Végképp eltörölni?

A Fidesz 2017. évi tisztújító kongresszusán az elnöki beszámolóban az újabb négyévi kormányzás igénye mellett megfogalmazódott az a remény is, hogy egy újabb négyéves mandátum révén sikerülhet a „múltat végképp eltörölni.”

Végképp kitörölni a nemzeti emlékezetből a baloldalinak, liberálisnak, idegenszívűnek, sőt egyenesen hazaárulónak nyilvánított másként gondolkodást, mert aki nem az ő párthívük, az ellenség. Ilyen nemzeti megtisztítással együtt kell járjon a „múlt megtisztítása” is: még az emlékét is el kell tüntetni azoknak az évtizedeknek, amelyekre a még élők közül oly sokan jogos nosztalgiával emlékeznek.

A múlt eltörlésének elfogadása részünkről azt jelentené, hogy megtagadjuk az országépítő, több évtizedes munkánkat. Nyugdíjas társaimnak mondom: a több millió nyugdíjas szavazata sorsdöntő lesz 2018 tavaszán. Minden voks fontos lehet, ezért most ne maradjon otthon senki, ne hagyja magát elcsábítani se hazug szóval, se aktuális ajándék morzsákkal! Gondoljuk meg, hová húzzuk tavasszal azt az x-et!

Szerző
2017.12.29 07:27

Kizárhatja Néppárt a Fideszt, de ennek lesznek következményei

Publikálás dátuma
2018.07.21 10:30

Fotó: Európai Parlament/ Pablo Garrigos
Az egész Unióra nézve súlyos következményei lennének, de lehet, hogy szakít a Fidesszel mostani európai pártcsaládja – mondta Schöpflin György, a párt EP-képviselője, aki biztos benne, hogy a parlamenten átmegy a 7. cikk alkalmazását kezdeményező javaslat.
– Mit szól hozzá, hogy egy bevándorló ország válogatottja nyerte a futball vébét? – Bevallom, nem néztem a meccset. De Franciaországban tényleg sok bevándorló van, és azt is láthatjuk, hogy Emmanuel Macron sokat szigorított a szabályokon. Egyre rosszabb is a viszony Franciaország és Olaszország között, az olaszok odaküldik a bevándorlókat, a franciák visszaküldik, Franciaország célország lett. – Ön egy bevándorló ország állampolgára is, hiszen brit útlevele is van, és ez a Fidesz retorikája alapján szörnyű lehet. Milyen érzés britnek is lenni? – Angliában a külföldi mindig is külföldi marad, még ha ezt nem is szabad kimondani. Ez az európai bevándorlókra még inkább vonatkozik, mint a nem európaiakra. Ha egy lengyelt inzultálnak, az nem rasszizmus, az „csak” lengyel-ellenesség. Ez vonatkozik természetesen a magyarokra is. – Ön szerint demokráciában élünk? – Mi az ön demokrácia definíciója? – Mondjuk a szabadságra, vagy az egyenlőségre törekedés. – Szabadság van, egyenlőség nincs. De nem csak nálunk, sehol sincs. Mindenütt vannak különbségek, mindenütt van hierarchia. – Egy 2016-os interjúban azt mondta: „A demokrácia többek között az állandó jellegű konfliktusrendezésből áll, aminek központi eleme a vita.” Mintha a saját pártjának az egyik hiányzó képességéről beszélt volna. – Ezt a baloldaltól tanulták meg. Nézzük meg, mi történt ebből a szempontból a rendszerváltás óta. Kialakul a magát „demokratikusnak” definiáló baloldali-liberális ellenzék, amely kialakít egy olyan ellenzék-képet saját magának, amely a kezdetektől, emlékezzünk csak a taxis blokádra, abból áll, hogy meg kell törni a demokratikusan megválasztott kormány akaratát. Ez nem változott. Ebben a kultúrában működik a jobboldal, ebben működik az összes magyar politikai párt. Magyarországon nincs vita. – De volt. – Csak ordibálás volt. – Orbán Viktor is részt vett egykor miniszterelnök-jelölti vitákon. – Ezek egyedi esetek voltak, amiből nem vonnék le következtetést. Magyarországon két kollektivitás létezik, aminek nincs közös nevezője. A Fideszen belül van eszmecsere, gondolom, a baloldalon belül is. És van egy állandó jellegű eszmecsere Brüsszellel. Mint politológus, hogyan látja: a mai ellenzéknek van még visszaút a hatalomba a mostani állapotát látva? Természetesen van. De ezt a mostani baloldali ellenzék nem tudja felvállalni, mert zsákutcában vesztegel. Ennek következtében a kormányra sem tudnak hatni, ami nem biztos, hogy egészséges.
– Mi lenne a kiút?  – Az első lépés, hogy a baloldal kérjen bocsánatot 2006. október 23.-ért. A második lépés, hogy az ellenzék magára vonatkozóan döntést hoz: abbahagyjuk a lejáratást, és egy paktumot szeretnénk kötni a kormánnyal. Hollandiában ezt megtették 1917-ben: a különböző politikai közösségek megállapodtak egy ilyenben, és bár azok a társadalmi csoportok, amiket képviseltek, viszonylag elszigeteltek voltak egymástól (ez volt az úgynevezett „oszlopos társadalom”), az elitek egyeztettek, és ezzel egy évtizedekig jól működő, stabil politikai rendszert hoztak létre. Ezt éppen a nagyszabású bevándorlás bolygatta meg. Egy ilyen megállapodást el tudok képzelni Magyarországon is. Ha az ellenzék ilyen ajánlatot tenne, a jobboldalon is elgondolkodnának rajta. A harmadik feltétel pedig, hogy a baloldal fogadja el: a nemzet létező entitás, ennek a fogalomnak van tartalma, az emberek számára ez egy megélhető élmény. A probléma, hogy a baloldal liberális része ezt képtelen elfogadni, mert csak univerzalizmusban tud gondolkodni. – Az ön felesége észt, így közvetve érintett is: mit szól ahhoz, hogy újranyitja a kormány a 2014-ben, Navracsics Tibor döntése miatt bezárt tallini magyar nagykövetséget? – Természetesen nagyon örülök, nagyon rossz döntés volt bezárni, ezt elmondtam akkor is. Klasszikus esete annak, amikor a könyvelő csinálja a külpolitikát, nem a külügyminiszter. – Korábban azt mondta, a liberalizmus legnagyobb baja, hogy nem áll szóba azokkal, akik másképp gondolkodnak. A mostani kormány nem ezt csinálja? – A kormány 2014-2018 között három fontos ügyben nagyon is szóba állt a társadalommal, ha nem is feltétlenül az ellenzékkel. Érzékelve a társadalom reakcióit visszavonták az olimpiai pályázatot, a vasárnapi boltbezárást és az internetadót. Mindhárom téves döntés volt, de belátták. 2003 február 15-én egy hideg téli napon egy millióan tüntettek Londonban azért, hogy a brit kormány ne vegyen részt az Irak elleni invázióban. Tony Blair kormánya nem foglalkozott velük. – Az említett három ügyben nem kérdeztek meg senkit, megfutamodtak egy esetleges referendum elől. Mit szól a Brexit mostani állapotához? – Siralmas. Katasztrófa. Nem tudom elképzelni, hogy az EU belemegy abba, amit a brit kormány kér tőle. Hogyan képzelheti bárki is, hogy októberre meglesz a megállapodás? Attól tartok, nagyon kemény Brexit lesz és az a baj, hogy a kilépést támogatók ezt egyszerűen nem fogják fel. Van egy csomó nagyon égető gyakorlati probléma. Mi lesz Calais-val, mi lesz Doverrel? Ha elkezdik ellenőrizni a kamionokat, két perc alatt káosz lesz a torlódásból. Mi lesz fapados járatokkal? Nem kapnak majd engedélyt a repterek használatára. Nem lehet majd minden héten viszonylag olcsón hazautazni Budapestre. A Brexitet támogatók ezekbe bele sem akarnak gondolni. Aztán majd, ha bekövetkezik a baj, mutogatnak ránk, hogy „Azok a gaz kontinentálisok!”. – A kint élő magyaroknak kell aggódniuk? A letelepedési engedélyüket megtarthatják, de hosszú távon nem tudom, hogy milyen lesz a közeg velük szemben. Nem biztos, hogy befogadó. – Kizárják a Fideszt az Európai Néppártból? – 2018. július 19.-én, amikor beszélgetünk, azt mondanám, nem. De holnapra változhat a helyzet, minden nagyon cseppfolyós. Lehet, hogy eljutunk idáig is. A néppárton belül van egy baloldali szárny – a Benelux államok, a svédek, a portugálok egy része, akik kényelmetlenül érzik magukat velünk egy frakcióban. De mi történik, ha kizárják a Fideszt? Én feltettem egyszer-kétszer ezt a kérdést már, és nem kaptam választ. Pedig ez nagyon fontos. – És mi lesz?  – Eleve nehéz egy pártot kizárni a frakcióból. Egyéneket lehet (érdekes, hogy ez éppen a frakciószabályzat hetes cikkelye), de arra nincs szabály, hogy egy egész nemzeti delegációt kizárjanak. Egyénileg hogy zárnak ki? Majd kiállítanak minket a pódiumra, és egyenként szavaznak rólunk? Emberileg ez milyen lenne már? – Tegyük fel, hogy mégis megtörténik.  – Akkor lehet, hogy komolyabban vesszük majd Matteo Salvini ajánlatát, hogy legyen az Európai Parlamenten belül egy eurókritikus csoport, a Ligák Ligája. És akkor mindenki szembenézhet majd a következményekkel. – Mik lesznek a következmények?  – Létrejön egy blokkoló kisebbség, ami megvétózza mondjuk az új költségvetést. Működésképtelen lesz az egész EU. Vagy nem lehet majd új uniós biztost választani, mert ezek a „felforgatók” majd belekiabálnak a konszenzusba, amivel eddig mindig megválasztották a biztost. Én elkerülném ezeket a következményeket. – Milyen eredményt vár a jövő évi EP-választásoktól? Az elég valószínű, hogy a Néppárt és a szocialista frakció létszáma is csökkenni fog. – A hetes cikkelyt beveti Magyarország ellen az EP? – Persze. A négy baloldali frakció kivétel nélkül megszavazza majd. Sőt, vélhetően a Néppártból is lesznek, akik egyetértenek vele. A nagy kérdés csak az, hogy megkapja-e a kétharmados többséget. Más kérdés, hogy miképpen kezeli az ügyet a Tanács. – Professzorként mit gondol a CEU máig tartó kormányzati vegzálásáról? – Nem követem közelről az ügyet, de a megoldás küszöbén vagyunk. Nem tudom egészen pontosan, hogy most mire vár a magyar kormány, de megoldható a dolog. A CEU, azt hiszem, túlpolitizálta ezt az ügyet az első perctől kezdve. Én csak a magyar bürokrácia érzéketlenségét látom az egész ügyben, amelynek végül politikai tartalma is lett. A CEU úgy vélte, hogy a Fidesz-kormány megpróbálja az egyetemet bezárni. A másik tényező pedig a rektor személyisége, hiszen ő mégiscsak politikus volt. Úgy érezte, hogy politikai ügyet kell csinálnia az egészből, természetesen tárt karokkal fogadták Brüsszelbe.  – Kötelezettségszegési eljárás indult az ügyben, ahogy a Stop, Soros! miatt is. – Nem tudom, hol tart az eljárás a CEU-ügyben. Magyarországon azt senki sem nézi meg, hogy hány ilyen eljárás folyik összesen. Spanyolország vezeti a listát, mi a középmezőnyben vagyunk, tűrhetően teljesítünk. Mindenképp lesz megoldás, nem fújnám fel különösebben. A CEU-ügy elfelejtődik maximum két év múlva. – Ön 2016-ban arról posztolt az egyik közösségi oldalon, hogy levágott disznófejeket kellene rakni a határkerítésre, amelyek távol tartják a bevándorlókat. Most is kirakná ezt az üzenetet? – Az egy válasz volt egy másik üzenetre. Nem gondolkoztam azon, hogy most kitenném-e, ezért erre a kérdésre nem is tudok egyenes választ adni.

Névjegy

A Fidesz európai parlamenti képviselője, politológus, egyetemi tanár 1950-ben távozott a családjával Londonba, iskoláit a szigetországban és Belgiumban végezte. Volt a világ legrangosabb nemzetközi politikával foglalkozó intézetének, a Chatham House-nak a munkatársa, de dolgozott a BBC-nek is. 2003-ban lépett be a Fideszbe, 2004 óta EP-képviselő.

2018.07.21 10:30
Frissítve: 2018.07.21 10:37

Horvátországot csinálna Magyarországból az MSZP

Publikálás dátuma
2018.07.20 09:50
A devizahitelesek folyamatos tiltakozása ellenére az állami akarat győzött az elszámolások menetét illetően
Fotó: Népszava/
Rendkívüli parlamenti ülésen nyitná ki újra a devizahitelek rendezésének ügyét az MSZP, a Fidesz hallani sem akar róla.
A zágrábi kereskedelmi bíróság múlt heti döntésében kimondta: a horvátországi devizahitel-adósokkal a bankok a szerződéskori árfolyamon kell elszámolniuk, azaz az árfolyamkülönbözet visszajár. A pénzintézetek pedig elmarasztalhatóak abban a tekintetben is, hogy rossz tájékoztatásuk révén tisztességtelenül szedték be a pénzt - szólt az ítélet. Erre hivatkozva az MSZP rendkívüli parlamenti ülést kezdeményez a devizahitelesek ügyében - jelentette be a párt elnökhelyettese csütörtökön tartott sajtótájékoztatón. Szakács László azt mondta:
azt kérik a Fidesztől, hogy legyen új banki elszámoltatás, minden devizahiteles szerződést számoljanak újra, és szintén a felvételkori árfolyamon forintosítsák azokat.
A szerződések újraszámolásának idejére kilakoltatási és végrehajtási moratóriumot kell elrendelnie a kormánynak ezekben az ügyekben. Lapunk érdeklődésére Szakács László azt mondta: míg Zágrábban bíróság mondta ki a jogerős ítéletet, addig nálunk törvényt kellene erről alkotni. Hivatkozott arra is, hogy Horvátország mellett Szlovéniában és Romániában is született hasonló következtetéseket tartalmazó ítélet. Az ellenzéki politikus  úgy vélte, hogy a hazai bankok anyaországaikban valószínűleg nem tudtak volna olyan hitelszerződéseket kötni, mint Magyarországon, ezért nyugodtan követelhetik tőlük, hogy itt is ugyanolyan tisztességes feltételekkel kössenek szerződéseket. Kérdésünkre, hogy ez mekkora összeget jelenthet az anyabankok számára, Szakács László szerint 2000-2200 milliárd forint lehet az, ami összességében visszajár a devizahitel-adósoknak. Addig is míg kedvező döntés születik kilakoltatási moratóriumot javasolnak a szocialisták, ez már csak azért is sürgető lenne, mert jelenleg 120 ezer családot fenyeget a kilakoltatás réme. Egy friss adat szerint mintegy 285 ezer nyugdíjas ellen folyik végrehajtási eljárás adósságuk miatt. Szakács László szerint az az általános tapasztalat, hogy az időskorúak nagyrészt, mint kezesek viselik gyermekeik családjának bebukott hitelét. A Fidesz a szocialisták rendkívüli ülésszakot kezdeményező indítványára úgy reagált, hogy az MSZP  kormányzásuk idején eltörölték az első Orbán-kormány otthonteremtési programját, helyette kockázatos devizahitelekbe kényszerítették azokat, akik otthont szerettek volna családjuknak. Szakács László a kormánypárt kijelentésére lapunknak elmondta, hogy ha a Fidesz támogatja a parlament rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványukat, akkor bocsánatot kérnek a valóban nem végiggondolt  intézkedésükért. Az kimaradt a Fidesz-közleményből, hogy a 2000-2005 között futó otthonteremtési program is inkább a jómódúaknak kedvezett, és visszaélésekre is lehetőséget adott a második, harmadik otthon felhúzására, illetve a kedvező kondíciójú támogatott hitelekből vállalkozók is tömegesen építettek eladásra lakásokat. Az állami kamattámogatás pedig olyannyira megterhelte a költségvetést, hogy a kivezetés után három évvel, 2010-ben is mintegy 150 milliárd forintot kellett kifizetni ilyen címen. Az tény, hogy a lakástámogatások feltételeinek folyamatos rángatása és a magasan tartott kamatok mellett a bankok és az ügyfelek felismerték a svájci frank alacsony kamatában és még kedvező árfolyamában "rejlő" lehetőséget, és megindultak a később katasztrófához vezető devizahitelezés felé.  Az Országgyűlés 40 képviselő javaslatára ül össze.
Szerző
2018.07.20 09:50
Frissítve: 2018.07.20 10:16