

Az orosz Központi Választási Bizottság azzal az indoklással utasította el hétfőn Navalnij elnökjelöltként való bejegyzését, hogy a politikus gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, így tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. Navalnij koncepciósnak minősítette az ellene hozott bírósági ítéletet.

Alekszej Navalnij 2009-ben vált ismertté, hivatalos személyek korrupciós ügyeinek felderítése miatt. 2011-ben a választási csalások által kiváltott tömegtűntetések egyik szervezője volt. 2013-ban a moszkvai polgármester-választáson megkapta a szavazatok 30 százalékát. Idén a hatóságok általi akadályoztatások ellenére két országos korrupcióellenes tiltakozást volt képes megszervezni.

Szerző
2017.12.26 14:26

„Láttam az arckifejezését is, valami iszonyatos volt" - Földön fekvőre is tüzelt a torontói fegyveres

Publikálás dátuma
2018.07.23 15:11

Fotó: AFP/ COLE BURSTON
A baseballsapkás férfi folyamatosan tüzelt járókelőkre, a környékbeli éttermek vendégeire, nőket, gyerekeket is célba vett. Két ember meghalt, tucatnyian sérültek.
Még a kanadai hatóságok sem tudják biztosan, miért kezdett vérontásba az ismeretlen férfi, aki helyi idő szerint vasárnap este tíz óra körül kezdett lövöldözni a torontói Greektown városrészben és két emberrel is végzett. A  válltáskás támadó átment a a Danforth sugárúton, aztán hirtelen előkapott egy pisztolyt.
Ami ezután következett, az leginkább egy rémálomba illene: a fiatal férfi lőni kezdett mindenkire, akit csak látott – a zebránál álló civilek csoportjára, majd beleeresztett egy sorozatot egy közeli kávézó kirakatába is. 
„Láttam az arckifejezését is, valami iszonyatos volt; egy fiatal nő menekülni próbált előle, de elesett; ő erre megfordult, és közvetlen közelről kétszer-háromszor is rálőtt a földön fekvő nőre”
- mesélte a támadást túlélő Andrew Mantzios, aki barátaival fedezékbe húzódott, miközben a fegyveres tovább ment, és üzletekre lövöldözött.
A támadó akár 30 lövést is leadhatott, mire a helyszínre érkező rendőrök megfékezték. A Citynews  kanadai portál úgy tudja, hogy ámokfutásnak két halálos áldozata és 12 sérültje van, az egyik halott sejthetően az nő, akire több lövést adott le. A sérültek között egy 8-9 év közötti lány is van, állapota válságos, az áldozatok többségéta Demestres kávézóban érte találat. 
Meghalt a fegyveres is, holttestére a Danforth sugárúton találtak rá – egyelőre nem tisztázott, hogy járőrök sebesítették meg halálosan, vagy végzett magával; a rendőrök közül mindenesetre senki sem sérült meg.  
A támadóról csak annyit tudni, hogy 29 éves, a támadás idején fekete ruhát, baseballsapkát és rövid szakállat viselt. A The Guardian megszerzett egy felvételt, amin a merénylő látható; a férfi menet közben egy ideig jobb kezében, szorosan combja mellett tartja pisztolyát, aztán gyors mozdulattal céloz, és tüzelni kezd egy kirakatra.
A torontói rendőrség azt sem zárja ki, hogy terrortámadás történt és a fegyveres tudatosan választott helyszínt, célpontokat is a lövöldözés során; jelenleg szemtanúk jelentkezését várják, és próbálnak minél több részletet összegyűjteni a vasárnap esti eseményekről.
2018.07.23 15:11

„Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával!”

Publikálás dátuma
2018.07.23 09:00

Fotó: AFP/
Egyre élesebb a hangnem az Egyesült Államok és Irán között. Teherán háborús fenyegetéssel vádolja Washingtont.
Az iszlám köztársaság vezetői közt viszonylag mérsékeltebb politikusnak tekintett Hasszán Róháni elnök – az ISNA félhivatalos hírügynökség vasárnapi jelentése szerint – azt mondta: Amerikának tudnia kellene, hogy „az Iránnal való béke minden békék anyja, de az Iránnal való háború minden háborúk anyja”. Ezt a kissé talán nehezen megfejthető üzenetet világosabbá tette azzal, hogy hozzátette: „Trump úr, ne játszadozzon az oroszlán farkával, mert megbánhatja”. Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok a maga részéről felmondja az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és az önálló jogalanyként fellépő Európai Unió által Iránnal 2015-ben megkötött megállapodást, amelyben Teherán vállalta, hogy nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, felhagy az ezt célzó urándúsítással, a nemzetközi közösség pedig feloldja azokat a szankciókat, amelyeket korábban rendelt el, az iráni atomfegyverkezés miatti aggodalomtól vezettetve. 
Donald Trump szerint az elődje, Barack Obama hivatali idejében aláírt megállapodás rossz, mert nem tartalmazza a szükséges garanciákat, és Teherán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget.
Az amerikai szankciók visszaállítása azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok büntetni kívánja azokat a külföldi vállalatokat is, amelyek tiltott termékekkel és szolgáltatásokkal üzletelnek Iránnal.
Hogy az iráni szénhidrogén-szállításokra ráutalt országok mennyi haladékot kapnak a szankciók érvényesítése alól, egyelőre nem teljesen tisztázott kérdés. Az viszont egyértelműen körvonalazódik, hogy az amerikaiak ellenében a többi aláíró félnek nagyon nehéz lenne tartósan és hitelesen fenntartania az atomalku érvényét. Róháni most megismételte az elmúlt hetekben már többször elhangzott iráni fenyegetést, hogy az amerikai szankciókra – elsősorban az iráni olajeladások akadályozására - válaszlépésként Teherán elrendelheti a Hormuzi-szoros blokádját, és azzal megbénítaná a Perzsa-öböl Iránnal szembeni túlpartján fekvő országokból tankhajókkal történő olajkivitelt. 
A Hormuzi-szoros esetleges lezárására vonatkozó iráni fenyegetésekre természetesen nem maradtak el amerikai részről az „azt próbálják meg” típusú válaszok, de a hét végén új dimenzióba helyezte az amerikai-iráni szembenállást az NBC amerikai tévéhálózat, amikor azt az értesülést közölte:
Irán felkészült kiterjedt kibernetikai támadások végrehajtására amerikai, európai, illetve közel-keleti elektromos hálózatok, vízművek, egészségügyi intézmények és technológiai cégek ellen.
Eszerint Európában különösen Németország és Nagy-Britannia veszélyeztetett, és Washington figyelmeztette szövetségeseit, erősítsék meg számítógépes védelmüket, sőt, szükség esetén legyenek készek ellentámadásra is. Irán ENSZ-nagykövete szerint – nem meglepő módon – az amerikai vádak alaptalanok, és azt próbálják leplezni, hogy éppenséggel az Egyesült Államok készül kibernetikai háborúra Irán ellen.
 Az amerikai média egy része arról is ír, hogy a Fehér Ház tudatos, megtervezett propagandakampányt indított az ajatollahok állama ellen, amelynek keretében rossz fényben tüntetnek fel iráni vezetőket, tényeket torzítanak el, és a korábbi amerikai kormányzat Irán-politikájának ellentmondó állításokat terjesztenek. Az élesedő hangnem nem sokkal azután tapasztalható Washington és Teherán között, hogy Trump Helsinkiben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Kettejük négyszemközti beszélgetésének tartalma nem szivárgott ki a médiába, de a csúcstalálkozó előtt több olyan értesülés látott napvilágot, hogy az amerikai kormányzatot különböző közel-keleti politikai körökből erősen kapacitálták arra: törekedjen Trump olyan megállapodásra Putyinnal, amelynek alapján Washington nem támadná tovább Moszkvát az ukrajnai orosz agresszió miatt, cserébe viszont a Szíriában nagy befolyással rendelkező orosz elnök elérné a teheráni támogatást élvező síita fegyveresek semlegesítését Szíriában, Irán kiszorítását a polgárháború sújtotta országból.

Az ajatollah nem hisz a tárgyalásban

A Róháninál keményvonalasabbnak tartott Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője előzőleg, szombaton közzétett nyilatkozatában az államfőnél is tovább ment, amikor leszögezte: hatalmas hiba lenne azt hinni, hogy az Egyesült Államokkal tárgyalások útján rendezni lehet a problémákat. Hamenei szerint az atomalkuból történt amerikai kihátrálás éppen azt tanúsítja, hogy Washingtonnak a saját aláírása sem számít. 

Témák
USAIrán
2018.07.23 09:00
Frissítve: 2018.07.23 09:13