Csirkejáték és fülemülefütty

Hónapokkal ezelőtt, Botka László színrelépését követően - Az alfahímek játszmája című írásomban – így foglaltam össze a kormányváltásra készülő demokratikus pártok várható lépéseit. „A demokratikus ellenzék klánjainak vezéri álmokat dédelgető alfa-hímjei közül felállt Botka László, és határozottan elindult egy irányba. Most azt várja, hogy a többi párt majd követi. Szerintem nem ez fog történni. Amikor Botka és „klánja” ráébred erre, morgolódnak egy ideig, majd visszaülnek, és várják, ki áll föl legközelebb, vagy a saját klánnal elvonulnak, otthagyva a többieket”.

Botka László lemondása után, a küzdelem mostani szakaszában, a résztvevők azzal vannak elfoglalva, hogy új játszmát válasszanak. A helyzet egyre ellenállhatatlanabbul a játék-elmélet chicken game néven elhíresült – rövidtávú nyereséggel kecsegtető, hosszú távon azonban az együttműködést lehetetlenné tévő - játszmájára csábít.

A chicken game az 1960-as évek amerikai tinédzsereinek őrült játéka volt. Képzeljünk el egy a családi fészekből frissiben kiszabadult - felszabadult és elszabadult - tizenévesekből álló bandát. A társaság két fiatal vezérbikája – részegen, esetleg csak a szituációtól megrészegülve - kocsijával egymással szemben száguld. A haverok és a lányok izgatottan figyelik, ki fogja – megrettenve az összeütközéstől – elsőként félrekapni a kormányt. Aki azonban ezt tenné, arra élete végéig letörölhetetlenül ráragad a nem éppen hízelgő csirke elnevezés, ezért azután egyikük sem tér ki. A tragédiát követően a sír körül állók meg csak sopánkodnak: jaj de ostobák voltak, miért nem tartotta őket vissza senki? Még hogy visszatartani, hiszen mindenki inkább tüzelte őket.

Nos, a választások közeledtével – nem kizárólag saját hibájukból - ilyen helyzetbe sodródhatnak a demokratikus ellenzék tiszteletre méltó pártjai is. A versenyhelyzet, a szavazatgyűjtés kényszere és a bizalmatlanság – megspékelve a Fidesz tudatos zavarkeltésével - olyan pályára vezérli a választásra készülő pártokat, amely nem kínál kitérőt. Mindenki úgy érzi, folyamatos támadások érik, a többiek morzsolgatják a szavazótáborát, „le akarják nyúlni” nehezen kiépített csapatát, minden módon elkedvetlenítik szavazóit. Létkérdés tehát a figyelem megragadása és a támogatottság növelése. Ilyenkor az ösztön - de a ráció is - azt sugallja: határozottnak, merésznek, tántoríthatatlannak és az ellenfelekkel kérlelhetetlennek látszani. Még a potenciális együttműködő partnereikkel – akik pedig társak lehetnének a kormányváltásban - sem megengedhető az ingadozó „lepaktálás”. Ezt a viselkedést ajánlja a régi mondás, a „Szemet szemért, fogat fogért” bölcsessége, de ugyanezt tanítja Tit-for-Tat néven a játékelmélet modellje is.

Ám aki már játszott efféle adok-kapok játékot, az megtapasztalhatta: nagyon síkos az út, és az együttműködésre ítélt partnerek könnyen olyan helyzetben találják magukat, amikor egyre súlyosabban büntetik egymást. Miközben mindenki mentegeti önmagát - csak reagál arra, amit a másik/mások tettek -, egyre durvul a hangnem, élesedik a vádaskodás, és már be is indult a kölcsönös büntetés eszkalációja. Majd elérkezik az a pont, amelyen túl megállíthatatlan a katasztrófa. A borzalmas vég sejthető, de mindenki csak a következő lépésre összpontosít. És miközben egymással szembe robognak a pártok, vezéreik egyre azt ismételgetik: nem én kezdtem!

Ezt a viselkedést kevésbé a személyiség gyengesége váltja ki - bár annak is van szerepe –, mint inkább a helyzet diktálja. A chicken-game-et az a helyzet hívja életre, amely arra kényszerít: légy „tökös”, kérlelhetetlen, tántoríthatatlan mindenkivel szemben és minden kérdésben. Az egymással szembe száguldó – egyébként együttműködésre ítélt, sőt együtt-kormányozásra készülő - pártok, volánjuknál az önmagukat kinevező vagy felkért potenciális miniszterelnök jelöltekkel, a médián keresztül üzengetnek egymásnak. A hagyományos chicken game-ben a tántoríthatatlanság jele elengedni a kormánykereket, jelezve, a játékos nem kíván beavatkozni az események menetébe. Lényegében ugyanez, amikor a demokratikus ellenzék pártjainak vezetői kongresszusi vagy egyéb felhatalmazásra való utalással jelezik: meg van kötve a kezük, nem változtathatnak az irányon. Még ha józan ész ezt sugallná is, ott a félelem: csak nem fogok ebben a kiélezett küzdelemben mindenki szeme előtt bizonytalannak, azaz csirkének mutatkozni?

De mi is a csirkeség? Kicsit lassítva egymás mellé sorolni, majd megállni egy pillanatra, és csendben megkérdezni a másiktól: most akkor mit is tegyünk? Mindenki tudja: külön-külön biztos a vesztés, míg az összefogás sikert hoz mindenki számára. Ennek ellenére a demokratikus ellenzék pártjai nem számolnak azzal, hogy a körülmények kényszere - a helyzet lebírhatatlan csábítása, megtámogatva a Fidesz tudatos rásegítésével - szinte automatikusan változtatja a hideg távolságtartást chicken-játszmává. Ennek következményei pedig – emlékezzünk a két kicsi kecske meséjére – kiszámíthatók. Vagy, ha már Arany évforduló van, idézzük fel, hogyan veszekszik a két jó magyar a fülemüle füttyén? „….Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordit: ő meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván, Átugorván, Ölre mennek, hajba kapnak…” És persze őket – mint mindig - követi a két ház kicsinye-nagyja, sőt még a kutyáik is.

Ám a legfontosabb tanulság még a torzsalkodók véres orrán is túl van. Arany elénk tárta a 2018-as választások várható eredményének leginkább sokkoló tanulságát. Hiszen a két honfitársunk elment a bíróhoz, akit - jó hazai szokás szerint – megvesztegettek, és aki ezek után így hirdette ki a végső ítéletet: „Se ide nem, se oda nem, fütyöl a madárka, hanem, (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl: Elmehetnek”.

Ha nem értenék: nemcsak, hogy veszítünk, és nemcsak, hogy ráfizetünk, de még röhögnek is majd rajtunk. Nem volna itt az ideje, hogy a pártok a „fülemüle füttyöt” idéző kérdéseken való vérig menő vitákat abbahagynák? Hiszen kormányváltás csak a demokratikus pártok széles körét egyesítő, egymásban bízó koalíciótól remélhető.

2017.12.27 07:01

Jótékony célra fordítják a béremelést – több mint 3 millió forintot oszt szét minden hónapban az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:10

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A párt elnöksége egyértelművé tette, hogy a döntés alól senki nem vonhatja ki magát.
Javában készülnek az MSZP július 30-ai elnökségi ülésére benyújtandó határozatok. Lapunk úgy tudja, a legfontosabb ezek közül az, miszerint az MSZP vezérkara eldönti, milyen célokra, és milyen ütemezéssel fordítja jótékony célra a képviselői fizetésemelésből származó többletet – ami körülbelül 200 ezer forintot jelent honatyánként. Mivel az MSZP-Párbeszéd húsz mandátumot szerzett az áprilisi választáson, és ebből tizenhat erősíti a szocialista frakciót – megközelítőleg bruttó 3 millió 200 ezer forintról van szó. Információink szerint nem lesz automatikus elosztási mechanizmus, havonta összeül majd az elnökség, és eldönti, hogy az adott hónapban mire fordítja az említett summát: legyen szó rászoruló gyerekek támogatásáról, hajléktalanok segítéséről, független médiumok felkarolásáról vagy éppen szegény sorsú gyerekeknek adandó ösztöndíjakról. Az elnökség teljesen egyértelművé tette, hogy a kötelező felajánlás alól senki nem vonhatja ki magát. Mint megírtuk, a július 17-én megszavazott képviselői béremelés híre komoly felháborodást váltott ki, hiszen a kormány eközben megadóztatná a cafeteria-elemeket, és csípőből utasítja vissza az otthonápolási díjak növelését. Az ellenzék az ügyben nem volt könnyű helyzetben, ugyanis a Fidesz annak érdekében, hogy a Tisztelt Ház elé vihesse a fizetésemelésről szóló törvényt, gyakorlatilag megzsarolta a többi pártot (olyan tervvel állt elő, ami lényegében leradírozta volna az ellenzéket a térképről).

Az MSZP összes tisztviselője (legyen szó pártpolitikusról, parlamenti vagy önkormányzati képviselőről) jelenleg is kiveszi a részét a közösségi finanszírozásból, ugyanis alapszabály szerint a párt révén kapott jövedelem 10 százalékát köteles befizetni a pártkasszába,

2018.07.21 13:10
Frissítve: 2018.07.21 13:10

Külföldi tollakkal repülhet a magyar Turul

Publikálás dátuma
2018.07.21 13:00
A 2Rule sportruházat bemutató sajtótájékoztatón a fővárosi Fröccsterasz étteremben 2018. július 20-án
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A termékek ötöde nem itthon készül, az alapanyag külföldi, egy magyar kisvállalkozót pedig már ki is rúgtak. Így startol Mészáros Lőrinc nemzeti sportruházatgyártó cége.
Még alig létezik a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule (ejtsd: turul) sportruházatgyártó, de három NB I-es futballcsapat, a Haladás, a Puskás Akadémia és Diósgyőr rögtön lecsapott, és leszerződött a céggel. A klubok döntése önmagában meglepő, hiszen az elviekben profi csapatok egy, a piacon amatőrnek számító céget választottak, ráadásul olyan nagy múltú gyártó helyett, mint például az Adidas. A váratlan üzleti siker nyomán szerettük volna megismerni a 2Rule titkát – ám válaszok helyett lépten-nyomon csak újabb kérdéseket találtunk. Rögtön szemet szúrt például az: miközben a cég már szerződött több futballklubbal, működő honlapja, informatív Facebook-oldala még nem volt. Ennél is fontosabb, hogy maga a cég is embrionális állapotban van még. A 70 százalékban Mészáros-tulajdonú – felügyelő-bizottságában Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Beatrixet is foglalkoztató – Magyar Sportmárka Zrt.-nek nincs például saját központja.
A múlt év végén egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével összehozott társaság bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. innovációs központ irodája. Erre ugyanakkor a helyszínen semmi sem utal. Nemhogy varrodák, üzemek, bemutató termek, áruval megpakolt teherautók nincsenek ott, még a sportruházati cég nevét sem tüntették fel a bejárat melletti névtáblán a többi, a Talentis égisze alatt működő vállalkozás mellett. A recepción megerősítették, jó helyen járunk, ám a cég vezetése házon kívül volt, így éppúgy nem kaptunk válaszokat a helyszínen, mint az e-mailben a cég vezetőjének és kisebbségi tulajdonosának, Kővári Ágnesnek feltett kérdéseinkre sem. Pedig kíváncsiak lettünk volna válaszaira, például arra: Hol készítik a mezeket? Információnk szerint ugyanis a gyártás beindítása finoman szólva sem alakult zökkenőmentesen. Kővári korábban a kormánysajtónak azt mondta, bérmunkában gyártatják majd a mezeket Kecskeméten, Jászberényben és Gombán, a cipőket pedig Rakamazon. Lapunk információi szerint azonban ebből sem sok minden vált valóra. A Kecskeméten megkeresett helyi textiles vállalkozók nem tudtak arról, hogy a városukban valaki sportruházati terméket gyártatna, és Jászberényben sem hallottak a 2Rule érkezéséről.
Gombán viszont megtaláltuk azt a helyi kisvállalkozást, ahol a közelmúltig varrták a 2Rule-mezeket, ám ennek már vége: az első hétezer mez legyártása után éppen a napokban bontott velük szerződést a Mészáros-cég minőségi problémákra hivatkozva.
Rakamazon egy helyi vállalkozással működik együtt a 2Rule, ám a cégvezető titoktartási szerződésre hivatkozva nem árult el részleteket. De nem csak az rejtély, hogy hol gyártatnak, hanem az is: milyen alapanyagot használnak? A sportmezek úgynevezett lélegző poliészterből készülnek, szakmai forrásaink pedig már korábban elmondták: ez alapanyag Szlovéniából vagy Távol-Keletről származik – márpedig az sajátos megoldás lenne, ha a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia promóciós videójában is nemzetinek nevezett sportruházat-gyártó importra alapozna. Noha a cég kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, tegnap – talán nem függetlenül lapunk érdeklődéséről – „sajtótájékoztatót” tartott a társaság – igaz, arra a Népszavát nem hívták el. Az MTI tudósításból viszont kiderült, hogy nem véletlenül rejtőzködtek eddig. Mert miközben korábban magyar munkahelyek létrehozását, a „magyar könnyűipar felélesztését" ígérték, Kővári Ágnes elismerte, valójában a termékeknek mindössze ötöde készül Magyarországon, ráadásul az is külföldi alapanyagból. A vezérigazgató és kisebbségi tulajdonos továbbra is csak rébuszokban beszélt a vállalkozás részleteiről. Szerinte „négy varrodával” is együtt dolgoznak és saját üzemet is terveznek, ám konkrétumot, helyszínt, településnevet nem említett. Annyi azért még kiderült: noha valódi gyártókapacitása, központja, webshopja, bemutatóterme, katalógusa még nincs a cégnek, ügyfélköre máris tovább nőtt, többek között a Vasas és a Vívószövetség is úgy a 2Rule-t választotta.

TAO-pénz sportruhára

Ha jó áron megfelelő minőséget tud nyújtani a 2Rule, akkor itt Magyarországon piacképes lehet a márka – mondta a Népszavának Szabados Gábor sportközgazdász, aki szerint a cég marketingje láthatóan erős lesz, három elsőosztályú csapattal ugyanis már meg is állapodtak. Ezt az egyezséget azonban nem úgy kell elképzelni, hogy a klubok keresték meg a márkát, ez minden bizonnyal fordítva történt. A legjobb reklámfelület ugyanis egy elsőosztályú csapat – tette hozzá. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a márkák haszna nem a klubokkal kötött szerződésekből ered, hanem a tízezres vagy akár százezres nagyságrendűre becsülhető amatőr játékosok vásárlásaiból. A TAO-pénzek egy részét ráadásul ruházatra is lehet költeni. A nyugati topcsapatok esetében egyébként a sportszergyárak amellett, hogy ingyen adják a felszerelést további pénzeket is fizetnek a használatért. A hazai elsőosztályú csapatoknál viszont inkább az a jellemző, hogy a felnőtt csapat ingyen kapja a mezt és az egyéb kiegészítőket, de az utánpótlás csapatok esetében már ki kell fizetni a teljes felszerelés árát. Szabados Gábor arra is rámutatott a focisták gyakran „márkasoviniszták”, így általában csak az a jó nekik amit az Adidas vagy a Nike gyárt. A cipő még érzékenyebb kérdés, a klubok ezért olyan szerződéseket kötnek, amelyek nem terjednek ki a lábbelikre. Lapunk felvetésére, miszerint hogyan fordulhatott elő, hogy egy márkaüzlet nélküli céggel szerződtek le elsőosztályú csapatok, azt mondta: a hétvégén elkezdődik a bajnokság, év közben pedig nem lehet szerződést bontani a nagy gyártókkal. Így feltehetően kénytelenek voltak a 2Rule-nál előreszaladni és valódi árusítás nélkül megállapodni a klubokkal. (L. T.)

2018.07.21 13:00
Frissítve: 2018.07.21 13:00