Óriási különbségek országa

Publikálás dátuma
2017.12.28 06:08
Shutterstock illusztráció.
Fotó: /
Valamivel gyorsabban nőttek a keresetek a keleti megyékben, de százszor több új lakás épül a nyugati határszél közelében.

Több mint százezer forinttal többet visz haza havonta egy fővárosi dolgozó, mint az, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében áll munkába. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a megyék társadalmi és gazdasági mutatóit feldolgozó adatsorából kiderül, hogy 2017 első három negyedévében Budapesten nettó 249 ezer forint volt az átlagkereset, a keleti határszélen azonban mindössze 139 ezer forintot vihettek haza a hó végén. A keresetek, de a többi gazdasági mutató – munkanélküliség, foglalkoztatottság, egy főre eső ipari termelés - területén is kirajzolódik két, gazdaságilag szinte elkülönült Magyarország határvonala. A jelentősen fejlettebb és jobban élő nyugati megyék – Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom illetve Pest és a főváros „termékeny félholdja” az egyik oldalon, – illetve az ország szegényebb déli és keleti megyéinek csoportja. Ha csak a kereseteket vesszük, úgy a KSH adatsora szerint 2017-ben némileg mérséklődött a különbség a főváros és a nyugati megyék valamint az ország szegényebb részei között, így Budapesten 10 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, míg a keleti és a déli végeken 13-16 százalékkal erősödtek a nettó bérek a tavalyihoz képest.

Ugyanakkor szinte minden más mutatóban nőttek a különbségek a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő területek között. Így tovább nyílt az olló a megyék között a foglalkoztatottságban. Idén is a fővárosban volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta – 64,6 százalék – illetve ezt szorosan követte Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Ezzel szemben Somogy volt a sereghajtó 52 százalékkal, ami ráadásul két százalékos romlás 2016-hoz képest, de ugyanígy 60 százalékos foglalkoztatottság alatt rostokol az ország többi része is. Ehhez idomul a munkanélküliség is: Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkát keresők aránya, itt mindössze a lakosság 1,4 - 1,5 százaléka állástalan, míg Baranyában és Szabolcs-Szatmár megyében a lakosok 7,8 százaléka volt munkanélküli. Szabolcs rossz helyzetébe azt is be kell kalkulálni, hogy némi javulást is fel tudott mutatni 2017-ben, hiszen tavaly még 9,1 százalék volt az állástalanok aránya. Ezzel szemben Baranyában és Somogyban tovább romlott a helyzet az idén.

Az egyes területek jólétének az egyik legfontosabb mutatója, hogy hány új ház épül a térségben. Ebben a kérdésben pedig üvöltő a különbség a nyugati és a keleti országrész között. Így, míg Győr-Moson-Sopronban az idei év első 9 hónapjában százezer lakosra 430 új lakás jutott, addig Nógrád megyében mindössze 4 új lakás épült, Borsod-Abaúj Zemplén megyében pedig csak 9. (Megjegyzendő, hogy a fővárosban is mindössze 95 új lakás épült százezer lakosra, azonban Budapesten óriási túlkínálat van használt lakásokból, így jóval alacsonyabb a zöldmezős ingatlanépítések aránya.) Kilóg ugyan a sorból, de a Balaton parti építkezések miatt érthető, hogy a harmadik legtöbb ingatlant - százezer lakosra 110 új lakást - a más gazdasági mutatókban elmaradottabb Somogy megyében építettek az idén.

Vállalkoznak a szabolcsiak, de csak kényszerből
Óriási ellentéteket lehet látni az ipari termelési adatokban is a jobb elhelyezkedésű nyugati megyék javára. Itt ezer lakosra 4-6 millió forintnyi ipari termelés jut. A győztes Győr-Moson, ahol több mint 6 milliós ipari termelés jut ezer emberre – míg a déli és a keleti végek megyéiben ennek töredéke, mindössze kilencszázezer-egymillió forint.
Ezzel ellentétes képet kapunk, ha azt nézzük, hány bejegyzett vállalkozás van ezer emberenként. Az ország „cégközpontja” a főváros, ahol ezer lakosonként 225 vállalkozás működik. Utána viszont Szabolcs-Szatmár következik 205 regisztrált céggel, és általában feltűnően sok, kétszázhoz közelítő vállalkozást találni a keleti határszél más megyéiben is. Ezek feltételezhetően többnyire kis vállalkozások, sokszor családi cégek.

2017.12.28 06:08

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

Népszavazást akar Hadházy a kormánypropaganda betiltásáról

Publikálás dátuma
2018.07.17 15:31
Hadházy Ákos
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A volt LMP-s képviselő három kérdést nyújtott be a választási irodához a közpénzből fizetett propaganda betiltásáért vagy legalábbis szigorú szabályozásáért.
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) Hadházy Ákos független (korábban LMP-s) képviselő és Kassai Dániel (aki korábban szintén az LMP képviselőjelöltje volt, de felfüggesztették tagságát), amelyek a mindent eluraló, közpénzből fizetett kormánypropaganda tiltását, illetve komoly korlátozását célozzák.  Ez a népszavazás egy „ hülyeség gátló népszavazás” – mondta kedden, a választási iroda épülete előtt Hadházy, aki korábban adott be hasonló tárgyú törvényjavaslatot is, de nincs kétsége afelől, hogy azt a kormánypárti többség lesöpri az asztalról, ezért kell népszavazással kikényszeríteni. A beadott kérdések:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a fizetett kormányzati hirdetéseket?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés 2019. január 1-jétől tiltsa meg azt, hogy a Kormány és az irányítása alatt álló szervek fizetett hirdetéseket tegyenek közzé?”
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényben írja elő, hogy költségvetési szerv és köztulajdonban álló gazdasági társaság reklám- és egyéb fizetett kommunikációs tevékenysége kizárólag a címzettek számára a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez más módon nem biztosítható tájékoztatásra irányulhat?
A kormány százmilliárdos nagyságrendben nyomja a propagandát – mondta a képviselő –, ami nem csak az agymosást célozza, de ebből a pénzből tartják el a kormány emberei által megvásárolt sajtót is. „A kormánypropaganda maga a klasszikus korrupció: felesleges dolgot vásárol az állam feleslegesen drágán a kormányhoz szemtelenül közeli emberektől” 0 fogalmazott a képviselő.
Hadházy szerint versenyt futnak az idővel, mert szinte biztos, hogy Patyi Andrást, az NVB elnökét választják majd a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé, ami azt is jelenti, hogy a következő években nem engedi majd a kormánynak nem tetsző népszavazások kiírását (a Kúria helyett ugyanis az új közigazgatási bírósághoz lehet majd fordulni jogorvoslatért egyebek mellett népszavazási ügyekben is - a szerk.)
2018.07.17 15:31
Frissítve: 2018.07.17 15:33