Katalónia - Méltó vezető nyomában

Publikálás dátuma
2017.12.30 06:30
GYŐZELEM - Kormányt aligha alakít Inés Arrimadas, mégis nyertek FOTÓ: AFP/JOSEP LAGO
Fotó: /
Az idei év Európa egyik komoly krízisét hozta Katalóniában, ám egy héttel a regionális választások után úgy tűnik, 2018 komoly kihívásokkal indul.

A demokrácia az egyik népszerű vitatéma mostanában Katalóniában: vajon az a demokratikus, ha a legtöbb szavazatot besöprő párt alakít kormányt vagy az, ha az abszolút többséggel rendelkező erők? Nem csupán filozófiai okokból lett most fontos ez a kérdés, hanem azért is, mert az egyik olvasat szerint az egységpárti Ciudadanosnak kellene magához ragadni a kezdeményezést, míg a másik értelmezés szerint Katalóniát a függetlenségpárti erőknek kell vezetnie.

Ahogy arra számítani lehetett, a krízis – amely ősszel tetőzött a függetlenség egyoldalú kikiáltásával –, nem oldódott meg a december 21-i regionális voksolással: a centrista Ciudadanos kapta a legtöbb voksot (25,4%), ám a katalán parlamentben az abszolút többséget a függetlenség mellett kampányoló pártok szerezték meg (70 mandátumot a 135 fős parlamentben).

Januárban dönteni kellene a katalán kormányról. A tét igen nagy: a következő vezetés vagy minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza az ország szétszakadását vagy tovább folytatja a függetlenségért – esetleg a még nagyobb autonómiáért – zajló harcot.

Sokan vélik úgy – köztük a bizonytalanságtól tartó gazdasági élet szereplői –, hogy a választásokon legtöbb szavazatot elnyerő Ciudadanosnak kellene megpróbálni kormányt alakítani. Erre azonban az abszolút többség híján szinte semmi esélye – emlékeztet az El País.

Bár nagy a nyomás, egyelőre kivárnak. „Meglátjuk, hogy mi történik a következő hetekben, s mit lépnek a szeparatisták. Egyelőre nem vázolunk fel semmilyen forgatókönyvet. Meglátjuk, hogy mit csinál Carles Puigdemont (volt katalán vezető). Semmit sem lehet biztosra venni” – nyilatkozta Inés Arrimadas, a Ciudadanos helyi listavezetője.

A hetek óta Belgiumban tartózkodó Puigdemont, akit többek között lázadás, zendülés és hűtlen kezelés miatt köröznek Spanyolországban, korábban azt mondta, hogy ha a december 21-i választáson a függetlenségpárti erők nyernek, hazatér, megkockáztatva a letartóztatást. A legnagyobb szeparatista párt, a Junts per Catalunya listavezetője abban bízik, hogy ismét ő lehet a régió vezetője. Egyelőre azonban nem lépte át a határt, s nem tudni, hogy végül hajlandó lenne-e a bevonulni a börtönbe.

A siker receptje
A múlt hét csütörtöki választás történelmi eredménnyel zárult, hiszen először fordult elő, hogy nem nacionalista párt kapta a legtöbb szavazatot, a választási rendszer sajátosságai miatt viszont a Ciudadanos vélhetően mégsem alakíthat kormányt. Albert Rivera pártvezető azonban aligha csügged, hiszen a 2006-os indulás óta a jobbközép párt komoly bázist épített ki. Tizenegy éves története ellenére az igazi áttörés két éve történt, amikor a lendületes barcelonai párt – amelynek múltját nem terhelték botrányok – országos szinten is felkerült a térképre. Elemzők szerint a következő megmérettetésen már a kormányzó Néppárt kihívója lehet.
A katalóniai regionális voksoláson kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Ciudadanos, amely Inés Arrimadas listavezető személye köré építette a kampányt. Jó döntésnek bizonyult, hiszen a 36 éves politikus, FC Barelona drukker, igen népszerű. Végig magabiztosan kampányolt, a Néppártnál és a szocialistáknál sokkal hatékonyabban kommunikálta: a Ciudadanos az egység egyetlen alternatívája.
J. J. Gálvez politikai szakíró szerint a választóknak az is szimpatikus volt, hogy az alkotmánybíróság által felfüggesztett október 1-jei függetlenségi népszavazás után a párt nem tétlenkedett, s felszólította a spanyol miniszterelnököt, hogy élesítse az alkotmány 155. cikkelyét, amely az autonómia részleges felfüggesztését eredményezte. Ez egyébként addig érvényben marad, míg nem alakul meg az új kormány.

2017.12.30 06:30

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58