KSH;foglalkoztatás;keresetek;

2017-12-28 06:08:00

Óriási különbségek országa

Valamivel gyorsabban nőttek a keresetek a keleti megyékben, de százszor több új lakás épül a nyugati határszél közelében.

Több mint százezer forinttal többet visz haza havonta egy fővárosi dolgozó, mint az, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében áll munkába. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a megyék társadalmi és gazdasági mutatóit feldolgozó adatsorából kiderül, hogy 2017 első három negyedévében Budapesten nettó 249 ezer forint volt az átlagkereset, a keleti határszélen azonban mindössze 139 ezer forintot vihettek haza a hó végén. A keresetek, de a többi gazdasági mutató – munkanélküliség, foglalkoztatottság, egy főre eső ipari termelés - területén is kirajzolódik két, gazdaságilag szinte elkülönült Magyarország határvonala. A jelentősen fejlettebb és jobban élő nyugati megyék – Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom illetve Pest és a főváros „termékeny félholdja” az egyik oldalon, – illetve az ország szegényebb déli és keleti megyéinek csoportja. Ha csak a kereseteket vesszük, úgy a KSH adatsora szerint 2017-ben némileg mérséklődött a különbség a főváros és a nyugati megyék valamint az ország szegényebb részei között, így Budapesten 10 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, míg a keleti és a déli végeken 13-16 százalékkal erősödtek a nettó bérek a tavalyihoz képest.

Ugyanakkor szinte minden más mutatóban nőttek a különbségek a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő területek között. Így tovább nyílt az olló a megyék között a foglalkoztatottságban. Idén is a fővárosban volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta – 64,6 százalék – illetve ezt szorosan követte Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Ezzel szemben Somogy volt a sereghajtó 52 százalékkal, ami ráadásul két százalékos romlás 2016-hoz képest, de ugyanígy 60 százalékos foglalkoztatottság alatt rostokol az ország többi része is. Ehhez idomul a munkanélküliség is: Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkát keresők aránya, itt mindössze a lakosság 1,4 - 1,5 százaléka állástalan, míg Baranyában és Szabolcs-Szatmár megyében a lakosok 7,8 százaléka volt munkanélküli. Szabolcs rossz helyzetébe azt is be kell kalkulálni, hogy némi javulást is fel tudott mutatni 2017-ben, hiszen tavaly még 9,1 százalék volt az állástalanok aránya. Ezzel szemben Baranyában és Somogyban tovább romlott a helyzet az idén.

Az egyes területek jólétének az egyik legfontosabb mutatója, hogy hány új ház épül a térségben. Ebben a kérdésben pedig üvöltő a különbség a nyugati és a keleti országrész között. Így, míg Győr-Moson-Sopronban az idei év első 9 hónapjában százezer lakosra 430 új lakás jutott, addig Nógrád megyében mindössze 4 új lakás épült, Borsod-Abaúj Zemplén megyében pedig csak 9. (Megjegyzendő, hogy a fővárosban is mindössze 95 új lakás épült százezer lakosra, azonban Budapesten óriási túlkínálat van használt lakásokból, így jóval alacsonyabb a zöldmezős ingatlanépítések aránya.) Kilóg ugyan a sorból, de a Balaton parti építkezések miatt érthető, hogy a harmadik legtöbb ingatlant - százezer lakosra 110 új lakást - a más gazdasági mutatókban elmaradottabb Somogy megyében építettek az idén.

Vállalkoznak a szabolcsiak, de csak kényszerből
Óriási ellentéteket lehet látni az ipari termelési adatokban is a jobb elhelyezkedésű nyugati megyék javára. Itt ezer lakosra 4-6 millió forintnyi ipari termelés jut. A győztes Győr-Moson, ahol több mint 6 milliós ipari termelés jut ezer emberre – míg a déli és a keleti végek megyéiben ennek töredéke, mindössze kilencszázezer-egymillió forint.
Ezzel ellentétes képet kapunk, ha azt nézzük, hány bejegyzett vállalkozás van ezer emberenként. Az ország „cégközpontja” a főváros, ahol ezer lakosonként 225 vállalkozás működik. Utána viszont Szabolcs-Szatmár következik 205 regisztrált céggel, és általában feltűnően sok, kétszázhoz közelítő vállalkozást találni a keleti határszél más megyéiben is. Ezek feltételezhetően többnyire kis vállalkozások, sokszor családi cégek.