Lelőhely - N. Kósa Judit: Táltosok a Margitszigeten

Publikálás dátuma
2017.12.30 08:35
FORRÁS: ÚJ IDŐK 1913
Fotó: /

Festői leplekbe burkolt hölgyek és urak, dobokat püfölő sámánok és egy ökrök által vontatott baldachinos díszkocsi is látható azokon a fotográfiákon, amelyek a következő szolid képaláírással jelentek meg 1913 júniusában a Vasárnapi Újság hasábjain: „Papnők. Amazonok. A főtáltos és a főpapnő imája. A fejedelemasszony szekere”. Magyarázatként a szerkesztők elegendőnek láttak mindössze annyit hozzáfűzni, hogy „Ősmagyar ünnep a Margitszigeten”. És valóban, a fejedelemasszony szekere mögött felsejlik a területet akkoriban bérlő Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. vadonatúj épülete.

FORRÁS: VASÁRNAPI ÚJSÁG 1913/BALOGH RUDOLF

FORRÁS: VASÁRNAPI ÚJSÁG 1913/BALOGH RUDOLF

Utóbbi körülmény magyarázatot is ad a nagylélegzetű turáni megmozdulásra. A június elsejei eseményt megelőző napilap-híradásokból ugyanis kiderül: maga a merész fejlesztési terveket dédelgető részvénytársaság rendezte az ünnepséget, utalva egyrészt a római szaturnáliákra, a déli népek fiesztáira, valamint a „szkíta szokásként” megőrződött pünkösdi király és királynő választásra. „Hadd lássák az itt tartózkodó idegenek, az ország és a főváros népe s az ifjúság, milyen volt egy ősmagyar ünnep. (…) Páratlan ambícióval készülnek erre az első ünnepre s úgy akarják, hogy a pünkösdi királyság néprajzi, művelődéstörténeti hűségével és művészi tökéletességével minden eddig rendezett budapesti ünnepen túltegyen” – írta a Pesti Napló.

Ennek érdekében a legkiválóbb szakembereket kérték fel a rendezvény megvalósítására. A kosztümöket – melyekre 40 ezer koronát költött el a Szent Margitsziget Rt. – Nemes Mihály festőművész tervezte, A magyar viseletek története című monumentális monográfia egyik szerzője. Nála alkalmasabb személyt aligha találhattak volna: már a millennium idején közreműködött a díszfelvonulás megtervezésében, 1902-ben Hunyadi-kori lovagjátékot rendezett, 1906-ban banderiális díszfelvonulást álmodott Rákóczi hazahozott hamvai köré, és őrá bízta az uralkodó, Ferenc József a testőrség és a koronaőrség egyenruhájának elkészítését is.

A pünkösdi királyság „szkíta szokásként” megőrződött hagyományai szerint a leányok fátyoltáncot jártak, a táltosok fehér lovat áldoztak FORRÁS: ÚJ IDŐK 1913

A pünkösdi királyság „szkíta szokásként” megőrződött hagyományai szerint a leányok fátyoltáncot jártak, a táltosok fehér lovat áldoztak FORRÁS: ÚJ IDŐK 1913

Az ősmagyar ruhák hitelességéhez tehát kétség sem férhetett – ami pedig a művészi megvalósítást illeti, arról ugyancsak szakértők gondoskodtak. Az élőképeket Márkus László, a Magyar Színház főrendezője tanította be, az önkéntesek százai mellett pedig a színház legismertebb művészei vállalták el a főbb szerepeket. Főtáltosként a kiváló jellemszínész, Körmendy János működött közre, főiralónőként Báthory Gizát csodálhatta a nagyérdemű, Tarnay Ernő vezért, Papp Mihály horkászt, a kiváló baritonista, Raskó Géza kobzos énekest alakított. Mindehhez Gyorgyevits Mita cigánybandája szolgáltatta az autentikus muzsikát. A prímást onnan ismerhették az újságolvasók, hogy az előző évben, még Temesváron egységfrontba tömörítette a muzsikusokat, és így sikerült elérniük, hogy „a reájuk nézve lealacsonyító tányérozás” helyett a kávésok és a vendéglősök napi fizetést adjanak a zenészeknek.

A vasárnap késő délután kezdődő és estébe nyúló ünnepség parádés programot kínált tehát a negyvenfilléres szigeti belépőt így aligha sajnáló pesti népnek. A díszfelvonulás a Margit hídi lejárótól indult és egészen az északi szigetcsúcson lévő fürdőig tartott. Itt egy teljes ősmagyar falut építettek fel a szervezők, amelynek oltáránál honfoglalás kori hadijátékokat és táncokat mutattak be, majd a táltosok feláldoztak egy fehér lovat „a Hadúrnak”. A mindenből viccet csináló Borsszem Jankó cinikus jóslata szerint „A fehér ló feláldozása után, a sötétség beálltával, a szigetet tündériesen kivilágítják, este félkilenckor pedig nagyszabású virsli-szoaré lesz”… De persze nem: ehelyett igricek és regösök mulattatták a közönséget, a leányok fátyoltáncot jártak, a nép megtekintette az ősmagyar falut, majd eldördültek a tűzijáték petárdái, melyekért 30 ezer koronát fizetett a részvénytársaság.

A Pesti Hírlap hasábjairól ugyanakkor azt is megtudhatták a polgárok, hogy a nagyszerű ünnepség ötlete ifjabb Tolnay Lajos fejéből pattant ki. Amin a kortársak legfeljebb azért csodálkozhattak, mert úgy tudták, hogy a kiváló meteorológust és csillagászt inkább a jövő, mintsem a múlt érdekli. Egy évtizeddel korábban, midőn megalapította a Magyar Aero Klubot, épp itt, a Margitszigeten szállt fel első ízben az úttörő magyar léghajóval, a Turul nevű ballonnal, miközben az osztrák klubot vezető Lipót Szalvátor herceg a Meteor kosarában emelkedett az ég felé. Később pedig foglalkozott drámaírással, a színes fényképezés módszerének keresésével, a kotta- és a sakk-gyorsírás kidolgozásával is – ez idő tájt pedig épp a Szent Margitsziget részvénytársaság igazgatójaként tevékenykedett.

Annak sajnos nem sikerült nyomára akadnunk, végül eredményezett-e nyereséget a rendezvény. Az előzetes híradások szerint, ha a szigeti belépők árából befolyt összeg felülmúlta volna ugyanis a költségeket, a különbözetet az Önkéntes Mentőegyesület javára tervezte befizetni a társaság. Ezen azonban bizonyosan nem múlt a színpompás ünnepség sikere, ahogy az sem, hogy a következő években nem rendeztek újabb, más történelmi korokat felidéző díszfelvonulást.

Mert mire eljött az ősz, a szigettel kapcsolatos távlati tervek már vajmi keveseket érdekeltek. Annak ellenére, hogy a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. – amely az év elején 60 esztendőre vette bérbe a szigetet, érdekes egybeeséssel pont az idősebb Tolnay Lajos által elnökölt Közmunkatanácstól – már elkészíttette az ideszánt, fényűző játékkaszinó és a hozzá kapcsolódó hotelek, valamint a mozi és színház terveit. Történt ugyanis, hogy Lukács László miniszterelnök – akinek 1,4 millió koronát fizettek, hogy egyengesse a kaszinóengedély útját – egy korábbi korrupciós vád miatt hirtelen lemondott, szeptemberre pedig az is világossá vált, hogy utóda, Tisza István ejti az egész elképzelést, amivel a sziget partrendezése, a megálmodott új létesítmények és persze az évenkénti látványos ünnepség álma is kútba esett.

Igaz, a következő években aligha hiányzott bárkinek is az ősmagyar felvonulás a Margitszigeten. Hadikiállításokat nyitottak inkább, szemléletesen berendezett lövészárokkal, bunkerrel, ágyúállással és kirobbantott gránáttölcsérrel.

2017.12.30 08:35

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

A sikerszerző, akit nem vettek fel a Magyar Írószövetségbe

Publikálás dátuma
2018.07.22 14:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Debütáló kötete 44 éve jelent meg, most 74. életévében jár. Nemere István azóta megírt hétszáznál több könyvet.
Nemere István első regénye, A rémület irányítószáma a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg 1974-ben. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb és legnívósabb, alapvetően szépirodalmi kiadónál kezdte írói pályafutását. Ezután átlagosan havi két regényt írt. Májusban – néhány nappal azt követően, hogy megjelent a 700. kötete – már a 701. is a boltokba került, a 702. pedig az Ünnepi Könyvhétre időzítve jött ki a nyomdából (a világrekordot a II. Erzsébet brit királynő által a Dame előnév viselésére jogosított Barbara Cartland brit romantikus regényíró tartja, a 2000-ben, 98 évesen elhunyt szerző 723 regényt publikált).
Aki 702 könyvet jegyez, nem csak gyorsan ír, valószínűleg ért az eladáshoz is. Nemere könyveit az évek során tucatnyi különböző kiadó adta ki, saját – kiadói eladási adatokon nyugvó – becslése szerint műveit 12 millió példányban értékesítették pályakezdése óta. (A szám nem meglepő, ha figyelembe vesszük a publikált könyvek számát.) Ezek jelentős hányada sci-fi, ebben a műfajban alkotta legmaradandóbb írásait. Mivel Nemere István a magyar sci-fi irodalom külön utat bejáró alkotója, sajátos pályája sajátos értékeket rejt. „Az alkotói út első két évtizedében, az 1970-es és 1980-as években nagyon népszerű író volt, de a kor kritikairodalmában ez nemhogy erény lett volna, inkább gyanússá tette. Első nagy csalódásai után belenyugodott abba, hogy külön utat kell bejárnia, így ebből kovácsolt erényt” – állítja S. Sárdi Margit irodalomtörténész. Ugyanakkor szakmai mellőzöttségéhez, el nem ismertségéhez hozzátesz az is, hogy a krimi és a sci-fi is alábecsült műfaja az irodalomnak. Ezen a törekvésen változtatott a Zsoldos Péter-díj életre hívása, amely a magyar sci-fi legjobbjait hivatott díjazni, ezt az elismerést 2005-ben Nemere István is megkapta az Időhajó című novellájáért. Nemere pályakezdésétől az 1980-as évek második harmadáig számított sikerszerzőnek, de az irodalomtörténész emlékeztet arra, hogy máig népszerű író, de már nem a sci-fi olvasóközönségét célozza meg. S. Sárdi úgy látja, Nemere olyan generációhoz tartozik a sci-fi irodalmon belül, amelynek mára kevés élő tagja van, és még kevesebb aktív szerzője: ekképpen minta és tanú egy személyben. „Számos kiváló novellája és néhány kiváló regénye van. Pályája elején a problémaérzékenysége tette vonzóvá (például az olyan témák, mint a különböző kultúrák együttélése, hatalom és erkölcs kettőssége), sikerének egyik titka, hogy a sci-fit ötvözte a krimitechnikával, alkalmazta a varázsmese szerkezetét a regényeiben (akár tudatosan, akár nem), ez pedig kiváló szerkezetet eredményezett” – teszi hozzá. S. Sárdi tanulmánya világított rá először arra, hogy Nemere tudományos-fantasztikus regényeinek jellemzője a nyelvi tudatosság. Sci-fijeiben egyensúlyban áll a beszélt és az irodalmi nyelv, pontos a nyelvi archaizmus és a szleng.
1987-ben jelent meg a Terra című sci-fi regénye, és nagyjából ekkortól Nemere egyéb műfajokban is elkezdte ontani a könyveket: a kalandregények, kémtörténetek, romantikus ponyvák, dokumentum/történelmi regények mellett kevesebb időt szánt a sci-fi művekre. A rendszerváltás időszakában fantazmagóriának hatott, egzotikusnak tűnt, hogy a távoli jövőben élő űrvándor históriája környezetvédelmi intelmeket is tartalmazott, ma ezt erénynek neveznénk. Ennek ellenére a regény némileg alulmúlja a korábbi Nemere-sci-fik színvonalát, bár későbbi korszakaiból is vannak kiváló tudományos-fantasztikus regényei. „E korszaktól kezdve viszont, ha nem is nagy számban, de mégiscsak rendszeresen alkotott sci-fi novellákat. És novellaíróként Nemere nagyszerű. Novellái tömörek, érzékenyek, példaszerű a szerkezetük, sokszor líraiak, bölcsesség és az élet rendíthetetlen szeretete sugárzik belőlük. A háború 11-kor kezdődik, a Mindenből csak egy, az Apóka mesél például emlékezetes munkák” – állítja S. Sárdi. Mégis, úgy látszik, manapság nincsen nagy igény a sci-fire, mert Nemere a 2008-ban megjelent Időrabló óta nem állt elő klasszikus sci-fi regénnyel.
Az, hogy Nemere ráállt a gépi termelésre (bevallása szerint napi 40-45 ezer karaktert ír, a hét mindegyik napján, párhuzamosan dolgozik a műveken), nem segítette, hogy a sci-fi kanonizált figurája lehessen. A szakmai elismerés mellett a Galaktika folyóiratban való rendszeres megjelenése növeli reputációját, de az szintén nem tisztázza megítélését, hogy egyetlen sci-fi irányzathoz sem sorolható (korai korszakaiban a Magyar Írószövetség íróiskolája tetten érhetően hatott rá). Többek között ezért is példaértékű, hogy az Írószövetség sci-fi szakosztálya 70. születésnapján másfél órás esttel köszöntötte a szerzőt, továbbá a szervezet felajánlotta, hogy tagjának fogadja. Ezt azonban Nemere István visszautasította, mivel pályakezdőként nyolc éven keresztül sikertelenül jelentkezett a Magyar Írószövetségbe. 
(A cikk nyomtatott változatban megjelent eredeti címe: Nemere, a minta és a tanú)
2018.07.22 14:00
Frissítve: 2018.07.23 12:13