ellenzék;2018-as választás;kampányrajt;

2017-12-28 06:03:00

Kampányrajt: kovász és szakértelem

Januártól nagyjából ötezer forinttal nő a körülbelül 124 ezer forintos átlagnyugdíj. A többlet a novemberi egyszázalékos korrekciónak, illetve az év elejétől esedékes, a 3 százalékra becsült inflációval azonos mértékű nyugdíjemelésnek köszönhető. A kormány nem zavartatja magát a számoktól, hiszen a pénzromlás mértéke a valóságban szerényebb (2,3-2,5 százalékos) lehet. Ki lehet jelenteni, hogy bőkezűségével célozottan vásárol szavazatokat a Fidesz - legalábbis ez derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásokból. A vezető kormánypárt tábora decemberre 2,7 milliósra hízott, nyár óta 700 ezer fővel bővült. A Závecz Research Intézet úgy találta, hogy a Fidesz újsütetű híveinek zöme idős, alacsony státuszú (értsd: szerény képzettségű, inkább szegény), falvakban élő ember. Azaz, ha úgy tetszik, Orbán pártja most épp vidéki nyugdíjasokat vesz. Ám az összes többi szempontnál fontosabb – a voksok maximalizálására való törekvést nézve mindenképp –, hogy ez a tömeg a bizonytalanoktól zsilipelt át a kormánypárthoz (egykori jobbikosként, illetve kisebb részben volt MSZP-szavazóként).

Az, hogy a Fidesz a szociális átszavazókra játszik, az összes ellenzéki pártot arra kényszeríti, hogy átgondolja stratégiáját, hiszen mindegyik abban bízott, hogy a bizonytalanokból „szívhatja fel magát”. A választók harmadának (majdnem 2,8 millió ember) nincs pártja, ám ebből a sokaságból – miután a Fidesz megcsapolta a bizonytalanokat – legfeljebb 700-800 ezer ember mozgósítható. Ha az egyre fogyó Jobbik, amelyik az utolsó félévben elbukta táborának mintegy negyedét, azaz 250-300 ezer szimpatizánst vesztett, nem képes megszólítani az említett tömeget, akkor kispárttá zsugorodik, és nem lesz kormányváltó tényező. Vagyis a nyárig stabilan hárompólusú politikai tér a legjobb esetben is kétpólusúvá válik.

Itt persze hangsúlyos a „legjobb esetben” kifejezés. Ugyanis amennyiben a demokratikus ellenzék formációi képtelenek pólussá sűrűsödni, úgy visszaépül a centrális erőtér – és hozhatja magával az újabb kétharmados parlamenti többséget is. Csakhogy egyelőre a baloldal maga is három részre hasadt. A külön-utas indulás potenciális lehetőségeinek felméréshez érdemes megnézni, mi adja az egyes pártok mozgósítóképességet.

Az LMP katalizátora Szél Bernadett, aki egy nagyhatalom követségén tartott háttérbeszélgetésen néhány hónapja magabiztosan fejtegette, hogy 20-22 százalékra gyúrja ki a választásig a „Lehet más a politikát”, ami így 2022-re váltópárttá növi ki magát. Csakhogy Szél esetében a címerfigura népszerűsége ugyanúgy nem húzta fel az LMP-t, ahogy Botka László kedveltsége sem mozdította meg tavasszal-nyáron az MSZP-t.

A DK mozgatórugója és saját bevallása szerint egyben (15 százalék körüli) korlátja is Gyurcsány Ferenc. Nem véletlen, hogy a DK országos üzenetekkel (kettős állampolgárok szavazati jogának elvetése, az egyházak visszaszorítása) operáló kampányt épít – a pártelnök arcával. Helyi üzeneteket ugyanis a káderhiány miatt nehezen tudna átvinni. Nem véletlen, hogy az egyéni választókerületeket felosztó MSZP-DK-megállapodás nem rögzít neveket, csak arra szorítkozik, hol melyik párt jelöltje indul. A névtelenség oka, hogy a 46 választókerületből jó néhányban egyelőre fogalma nincs a Demokratikus Koalíciónak, kit állít a rajtvonalhoz.

Az MSZP tandemmel támad. Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes egyaránt országos üzeneteket tolmácsol, de funkciójuk merőben más. Utóbbinak az a feladata, hogy felrázza az MSZP tagságát, illetve megelőzze, hogy a párt radikális-balos támogatóit elvigye Gyurcsány. Itt érdemes két dolgot megjegyezni. Az egyik, hogy az MSZP népszerűségének tavaszi-nyári növekedése annak volt köszönhető, hogy Botka sikerrel mozgósította a meglévő tagságot, amelynek egy része szép lassan csúszott át a bizonytalanok közé. A másik, hogy Kunhalmi viszonylagos sikerrel vette el Gyurcsánytól a „ne szavazzanak a kettős állampolgárok” témát, amikor beemelte a „külföldön dolgozó magyarok ugyanúgy voksolhassanak levélben, mint a határon túli magyarok” felvetést.

Ha úgy tetszik, Kunhalmi a belső kovász. Karácsony Gergely pedig azt kommunikálja, hogy a baloldalban igenis megvan a kormányzás képessége. Ennek érdekében szakértői csapatot (árnyékkormányt) állít össze, ahol hiteles és csak részben MSZP-s közéleti személyek lesznek a "beszélő arcok". Karácsony reményei szerint ezzel a csapattal a háta mögött elhiszik neki, hogy ő Orbán kihívója, és így új, eddig bizonytalan választókat is vonzani tud.

Az MSZP előnye, hogy Kunhalmi és Karácsony „központi" mondásai mellett, az egyetlen valódi országos hálózattal rendelkező pártként helyi üzeneteket is képes célba juttatni (ahogy a Fidesz is bejárja a fél országot). Márpedig - ahogy egy forrásunk fogalmazott -, a választókerületi győzelem, illetve az erős listás szereplés a „települési hangulatokon múlik”. Amennyiben az MSZP kellően megerősödik február elejéig, akkor a párt reményei szerint a DK is hajlandó lesz gondolkodni a közös listáról, illetve az LMP sem idegenkedik majd a helyi koordinációtól.

Számon kérnék Kósát
Vagy csoda történt, vagy mutyizás, mert a közvélemény nem ismer más védőnő-bölcsődei vezető nyugdíjast, aki ekkora üzletet szerzett – így reagált lapunk szerdai cikkére az MSZP. Mint megírtuk: Kósa Lajos tárcanélküli miniszter egészségügyi nyugdíjas édesanyja tavalyelőtt egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg. Az Együtt is azt hangsúlyozta: Kósának el kell számolnia miből gazdagszik folyamatosan a családja.