Autópályás díjfizetés - Változások januártól

Publikálás dátuma
2017.12.30 13:10
Népszava fotó
Fotó: /
Sok újdonságot hoz a jövő év az autópályás díjfizetésben - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. az MTI-hez eljuttatott közös közleményében szombaton.

Január elsejétől sok új, az autósok költségeit és adminisztrációs terheit csökkentő előírás lép hatályba az e-matricás rendszerben. Az ügyintézést jelentősen megkönnyítő egyes rendelkezéseket a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell majd.

Az egyik legfontosabb intézkedés lehetővé teszi, hogy a véletlenül díjköteles útszakaszra tévedő autósok az utazás megkezdése után vásárolják meg az e-matricát. Az új előírás szerint a fizetős hálózatra lépéstől számítva hatvan perc áll az úthasználók rendelkezésére a jogosultság megváltásához. Az e-matricákat a továbbiakban is érdemes már indulás előtt beszerezni akár személyesen, akár elektronikus úton. A jóhiszemű mulasztók azonban a jövőben mentesülhetnek a pótdíjazás alól, ha a megfelelő jogosultságot a díjköteles útra hajtást követő egy órán belül megveszik.

A korábbi szabályozás szerint a jogosulatlan úthasználatért kiszabott 14 875 forintos alappótdíj már harminc nap után 59 500 forintra nőtt. A módosítással e türelmi idő a kétszeresére, hatvan napra hosszabbodik. Ha a jármű az arra egyébként irányadó díjkategóriához képest alacsonyabb díjkategóriába tartozó, érvényes jogosultsággal rendelkezik, csak a - hatvan napon belüli rendezés esetén - 7500 forintos különbözeti pótdíjat kell kifizetni.

Ha az úthasználónak a jogosulatlan úthasználat és az első felszólítás kézhezvétele között eltelt időben kettőnél több pótdíjfizetési kötelezettsége keletkezett, a pótdíj maximalizálását kérheti két, a járműre irányadó alappótdíj vagy különbözeti pótdíj összegére. A kérelem benyújtására a korábbi tizenöttel szemben hetvenöt nap áll az üzemben tartó rendelkezésére. A kérelem egy rendszámra egy naptári évben többször is benyújtható.

A rendszer üzemeltetője a jövőben a pótdíjfizetésre kötelezett természetes személy kérelmére részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű rendezés jelentős anyagi terhet róna a mulasztóra. Azt írták, hogy 2018 a családok éve lesz, ezért a D2 járműkategóriába tartozó személygépkocsira regisztráció után igénybe vehető kedvezmény januártól már nemcsak a négy, hanem a három gyermeket nevelő családok számára is elérhetővé válik.

A motorosok a kínálatból eddig hiányzó kedvezményes havi matricát vásárolhatnak járművükre. A már májustól elérhető új termék ára az 1470 forintos heti jogosultsághoz képest mindössze 2500 forint lesz. A 2012 óta változatlan díjak jövőre sem emelkednek, a közlekedők a továbbiakban is a hat éve megszokott árakon vásárolhatják meg az ismert matricatípusokat. A fizetős utak köre az idén decemberben átadott két új szakasszal, az M85 Csorna elkerülő befejező ütemével és az M35 Debrecen utáni folytatásával bővül.

A tavaly bevezetett kényelmi szolgáltatás idén az év teljes utolsó hónapjában elérhető volt, az autósok már december elsejétől beszerezhetik a 2018-as éves országos és megyei e-matricákat. A NÚSZ Zrt. kimutatásai alapján eddig összesen több mint 94 ezer úthasználati jogosultság kelt el az érvényességi idő kezdete előtt 1,58 milliárd forint értékben.

lásd még: Ahol az autópálya-matrica nem sima pénzbehajtás

Szerző
2017.12.30 13:10

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41