Csökkenhetne az áramár, de...

Januártól a villanyszámlából kevesebb jut hálózatfenntartásra: az összeget az Orbán-kabinet várhatóan az állami áramnagykereskedőnek - ezen keresztül pedig akár Mészáros Lőrincnek - juttatja.

A jogszabályok jelen állapota szerint januártól csökken a lakossági áramár. A Magyar Közlönyben megjelent közműhivatali rendelet tanúsága szerint ugyanis mérséklődik a számla úgynevezett rendszerhasználati díjrésze. A rendelet kissé összetett, de piaci szereplők lapunknak megerősítették: az állam januártól forrásokat von el a hálózatoktól. Elméletileg, illetve az uniós szabályok szerint ezt csak akkor tehetnék meg, ha a villamosenergia-rendszer működtetési költségei, például a vezetékek, a transzformátorok, a karbantartás és a szerelők - „piaci árai” esnének. Ennek megállapítása mindig is a központi kézben tartott rezsidíj-megállapítás egzotikus kérdései közé tartozott. Ráadásul a hálózati díj az Európai Unió határozott követelései ellenére gyakorta mutat egyértelmű harmóniát bizonyos politikai igényekkel. Mivel most Orbán Viktor kormányfő – a nemzetközi árak leesése dacára - nem akarja folytatni a rezsicsökkentést, tehát a politikai igény az árak szinten tartása, sokak szerint fura lenne, ha január elsejéig még ne módosítanának tovább az árak belső szerkezetén.

Titkos szociálisrezsi-tervek

Az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mélyen hallgat az úgynevezett szociális energiatarifa kérdéséről. Az előkészítést végző Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Dorkota Lajos lapunknak idén többször is megerősítette: kidolgoztak, majd továbbítottak a szaktárca felé egy szociális alapú lakossági energiatarifára vonatkozó tanulmányt. Ezt egyes nyilatkozataikban más Fidesz-politikusok is visszaigazolták.

Így például nyugdíjasok, nagycsaládosok, rászorulók számára csökkentenék a villany és a gáz árát. A témát érintő írásbeli kérdéssorunkra küldött válaszában az NFM a témára még csak nem is utalt. Aradszki András ezt követő sajtótájékoztatóján pedig kérdésünk ismételt felvetését a tárca szóvivője azzal hárította el, hogy erre már válaszoltak. Így a felelet ott is elmaradt.

Az elmúlt napok során valamennyi általunk megkérdezett szakértő egyetértett abban, hogy januártól se csökken tovább a lakossági rezsi. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az áramszámla másik tétele, vagyis maga az áram mint termék díja, pont ennyivel emelkedik. (Az áram esetében más-más eljárásban állapítják meg – és külön is számlázzák – a termék, illetve annak otthonunkba juttatásának díját. Mivel utóbbi már tudhatóan csökken, a díj csak előbbi tétel hasonló mértékű emelésével tartható szinten.) Így mindenki arra számít, hogy „szokás szerint” egy szilveszter-környéki napon az illetékes miniszter kihirdeti az áram belső „összehasonlító árának” emelését. Ez a tétel lényegében az az ár, amennyiért az áramot az erőművektől összevásárló MVM a lakossági szolgáltatóknak nagykereskedőként továbbértékesíti azt. Eme kissé eldugott tétel mértéke mindig komoly előszobázások tárgya, hisz jelentősen függ tőle az MVM – a legnagyobb állami vállalat – nyeresége. Bár szintje elvben együtt kellene, hogy mozogjon az áramtőzsdékkel, erre nincs pontos szabály és ilyenkor minden fillér számít.

Karácsonyi rendeletcsomagok

Januártól kilowattóránként (kWh) 16 fillérről 5 fillérre csökken az áramdíjból az állami Vértesi Erőmű bezárására, tájhelyreállításra költhető összeg – derül ki a kormány, illetve a szaktárcavezető elmúlt napokban közölt több száz energetikai szabálymódosításából.

KWh-nként 10 fillérről 9 fillérre mérséklik az iparági dolgozóknak olcsóbb áramtarifát biztosító forrást és 1,75 forintról 81 fillérre esik a távhőszolgáltatók áramszámla-forrású támogatása is. Ez közvetlenül nem érinti a lakosságot, mivel a tételek megfizetését a 2013-as rezsicsökkentéskor a többi vevőre hárították át. A szabálymódosítások zömmel a bányászatot, az atomenergiát és a nagycsaládosok tarifakedvezményét érintik. Utóbbi megállapítását miniszteriről kormányszintre emelik.

A piaci szereplők tehát arra számítanak, hogy januártól az állam épp annyival növeli az állami MVM bevételi számlatételét, amennyivel csökkenti a hálózatok jussát. Szakértők ennek kapcsán arra is rávilágítanak, hogy épp most szerez irányító részt magának Orbán Viktor földije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó a második legtöbb áramot termelő hazai erőműben, a Mátraiban. A korábbi évek során igencsak nyereséges, lignittüzelésű egység eredményei az elmúlt évek során lehanyatlottak. Ennek emelésére például az adna lehetőséget, ha az MVM a jövőben többet fizetne a Mátrai Erőműnek az áramért. Erre például az MVM bevételeinek központi emelése adhat lehetőséget. Így a kormány a hálózatokra fordítható források egy részét akár Mészáros Lőrinc zsebébe is átcsorgathatja.

„Országos összehasonlító áramár”* (ft/kWh)

2012. 17,6

2013. 15,15

2014. 13,27

2015. 14

2016. 14

2017. 13,34

* a lakossági áram MVM által leszámlázható, belső nagykereskedelmi ára

Forrás: Népszava-gyűjtés

Az illetékes nemzeti fejlesztési tárca a kérdés kapcsán lapunknak kitérő válaszokkal élt. Azt a sejtést, hogy a termék árának változtatása is várható, annyiban megerősítették, hogy „a január 1-jétől alkalmazandó energiaárak előkészítése folyamatban van”. Ezen kívül a rezsipropaganda megszokott – részint tényszerűen téves – állításait ismételték meg. Arra a kérdésünkre se válaszoltak, hogy várható-e további rezsicsökkentés. Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár egy más témájú tájékoztatón újságírói kérdésre úgy fogalmazott: Magyarországon az energiaárak a legalacsonyabbak Európában és ezt fenn fogják tartani. Vagyis a díjak szinten maradnak. (Aradszki András állítása téves: Európában – Oroszországot, Ukrajnát, Szerbiát is beleértve – a magyar energiaárak a középmezőnybe sorolhatóak. Az Európai Unió tagállamai között felméréstől függően a 3.-16. helyen állunk.)

Szakértők mindazonáltal a szabályok szakmailag teljességgel komolytalan kijátszásának tartanák, ha január 1-től pont annyival csökkenne a hálózatokra fordítható díj, mint amennyivel emelnék az áramnagykereskedő – így akár Mészáros Lőrinc – bevételeit.

Javuló helyezések

Miközben a Fidesz, sőt az elvben a szakmai előkészítést végzőn NFM is rendre zavaros és valótlan adatokat közöl Magyarország rezsihelyezéseiről, a tényszerű állapot nyomon követheti a közműhivatal havonta frissített, főként uniós fővárosokat összevető adatbázisából. Eszerint a múlt hónapban éppenséggel több mutatónk javult. Így 29 főváros sorában az áram megfizethetősége Budapesten Dublint és Nicosiát beelőzve a 13. legrosszabbról a 14. legjobbra váltott.

A tényleges áramár szerinti helyezésünk pedig – Tallinnt lehagyva – a 7. után a 6. legalacsonyabb lett. A többi pozíció – így 26 állam sorában a 3. legalacsonyabb gázáré – változatlan. Az NFM lapunknak küldött válaszában sajátosan szemezget eme adatokból. Míg innen csak a gázárét idézi, az áramárra vonatkozólag egy tavalyi, idejétmúlt, illetve Budapest helyett Magyarországra vonatkozó adatsorból emeli ki a legkedvezőbb számot.