Posztreneszánsz esszék (Berkovits György: Magyar látvány)

Publikálás dátuma
2017.12.30 08:00

Fotó: /

Először a címről. Olyan szókapcsolat a kötet címe, amelynek mindkét tagja elkoptatott tabu. Túlhasznált (elcsépelt) kategóriákról van szó (látványosság, magyarság), ugyanakkor a mindenkori szajkózás miatt teljességgel kibontatlan „jelenségek” vannak a betűkbe gravírozva. Ebben úttörő az összevonás ihletettsége. Senki nem gondolná komolyan, hogy ex katedra látványt lehetne ennél kiüresedettebb jelzővel illetni. És mégis: telitalálat! Már erre is ráaggatható a szinte szakrálissá avatott bűvölet. A magyarságtudat? Nem. Az auktor a Túlnani közlendőknél fontosabb üzenetet kódol: az Inneni viszonyokat! Mit mutat meg ezzel? Hogy sajáttá tenni, bekebelezni, a beavatottak tulajdonává kozmetikázni valamit, „elpecsételni” a Látványt, ugyancsak magyar betegség. Persze, a vájt fülű olvasók, belegondolják a szóba a hiányt.

A szerző egymással párbeszédre lépő, szellemi szegmenseket tematizál. Családtagjainak sorsfordító pillanatait mutatja meg. De nem emléket állít ezeknek a dolgoknak, hanem szövegesíti az érzéseit. Hangszereli a múltat. Az olykor bizarrnak tűnő, felettébb különös, már-már meghökkentő narratívák hiteles élményvilágot tárnak az olvasó elé. Az édesapa és az após párhuzamos története felettébb tanulságos. Két magyar történelem (Apám és apósom). Benne van a virtus és a melankólia egyaránt. A Shoa és a Gulág. A parvenü és a paraszt világlátása. Az egyetemes ellentétek. És a honi história libikóka-játéka. (És a mókuskerék fogaskerekei közé szorulás.) A könyv végén megint van egy kettős portré. A brit gyarmatosító és a szovjet gyarmatosított. (Nagybátyám és jómagam). Ez is kitűnő anamnézis. (Sőt több. Remek novellák egymásba kapcsolt szőttese.)

A Vagyok civil, esetleg remete a hatóság és az ügyfél felállásról szól, színházi díszletek között. Két (végül egy) színházjegy átruházása kapcsán. Ahogy Jung is mondta, nem sok a normális ember. S szerzőnk bizonyítja, hogy attól, hogy normálisak, még nem rendesek.

Lesújtó véleménye van a hatalom birtokosairól. (A politikus, mint álca, képmás és bélsár) Végigtekint a különböző történelmi korszakok szexuális szokásain. (A szex és a biohatalom) Olyan politikai változásokról ábrándozik, amelyek valószínűleg nem próféciaként fognak beíródni az irodalomtörténetbe (Egy eltűnőben lévő világról értekezve).

Berkovits írói magatartás tekintetében leginkább Jeremiás és Ézsaiás prófétákhoz hasonlít. Rettentő érzéke van a feddésre és az intésre. Apokaliptikus alkat. Ítélethozatalai azonban mentesek a méregtől és az indulattól. Bár, ki nem állhatja a képmutatást. A haragja is építő. Nem hallgatja el, ha meglátja az imádkozó kezeken a vért. Szinte minden mondata után ott a virtuális determinatívum, a láthatatlan karakter, egy gondolati piktogram, amely figyelmeztet. Az irónia is komolyan veendő. A 2001. szeptember 11-én történt megrázó merénylet kapcsán elgondolkozik a mérhetetlen gyűlöleten és a világot minden másnál jobban veszélyeztető mértéktelenségen (A terrorista, a lázadó és a felhőkarcoló).

A címadó esszében cizelláltan elevenedik meg 150 év magyar történelme, és hat vezető politikusunk önbeteljesítő pályája. Ferenc József, Kun Béla, Rákosi, Horthy, Kádár és Nagy Imre. A szerző felteszi a kérdést, mi lesz vajon a most uralkodó, hetedik sorsa? Nagyon jó jellemrajzok kerekednek ki a textusokból.

A kötet nemcsak a közelmúlt „képeskönyve”, hanem egy intellektuális magatartásmodell diadalútja. Berkovits György azon kevesek egyike, akiknek tényleg voltak nagy meglepetései az asztalfiókban, amelyek a Kádár-kor után (csinnadratta-mentes) revelációként hatottak. S a szöveg öröme a másik, ami Barthes után szabadon, tetten érhető ebben az életműben. Ráadásul az összes mű mögött ott van a morális hitelesség. Nem kifehérített, hanem eredeti. (Sajna, ez a recenzió szerzőjére nem mondható el. De van kegyelem.)

Nagy sikert aratott nemrég (2013-14) megjelent kétkötetes regénye: V. és Ú./ I.-II. (I. Díszcserje (kis)asszony; II. Jelzőművész). Robert Musil átfogó szemléletmódjára ismertek benne a kritikusok. Stílusát, világszemléletét a legnagyobbaknak kijáró léptékkel méricskélték. Ez a mostani könyve tulajdonképpen főműveinek lábjegyzet-anyaga. Mégis, nélkülözhetetlen útikalauz Berkovits György világához. De önállóan is megáll. Méltó a korábbi, monumentális tomusok erudíciójához.

(L’ Harmattan Kiadó, 416 oldal, 3197 forint)

2017.12.30 08:00

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

A sikerszerző, akit nem vettek fel a Magyar Írószövetségbe

Publikálás dátuma
2018.07.22 14:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Debütáló kötete 44 éve jelent meg, most 74. életévében jár. Nemere István azóta megírt hétszáznál több könyvet.
Nemere István első regénye, A rémület irányítószáma a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1974-ben. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb és legnívósabb, alapvetően szépirodalmi kiadónál kezdte írói pályafutását. Ezután átlagosan havi két regényt írt. Májusban – néhány nappal azt követően, hogy megjelent a 700. kötete – már a 701. is a boltokba került, a 702. pedig az Ünnepi Könyvhétre időzítve jött ki a nyomdából (a világrekordot a II. Erzsébet brit királynő által a Dame előnév viselésére jogosított Barbara Cartland brit romantikus regényíró tartja, a 2000-ben, 98 évesen elhunyt szerző 723 regényt publikált).
Aki 702 könyvet jegyez, nem csak gyorsan ír, valószínűleg ért az eladáshoz is. Nemere könyveit az évek során tucatnyi különböző kiadó adta ki, saját – kiadói eladási adatokon nyugvó – becslése szerint műveit 12 millió példányban értékesítették pályakezdése óta. (A szám nem meglepő, ha figyelembe vesszük a publikált könyvek számát.) Ezek jelentős hányada sci-fi, ebben a műfajban alkotta legmaradandóbb írásait. Mivel Nemere István a magyar sci-fi irodalom külön utat bejáró alkotója, sajátos pályája sajátos értékeket rejt. „Az alkotói út első két évtizedében, az 1970-es és 1980-as években nagyon népszerű író volt, de a kor kritikairodalmában ez nemhogy erény lett volna, inkább gyanússá tette. Első nagy csalódásai után belenyugodott abba, hogy külön utat kell bejárnia, így ebből kovácsolt erényt” – állítja S. Sárdi Margit irodalomtörténész. Ugyanakkor szakmai mellőzöttségéhez, el nem ismertségéhez hozzátesz az is, hogy a krimi és a sci-fi is alábecsült műfaja az irodalomnak. Ezen a törekvésen változtatott a Zsoldos Péter-díj életre hívása, amely a magyar sci-fi legjobbjait hivatott díjazni, ezt az elismerést 2005-ben Nemere István is megkapta az Időhajó című novellájáért. Nemere pályakezdésétől az 1980-as évek második harmadáig számított sikerszerzőnek, de az irodalomtörténész emlékeztet arra, hogy máig népszerű író, de már nem a sci-fi olvasóközönségét célozza meg. S. Sárdi úgy látja, Nemere olyan generációhoz tartozik a sci-fi irodalmon belül, amelynek mára kevés élő tagja van, és még kevesebb aktív szerzője: ekképpen minta és tanú egy személyben. „Számos kiváló novellája és néhány kiváló regénye van. Pályája elején a problémaérzékenysége tette vonzóvá (például az olyan témák, mint a különböző kultúrák együttélése, hatalom és erkölcs kettőssége), sikerének egyik titka, hogy a sci-fit ötvözte a krimitechnikával, alkalmazta a varázsmese szerkezetét a regényeiben (akár tudatosan, akár nem), ez pedig kiváló szerkezetet eredményezett” – teszi hozzá. S. Sárdi tanulmánya világított rá először arra, hogy Nemere tudományos-fantasztikus regényeinek jellemzője a nyelvi tudatosság. Sci-fijeiben egyensúlyban áll a beszélt és az irodalmi nyelv, pontos a nyelvi archaizmus és a szleng.
1987-ben jelent meg a Terra című sci-fi regénye, és nagyjából ekkortól Nemere egyéb műfajokban is elkezdte ontani a könyveket: a kalandregények, kémtörténetek, romantikus ponyvák, dokumentum/történelmi regények mellett kevesebb időt szánt a sci-fi művekre. A rendszerváltás időszakában fantazmagóriának hatott, egzotikusnak tűnt, hogy a távoli jövőben élő űrvándor históriája környezetvédelmi intelmeket is tartalmazott, ma ezt erénynek neveznénk. Ennek ellenére a regény némileg alulmúlja a korábbi Nemere-sci-fik színvonalát, bár későbbi korszakaiból is vannak kiváló tudományos-fantasztikus regényei. „E korszaktól kezdve viszont, ha nem is nagy számban, de mégiscsak rendszeresen alkotott sci-fi novellákat. És novellaíróként Nemere nagyszerű. Novellái tömörek, érzékenyek, példaszerű a szerkezetük, sokszor líraiak, bölcsesség és az élet rendíthetetlen szeretete sugárzik belőlük. A háború 11-kor kezdődik, a Mindenből csak egy, az Apóka mesél például emlékezetes munkák” – állítja S. Sárdi. Mégis, úgy látszik, manapság nincsen nagy igény a sci-fire, mert Nemere a 2008-ban megjelent Időrabló óta nem állt elő klasszikus sci-fi regénnyel.
Az, hogy Nemere ráállt a gépi termelésre (bevallása szerint napi 40-45 ezer karaktert ír, a hét mindegyik napján, párhuzamosan dolgozik a műveken), nem segítette, hogy a sci-fi kanonizált figurája lehessen. A szakmai elismerés mellett a Galaktika folyóiratban való rendszeres megjelenése növeli reputációját, de az szintén nem tisztázza megítélését, hogy egyetlen sci-fi irányzathoz sem sorolható (korai korszakaiban a Magyar Írószövetség íróiskolája tetten érhetően hatott rá). Többek között ezért is példaértékű, hogy az Írószövetség sci-fi szakosztálya 70. születésnapján másfél órás esttel köszöntötte a szerzőt, továbbá a szervezet felajánlotta, hogy tagjának fogadja. Ezt azonban Nemere István visszautasította, mivel pályakezdőként nyolc éven keresztül sikertelenül jelentkezett a Magyar Írószövetségbe. 
(A cikk nyomtatott változatban megjelent eredeti címe: Nemere, a minta és a tanú)
2018.07.22 14:00
Frissítve: 2018.07.23 12:13