Jégkorong Erste Liga - Az Újpest nyert, a Ferencváros kikapott

Az Újpest nyert, a Ferencváros viszont kikapott a jégkorong Erste Liga alapszakaszának szombati játéknapján.

Az UTE 4-1-es vezetést, majd szoros hajrát követően egy góllal győzte le a vendég Dunaújváros együttesét. Az FTC a kilencedik percben már 3-0-s hátrányban volt az előző két idényben döntős MAC otthonában, és a különbség a folytatásban tovább nőtt.

Eredmények:
Újpesti TE-Dunaújvárosi Acélbikák 4-3 (2-1, 0-0, 2-2)
MAC Budapest-Ferencvárosi TC 9-1 (3-1, 4-0, 2-0)
korábban:
ASC Corona Brasov (román)-SC Csíkszereda (román) 6-2 (2-1, 3-1, 1-0)
DVTK Jegesmedvék-Fehérvári Titánok 4-1 (1-0, 0-1, 3-0)

A tabella:
1. DVTK Jegesmedvék 27 22 1 2 2 103-43 70 pont
2. MAC Budapest 27 17 - 2 8 111-70 53
3. Dunaújvárosi Acélbikák 27 16 - - 11 89-74 48
4. Újpesti TE 27 13 4 - 10 86-76 47
5. SC Csíkszereda 28 13 2 1 12 97-90 44
6. Ferencvárosi TC 27 10 2 2 13 88-97 36
7. ASC Corona Brasov 28 9 2 4 13 74-80 35
8. Fehérvári Titánok 27 7 3 2 15 80-107 29
9. EV Vienna Capitals 28 1 1 2 24 45-136 7

Szerző
2017.12.31 09:11

Kizárhatja Néppárt a Fideszt, de ennek lesznek következményei

Publikálás dátuma
2018.07.21 10:30

Fotó: Európai Parlament/ Pablo Garrigos
Az egész Unióra nézve súlyos következményei lennének, de lehet, hogy szakít a Fidesszel mostani európai pártcsaládja – mondta Schöpflin György, a párt EP-képviselője, aki biztos benne, hogy a parlamenten átmegy a 7. cikk alkalmazását kezdeményező javaslat.
– Mit szól hozzá, hogy egy bevándorló ország válogatottja nyerte a futball vébét? – Bevallom, nem néztem a meccset. De Franciaországban tényleg sok bevándorló van, és azt is láthatjuk, hogy Emmanuel Macron sokat szigorított a szabályokon. Egyre rosszabb is a viszony Franciaország és Olaszország között, az olaszok odaküldik a bevándorlókat, a franciák visszaküldik, Franciaország célország lett. – Ön egy bevándorló ország állampolgára is, hiszen brit útlevele is van, és ez a Fidesz retorikája alapján szörnyű lehet. Milyen érzés britnek is lenni? – Angliában a külföldi mindig is külföldi marad, még ha ezt nem is szabad kimondani. Ez az európai bevándorlókra még inkább vonatkozik, mint a nem európaiakra. Ha egy lengyelt inzultálnak, az nem rasszizmus, az „csak” lengyel-ellenesség. Ez vonatkozik természetesen a magyarokra is. – Ön szerint demokráciában élünk? – Mi az ön demokrácia definíciója? – Mondjuk a szabadságra, vagy az egyenlőségre törekedés. – Szabadság van, egyenlőség nincs. De nem csak nálunk, sehol sincs. Mindenütt vannak különbségek, mindenütt van hierarchia. – Egy 2016-os interjúban azt mondta: „A demokrácia többek között az állandó jellegű konfliktusrendezésből áll, aminek központi eleme a vita.” Mintha a saját pártjának az egyik hiányzó képességéről beszélt volna. – Ezt a baloldaltól tanulták meg. Nézzük meg, mi történt ebből a szempontból a rendszerváltás óta. Kialakul a magát „demokratikusnak” definiáló baloldali-liberális ellenzék, amely kialakít egy olyan ellenzék-képet saját magának, amely a kezdetektől, emlékezzünk csak a taxis blokádra, abból áll, hogy meg kell törni a demokratikusan megválasztott kormány akaratát. Ez nem változott. Ebben a kultúrában működik a jobboldal, ebben működik az összes magyar politikai párt. Magyarországon nincs vita. – De volt. – Csak ordibálás volt. – Orbán Viktor is részt vett egykor miniszterelnök-jelölti vitákon. – Ezek egyedi esetek voltak, amiből nem vonnék le következtetést. Magyarországon két kollektivitás létezik, aminek nincs közös nevezője. A Fideszen belül van eszmecsere, gondolom, a baloldalon belül is. És van egy állandó jellegű eszmecsere Brüsszellel. Mint politológus, hogyan látja: a mai ellenzéknek van még visszaút a hatalomba a mostani állapotát látva? Természetesen van. De ezt a mostani baloldali ellenzék nem tudja felvállalni, mert zsákutcában vesztegel. Ennek következtében a kormányra sem tudnak hatni, ami nem biztos, hogy egészséges.
– Mi lenne a kiút?  – Az első lépés, hogy a baloldal kérjen bocsánatot 2006. október 23.-ért. A második lépés, hogy az ellenzék magára vonatkozóan döntést hoz: abbahagyjuk a lejáratást, és egy paktumot szeretnénk kötni a kormánnyal. Hollandiában ezt megtették 1917-ben: a különböző politikai közösségek megállapodtak egy ilyenben, és bár azok a társadalmi csoportok, amiket képviseltek, viszonylag elszigeteltek voltak egymástól (ez volt az úgynevezett „oszlopos társadalom”), az elitek egyeztettek, és ezzel egy évtizedekig jól működő, stabil politikai rendszert hoztak létre. Ezt éppen a nagyszabású bevándorlás bolygatta meg. Egy ilyen megállapodást el tudok képzelni Magyarországon is. Ha az ellenzék ilyen ajánlatot tenne, a jobboldalon is elgondolkodnának rajta. A harmadik feltétel pedig, hogy a baloldal fogadja el: a nemzet létező entitás, ennek a fogalomnak van tartalma, az emberek számára ez egy megélhető élmény. A probléma, hogy a baloldal liberális része ezt képtelen elfogadni, mert csak univerzalizmusban tud gondolkodni. – Az ön felesége észt, így közvetve érintett is: mit szól ahhoz, hogy újranyitja a kormány a 2014-ben, Navracsics Tibor döntése miatt bezárt tallini magyar nagykövetséget? – Természetesen nagyon örülök, nagyon rossz döntés volt bezárni, ezt elmondtam akkor is. Klasszikus esete annak, amikor a könyvelő csinálja a külpolitikát, nem a külügyminiszter. – Korábban azt mondta, a liberalizmus legnagyobb baja, hogy nem áll szóba azokkal, akik másképp gondolkodnak. A mostani kormány nem ezt csinálja? – A kormány 2014-2018 között három fontos ügyben nagyon is szóba állt a társadalommal, ha nem is feltétlenül az ellenzékkel. Érzékelve a társadalom reakcióit visszavonták az olimpiai pályázatot, a vasárnapi boltbezárást és az internetadót. Mindhárom téves döntés volt, de belátták. 2003 február 15-én egy hideg téli napon egy millióan tüntettek Londonban azért, hogy a brit kormány ne vegyen részt az Irak elleni invázióban. Tony Blair kormánya nem foglalkozott velük. – Az említett három ügyben nem kérdeztek meg senkit, megfutamodtak egy esetleges referendum elől. Mit szól a Brexit mostani állapotához? – Siralmas. Katasztrófa. Nem tudom elképzelni, hogy az EU belemegy abba, amit a brit kormány kér tőle. Hogyan képzelheti bárki is, hogy októberre meglesz a megállapodás? Attól tartok, nagyon kemény Brexit lesz és az a baj, hogy a kilépést támogatók ezt egyszerűen nem fogják fel. Van egy csomó nagyon égető gyakorlati probléma. Mi lesz Calais-val, mi lesz Doverrel? Ha elkezdik ellenőrizni a kamionokat, két perc alatt káosz lesz a torlódásból. Mi lesz fapados járatokkal? Nem kapnak majd engedélyt a repterek használatára. Nem lehet majd minden héten viszonylag olcsón hazautazni Budapestre. A Brexitet támogatók ezekbe bele sem akarnak gondolni. Aztán majd, ha bekövetkezik a baj, mutogatnak ránk, hogy „Azok a gaz kontinentálisok!”. – A kint élő magyaroknak kell aggódniuk? A letelepedési engedélyüket megtarthatják, de hosszú távon nem tudom, hogy milyen lesz a közeg velük szemben. Nem biztos, hogy befogadó. – Kizárják a Fideszt az Európai Néppártból? – 2018. július 19.-én, amikor beszélgetünk, azt mondanám, nem. De holnapra változhat a helyzet, minden nagyon cseppfolyós. Lehet, hogy eljutunk idáig is. A néppárton belül van egy baloldali szárny – a Benelux államok, a svédek, a portugálok egy része, akik kényelmetlenül érzik magukat velünk egy frakcióban. De mi történik, ha kizárják a Fideszt? Én feltettem egyszer-kétszer ezt a kérdést már, és nem kaptam választ. Pedig ez nagyon fontos. – És mi lesz?  – Eleve nehéz egy pártot kizárni a frakcióból. Egyéneket lehet (érdekes, hogy ez éppen a frakciószabályzat hetes cikkelye), de arra nincs szabály, hogy egy egész nemzeti delegációt kizárjanak. Egyénileg hogy zárnak ki? Majd kiállítanak minket a pódiumra, és egyenként szavaznak rólunk? Emberileg ez milyen lenne már? – Tegyük fel, hogy mégis megtörténik.  – Akkor lehet, hogy komolyabban vesszük majd Matteo Salvini ajánlatát, hogy legyen az Európai Parlamenten belül egy eurókritikus csoport, a Ligák Ligája. És akkor mindenki szembenézhet majd a következményekkel. – Mik lesznek a következmények?  – Létrejön egy blokkoló kisebbség, ami megvétózza mondjuk az új költségvetést. Működésképtelen lesz az egész EU. Vagy nem lehet majd új uniós biztost választani, mert ezek a „felforgatók” majd belekiabálnak a konszenzusba, amivel eddig mindig megválasztották a biztost. Én elkerülném ezeket a következményeket. – Milyen eredményt vár a jövő évi EP-választásoktól? Az elég valószínű, hogy a Néppárt és a szocialista frakció létszáma is csökkenni fog. – A hetes cikkelyt beveti Magyarország ellen az EP? – Persze. A négy baloldali frakció kivétel nélkül megszavazza majd. Sőt, vélhetően a Néppártból is lesznek, akik egyetértenek vele. A nagy kérdés csak az, hogy megkapja-e a kétharmados többséget. Más kérdés, hogy miképpen kezeli az ügyet a Tanács. – Professzorként mit gondol a CEU máig tartó kormányzati vegzálásáról? – Nem követem közelről az ügyet, de a megoldás küszöbén vagyunk. Nem tudom egészen pontosan, hogy most mire vár a magyar kormány, de megoldható a dolog. A CEU, azt hiszem, túlpolitizálta ezt az ügyet az első perctől kezdve. Én csak a magyar bürokrácia érzéketlenségét látom az egész ügyben, amelynek végül politikai tartalma is lett. A CEU úgy vélte, hogy a Fidesz-kormány megpróbálja az egyetemet bezárni. A másik tényező pedig a rektor személyisége, hiszen ő mégiscsak politikus volt. Úgy érezte, hogy politikai ügyet kell csinálnia az egészből, természetesen tárt karokkal fogadták Brüsszelbe.  – Kötelezettségszegési eljárás indult az ügyben, ahogy a Stop, Soros! miatt is. – Nem tudom, hol tart az eljárás a CEU-ügyben. Magyarországon azt senki sem nézi meg, hogy hány ilyen eljárás folyik összesen. Spanyolország vezeti a listát, mi a középmezőnyben vagyunk, tűrhetően teljesítünk. Mindenképp lesz megoldás, nem fújnám fel különösebben. A CEU-ügy elfelejtődik maximum két év múlva. – Ön 2016-ban arról posztolt az egyik közösségi oldalon, hogy levágott disznófejeket kellene rakni a határkerítésre, amelyek távol tartják a bevándorlókat. Most is kirakná ezt az üzenetet? – Az egy válasz volt egy másik üzenetre. Nem gondolkoztam azon, hogy most kitenném-e, ezért erre a kérdésre nem is tudok egyenes választ adni.

Névjegy

A Fidesz európai parlamenti képviselője, politológus, egyetemi tanár 1950-ben távozott a családjával Londonba, iskoláit a szigetországban és Belgiumban végezte. Volt a világ legrangosabb nemzetközi politikával foglalkozó intézetének, a Chatham House-nak a munkatársa, de dolgozott a BBC-nek is. 2003-ban lépett be a Fideszbe, 2004 óta EP-képviselő.

2018.07.21 10:30
Frissítve: 2018.07.21 10:37

Öt esélyese is van a Német Nagydíjnak

Publikálás dátuma
2018.07.21 10:00

Fotó: DPA/ JAN WOITAS
A két Red Bull hibába volt villámgyors pénteken a Hockenheimringen, Daniel Riccardo a mezőny végéről indulhat vasárnap. A Mercedes Valtteri Bottas szerződését is meghosszabbította.
Két hét után ismét versenyhétvégét rendeznek a Forma-1-ben, ezúttal Németországban küzdenek a pilóták a győzelemért. A figyelem középpontjában természetesen a világbajnoki versenyfutás főszereplői, a Ferrari és a Mercedes állnak, a pénteki két szabadedzésen azonban a leggyorsabb időt a Red Bull pilótái, Daniel Ricciardo (délelőtt) és Max Verstappen (délután) autózták.
A Red Bull ausztrálja hiába remekelt az első szabadedzésen, vasárnap majd csak a mezőny végéről rajtolhat, ugyanis elfogytak a szabadon felhasználható alkatrészei. A csapat tisztában volt azzal, hogy nem úszhatja meg a büntetést, s úgy döntöttek, hogy Riccardo inkább a Német Nagydíjon induljon hátulról, ahol három DRS-zóna és hosszú egyenesek vannak, mint a soron következő hungaroringi futamon, ahol sokkal nehezebb előzni.
„Szerencsénk volt, hogy az előző két versenyen nem kellett sort kerítenünk a büntetésre, de csak ilyen messzire tudtunk eljutni” – nyilatkozta Christian Horner csapatfőnök, aki előrevetítette, hogy amit csak tehetnek, kicserélnek az ausztrál  autóján. „Daniel most már a harminc rajthely felé közelít, és igyekszünk a lehető legjobban kihasználni ezt. Aztán remélhetőleg ezzel jó ideig nem lesz problémánk” – tette hozzá.
Ami pedig Ricciardo Red Bullos jövőjét illeti, a pilóta minden bizonnyal marad jelenlegi kenyéradójánál, hiszen a Mercedes Lewis Hamilton után Valtteri Bottasszal is szerződést hosszabbított. A finn egy plusz egy évre írt alá. Így az ausztrálnak annak ellenére nem lesz reális opciója a távozásra, hogy még mindig csak 4 pilóta – Hamilton, Bottas, Sebstian Vettel és Max Verstappen – rendelkezik 2019-re szerződéssel.
A Ferrari eközben még nem döntött arról, hogy előlépteti-e az idén szép eredményeket elérő Charles Leclercet, esetleg kitart Kimi Raikkönen mellett. Sebastian Vettel mindenesetre elégedett a jelenlegi társával.
“Én szívesen folytatnám a mostani felállással, de nem az én dolgom erről beszélni vagy dönteni. Kedvelem Kimit, jól megvagyunk, sosincs problémánk egymással.  Úgy gondolom, Charles-nak mindenképp nagyszerű karrierje lesz. Jó srác, gyors, mindene megvan ehhez. Nem kell kapkodnia. Fiatal, az ember pedig fiatalon mindig kapkod” – mondta Vettel.
Szintén kérdéses Lance Stroll jövője, aki pocsékul teljesít a Williamsszel. Csupán négy pont áll a neve mellett, ám édesapja dollármilliói miatt a pénzügyi nehézségekkel küzdő Force India szívesen rendelkezésére bocsájtaná egyik autóját.
„Még nem tudom, merre vezet az utam a jövőben. Szeretném látni, hogy végre fejlődünk és hogy eljutunk oda, ahol lenni szeretne az istálló. Pilótaként azt szeretném tenni, ami számomra a legjobb, nemsokára levonjuk a következtéseket, majd a megfelelő időben döntünk a jövőmről, hogy merre tovább” – nyilatkozta sokat sejtetően Stroll.
A hétvége másik fontos bejelentését a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) tette meg, ugyanis a szervezet 2021-től betiltja a gumimelegítők használatát, és a tervek szerint bevezeti a 18 colos kerekeket a száguldó cirkuszban. Az FIA azt reméli, a változtatásokkal több stratégiai variáció jön létre, így a nézők izgalmasabb futamokat láthatnak.
Ami pedig a hétvége esélyeit illeti, a hazai pályán versenyző Mercedes megnyerte a legutóbbi két hockenheimi futamot, míg Vettel annak ellenére nem nyert még itt, hogy a pálya mindössze nagyjából negyven percnyi útra van szülővárosától. A tegnapi tempót elnézve még Max Verstappen is közbe szólhat, ráadásul az előrejelzések szerint szombaton akár esős időmérőedzést is rendezhetnek.

A versenyhétvége programja

Szombat
3. szabadedzés – (tv: 12.00-13.00, M4 Sport)
Időmérő edzés – (tv: 15.00-16.00, M4 Sport)
Vasárnap
Verseny – (tv: 15.10, M4 Sport)

A vb-pontversenyek élmezőnye

Pilóták: 1. Vettel 171 pont 2. Hamilton 163 3. Räikkönen 116.
Konstuktőrök: 1. Ferrari 287 pont 2. Mercedes 267 3. Red Bull 199.

2018.07.21 10:00
Frissítve: 2018.07.21 10:00