Robog a világ gazdasága - De merre?

Publikálás dátuma
2017.12.30 06:25
AFP fotó
Fotó: /
Boldogan rohan a világgazdaság egy fekete lyuk felé – figyelmeztet több elemző. Az aggodalom nem alap nélküli, de a többség optimista.

Az nem kérdés, hogy a világgazdaság főszereplőinek oka van a vidámságra az óévbúcsúztatón. Ezer milliárd dollárral lettek gazdagabbak 2017-ben a leggazdagabbak. A listavezető az Amazon alapítója, Jeff Bezos, vagyona épp hogy csak elmarad a 100 milliárd dollártól, a második Bill Gates 91,3 milliárd dollárral sem szégyenkezik, míg Warren Buffet 85 milliárddal csak bronzérmes. Az 500 leggazdagabb vagyonát 5400 milliárd dollárra teszik, ez több mint a fele az USA teljes bruttó hazai termékének.

A vastapsra készülők kedvét azonban kissé lelombozza több elemző is, akik szerint a gyarapodás elsősorban az érintettek részvényvagyonának tőzsdei felértékelődésének következménye, amely mögött nem feltétlenül a kiváló gazdasági teljesítményt, hanem a mesterséges monetáris beavatkozást sejtetik az elemzések. A pénzbőségben elkényelmesedett szereplőknek azonban fel kell készülni arra, hogy jövőre új fejezet nyílik, a gazdaságirányításban, a monetáris intervenciók háttérbe szorulnak, és a reálfolyamatok kerülnek előtérbe a jegybankoknál. De ma még joggal örülhetünk a pozitív konjunktúramutatóknak, a tőzsdék szárnyalásának, a Wall Street rekordjainak, annak, hogy a Dow Jones részvényindex ez év decemberében átlépte a 24 ezres álomhatárt, több mint 4000 ponttal hízva az év során.

Az Öreg Kontinens piacain hasonlóan alakultak az események, és különösen jól teljesített a keleti régió. A lengyel tőzsde világrekorddal ünnepelhet szilveszterkor, a Wig 20 index dollárban mért éves gyarapodása 48,6 százalék volt, hazai valutában 25,5 százalékot tett ki. Prága 38,8 százalékos növekedést könyvelhetett el, míg Budapest 36,8 százalékot. Az euroövezet tíz éve nem látott dinamizmusról tett tanúságot 2017-ben: az év eleji előrejelzések szerinti 1,4 százalékos GDP növekedés év végére 2,3 százalékra nőtt, kezdenek normálisan menni a dolgok.

Sokan vannak ugyanakkor azok, akik, a színfalak mögött kutakodva, veszélyt kiáltanak. Soha nem cipeltek a világ államai akkora adósságterhet, mint napjainkban – kongatta meg a vészharangot az IMF és az OECD is. Tíz év alatt az országok teljes adóssága, beleértve az állam, a vállalatok és a lakosság hiteleit, az össz GDP 234 százalékáról 275 százalékra nőtt, ezen belül a háztartások a GDP 52 százalékáról 63 százalékra gyarapították kölcsöneiket. Az IMF szerint 65 százalék felett kritikussá válik a helyzet, 3 éven belül bankcsődök sorozatával fenyeget.

Egyre több közgazdász vélekedik úgy, hogy a valójában nem is olyan jól teljesítő amerikai gazdaság ölén, az irányadó tőzsdeindex, a Dow Jones hihetetlen lendülete egy tőzsdekrach előszele. A Goldman Sachs szakértői szerint a piacok túl messze mentek, és a zuhanás rettenetes lesz. A véleménynek visszaköszön a bankok bankja, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) közelmúltban publikált jelentése, amely szerint a részvények világszerte, de az Egyesült Államokban különösen, legkevesebb 25 százalékkal túlértékeltek.

Ami a kötvénypiacok állapotát illeti, az ugyancsak elszakadt a valóságtól, ott a mozgatóerőt kizárólag a jegybankok QE (Quantitativ easing – mennyiségi könnyítés) jegyében történő felvásárlásai jelentik, ezek az akciók, ha fokozatosan is, de megszűnnek, és az ilyen aktívák, a portfóliótisztítás jegyében, visszakerülnek a szabadpiacra, egyelőre beláthatatlan következményekkel. Egyes jóslatok szerint a következő két évben az árfolyamok fokozatos lemorzsolódására kell számítani, míg mások brutális zuhanást vizionálnak. Egy dolog biztosnak tűnik, a finom fehér kenyér javát megettük, és lehet, hogy már a közeljövőben morzsákkal kell megelégedniük a piac szereplőinek.

A globális gazdaság jövőjével kapcsolatban is készek az elemzők forgatókönyvei. Az optimista változatnak, amelyben a világ négy nagy gazdasági régiójában, az Egyesült Államokban, az eurózónában, Kínában és Japánban sikerül olyan strukturális reformokat megvalósítani, amelyek dinamizálják a gazdasági növekedést, nem sok esélyt adnak. A pesszimista feltevés szerint ennek az ellenkezője fog történni, Kína kivár, és nem tér le az eladósodottság vágányáról, nem építi le felesleges kapacitásait, az eurózóna nem az integráció, hanem a politikai ellentétek útvesztőjében fog bolyongani, és a kormányok képtelenek lesznek a szükséges intézkedésekre, Japán pedig marad a lassú növekedés kalitkájában. Trump, amerikai elnök tovább rontja a helyzetet a tehetőseknek kedvező adópolitikával, a kereskedelem protekcionista ellehetetlenítésével, és rövidlátó migrációs intézkedéseivel. A költségvetés szertelensége nyomán ellenőrizhetetlenné válik a deficit, az eladósodottsággal párosuló kamatemelés következményeként erősödő dollár fékezni fogja az amerikai gazdaságot. A legvalószínűbb folytatás várhatóan a két szélsőség között lesz. A ciklikusnak mondható növekedés folytatódik, ami, ha nem is teljes, de részleges támaszt is kap a kormányoktól, a dinamika visszafogottabb lesz az optimálisnál, és sebezhetővé válik a legkisebb gazdasági, pénzügyi, geopolitikai sokk esetén is.

A bitcoin tündöklése és....
AFP fotó

AFP fotó

Mi sem mehetünk el szó nélkül a 2017-es év szenzációja, a bitcoin tündöklése mellett. Okos és kevésbé okos véleményeknek nem vagyunk híján a virtuális instrumentum jövőjével kapcsolatban. A legtekintélyesebb szaklapok naponta címoldalon foglalkoznak a bitcoin árfolyamával, komoly jóslatokat közölnek arról, hogy a buborék hamarosan kidurran, majd másnap arról, hogy jövőre elérheti az árfolyam a 40 000 vagy akár a 100 000 dollárt. A racionális gondolkodók nem vitatják, forradalmi technikai vívmány a virtuális fizetőeszköz, amely egyfajta „klíring valutaként”, elszámoló egységként, valójában egy megfelelő technikai alapokkal, ismeretekkel rendelkező szűk kör kereskedelmi tevékenységet segítheti, egyszerűsítheti,. Eközben a mögötte álló technológia, a blokklánc, a jövő ígéreteként, számos új területen vár bevetésre, így a hagyományos pénzvilágban is, sokak szerint igazi elterjedésére akkor lehet majd számítani, ha összeomlik, eltűnik a bitcoin, és helyét átveszik új, immár biztosabb alapon kifejlesztett, eleve jobban szabályozott, korszerűbb virtuális fizetőeszközök. Hogy hogyan, és miért lett a bitcoinból befektetési instrumentum, és ha már azzá lett, hogyan tartható kordában egy minden materiális hátteret nélkülöző eszköz, az már megosztja a pénzvilág hozzáértő irányítóit is. Bár nagy visszhangot kaptak az utóbbi napok óriási árfolyamkilengései, a megnyilvánulások tönkrement kisbefektetők millióiról, a valóság az, hogy az említett kör, a bitcointulajdonosok 98 százaléka legfeljebb filléres veszteségeket könyvelt el, miután az ő "tárcáikban" elenyésző értéket őriznek. Nem a töredék bitcoinok tulajdonosai mozgatják a piacot, a valósághoz közel áll az a feltevés, miszerint 500 és 1000 közöttire tehető „cápa földalatti tevékenysége” emelte magasságokba, majd taszította mélybe a virtuális pénz árfolyamát. A „koránkelők”, akik vélhetően még 1000 dolláros árfolyam alatt vásároltak be, a napokban realizálták, váltották valós fizetőeszközre virtuális befektetéseiket, három év alatt akár 50 ezer százalékkal gyarapítva azokat. De, hogy ez mekkora súlyt képvisel a piacon arra talán rámutat az adat, miszerint az utóbbi egy hónapban nagyjából napi 3 milliárd dollár értékű bitcoin cserélt gazdát, miközben a devizapiacokon 54 ezer milliárd dollárt tett ki a hagyományos fizetőeszközök forgalma. Amúgy a bitcoin eredeti szerepköre, a vele való fizetés visszaszorulóban van, egyrészt a nagymértékű volatilitás, másrészt a tranzakciók drágulása miatt. Jelenleg 25 dollárba kerül egy vásárlás nyélbeütése, ami alaposan megdrágítja tucatnyi zsemle megvételét.



Témák
világ
2017.12.30 06:25

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Odavan a cafetéria, de megmarad az Erzsébet-utalvány

Publikálás dátuma
2018.07.20 22:19

Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
A kormány szerint a "biztonságos növekedés" büdzséjét fogadták el pénteken. A 360 milliárd forint tartalék azt mutatja, van benne kockázat.
Délutánra időzítette pénteken a 2019. évi költségvetés elfogadását Kövér László házelnök, hogy az országgyűlési szavazás során – hála a frissen vásárolt katonai repülőgépnek – a kormányfő, és a vele Izraelbe tartott miniszter-képviselők is leadhassák voksukat a végszavazás során. Így a kormánypártok 128 támogató és az ellenzékiek 56 nemleges szavazatával fogadták el a jövő évi büdzsét.  Az ülésteremből távozó Orbán Viktor miniszterelnök elzárkózott attól, hogy a rá váró újságíróknak a képviselői tiszteletdíj emelésére, illetve a tartósan betegek otthonápolási díja összegének rendezésére vonatkozó kérdéseire válaszoljon. Arra hivatkozott, hogy amit a média képviselői elkövetnek az kollektív zaklatás, és azzal hárította el a válaszadást, hogy majd egy év végi sajtótájékoztatón térjenek vissza erre. Egyébként mind a két kérdés elhangzott Varga Mihálynak a jövő évi költségvetésről szóló törvény elfogadása után tartott tájékoztatóján. A képviselői tiszteletdíjak 18 százalékos emelését a miniszter méltányosnak tartotta, mert például a rendvédelmi dolgozók az elmúlt öt évben 50 százalékos fizetésemelésben részesültek. A miniszteri bérek emeléséről pedig kijelentette, hogy az a kormányfő döntési jogköre, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A minimálbért sem elérő otthonápolási díj rendezésével kapcsolatban a tárcavezető nem zárkózott el a megoldástól, a miniszterelnök az emberi erőforrás minisztert bízta meg, hogy tárgyaljon az érdekeltek képviselőivel, és ősszel megszülethet a kedvező döntés, bár a mértékekről nem esett szó. Varga Mihály érzékeltette, hogy az a 10-20 milliárd forint, ami szükséges lehet, rendelkezésre áll. Az érintettek képviselőinek egy csoportja a költségvetés elfogadása után tüntetést szervezett az Országház előtt. Ami a 2019. évi központi költségvetési törvényt illeti, arról Varga Mihály azt mondta: a 800-at is meghaladó módosító indítványból csak elenyésző számút fogadtak el – az ellenzékiek közül egyet sem –, így ezek érdemben nem változtatták meg a büdzsé főösszegét, mind a kiadás, mind a bevétel 30 milliárd forinttal lett magasabb. A legtöbb adókedvezmény a családoknak és a csapatsportot támogató cégeknek jár továbbra is, honvédelemre és biztonsági kiadásokra pedig jóval több pénz jut az ideinél. Hivatkozási alap a „tömeges migrációs veszély elhárítása”. A tárcavezető szerint a cél továbbra is a családok támogatása, a teljes foglalkoztatottság elérése és a folyamatos, stabil gazdasági növekedés. 2019-re a kormányzat, mint ismeretes, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, az államháztartási hiány a kormány várakozásai szerint a GDP 1,8 százaléka lesz, az infláció mértéke pedig 2,7 százalékos. 
Varga Mihály elismerte, hogy a költségvetés készítésekor legalább 10 forinttal alacsonyabb euróárfolyammal számoltak. Azonban úgy vélte, hogy ilyen hullámzó kurzus mellett nem könnyű rögzíteni a megfelelő értéket. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a különböző makrogazdasági folyamatok kiegyenlítik a drágább forint okozta hiányt: az importot az export, az idegenforgalomban a ki- és a beutazók költéseinek különbsége, no és a magasabb infláció. Ilyenformán a miniszter szavai szerint nem izgulnak az árfolyam alakulása miatt, a forint gondját a jegybank Monetáris Tanácsára hagyják. Hozzátette: azért emelték meg a tervezettnél másfélszer nagyobb mértékben a tartalékokat 350 milliárd forintra, ha mégis negatív lenne a szaldó, akkor ez kompenzálná.    A miniszteri tájékoztatón szóba kerültek az adótörvények is. A cafetéria-rendszer szűkítését célszerűnek tartotta Varga Mihály:
szerinte a növekvő bérek kompenzálják a dolgozóknál azt, hogy ha a béren kívüli juttatások elmaradása miatt jövedelemkiesés lenne.
Büszkén jelentette be, hogy akadt olyan érdekvédelmi szervezet – az MGYOSZ, valamint az éttermi, szállodai cégek képviselői –, amely támogatta a kormány szándékait. A Népszava az Erzsébet-utalvány jövőjéről érdeklődött. A miniszter szerint a cafetéria-rendszer szűkítése ellenére adható ez a juttatás, vagyis nem szűnik meg az államosított utalványnak ez a formája. Szakértők szerint a kormány feltehetően abban gondolkodik – hogy a nyugdíjasok karácsonyi juttatása mellett – az állami dolgozók ebben a formában kapják az év végi jutalmukat majd, mert így az utalványokat forgalomba hozó rendszer tekintélyes jutaléka megmaradhat.  Azt nem sikerült megtudni, hogy a szociális hozzájárulási adó kulcsa mikor csökken 19,5 százalékról 17,5 százalékra. A törvény ugyanis talányosan fogalmaz, mert a 6 százalékot meghaladó reálkereset növekedést követő második negyedévhez köti, a mérséklést – így ez leghamarabb 2019. második félévének első napja lehet. A nyugdíjak jövő évi emelésének mértéke 2,7 százalékos lesz, és nagy valószínűséggel a nyugdíjasok idén is kapnak prémiumot.  Varga Mihály biztosra veszi, hogy ősszel az adótörvényekhez hozzá kell nyúlni, az időközben biztosan megszülető uniós direktívákat át kell vezetni a hazai jogszabályokon.

Cafeteria: tiltakoznak a szakszervezetek

Határozottan tiltakozik a cafeteria rendszerének érdemi egyeztetés nélkül végrehajtott átalakítása ellen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A konföderáció köztársasági elnökhöz fordul és arra kéri majd, hogy a törvénymódosítást ne írja alá, hanem küldje vissza azt megfontolásra a parlamentnek. Az érdekképviselet keresi a módját annak is, hogy miként kényszerítheti a politikusokat a munkavállalók érdekeit sértő döntésük megváltoztatására - írják közleményükben.  A MASZSZ sérelmezi, hogy megszűnik például az eddig készpénzben kifizethető százezer forintos juttatás, az albérleti támogatás, az utazási támogatás, a lakás- vagy diákhitelek visszafizetéséhez nyújtható támogatás adómentessége is. A SZÉP-kártyán továbbra is adhatnak a munkáltatók szálláshelyek igénybevételére évi 225 ezer forintot, a vendéglátóipari szolgáltatásokhoz 150 ezer forintot, míg az egyéb szabadidős szolgáltatásokra, például színházjegyek, múzeumi vagy strandbelépők vásárlására 75 ezer forintot. A legfeljebb 450 ezer forintos kedvezményes adózási feltételek mellett kifizethető keret tehát nem változik, de a munkaadók, illetve a munkavállalók nem válogathatnak, hogy ezt milyen célra kívánják igénybe venni. És az sem változik, hogy a közszférában kétszázezer forint lehet ez a juttatás, ami meglehetősen igazságtalan.  A parlamenti fideszes többség ezzel nagyjából kimondta a cafetériára a halálos ítéletet is, mert ennek így egyszerűen nincs értelme. A munkavállalók a rekreációs célok mellett talán jobban örülne például az iskolakezdési támogatásnak, a szabadon felhasználható százezer forintnak vagy az utazási, hiteltörlesztési támogatásnak. 

2018.07.20 22:19
Frissítve: 2018.07.20 22:21