Bulgária átvette az Európai Unió soros elnökségét

Publikálás dátuma
2018.01.01 10:15
Az emlékérmet a január 1-jétől június 30-ig tartó első bolgár EU-elnökség alkalmából bocsátották ki Fotó: MTI/EPA/Vasszil Donyev
Fotó: /
A digitális fejlesztésre összpontosító észtektől a nyugat-balkáni bővítést szorgalmazó bolgárok vették át hétfőn fél évre az EU soros elnökségét.

A rotációs elnökség nem biztosít előjogokat a soron levő tagországnak, hanem éppen ellenkezőleg: azzal, hogy - a kül- és biztonságpolitikai tanácskozások kivételével - az egyes szakpolitikai egyeztetéseken az elnökséget adó ország képviselője elnököl, az ő feladata a közös álláspont kialakításának elősegítése, áthidaló javaslatok kidolgozása, az eltérő tagállami nézetek lehetőség szerinti közös nevezőre hozása.

A főbb nyitott kérdéskörök nagy részét rendszerint megöröklik egymástól az elnöklő országok, néha pedig az élet váratlanul teljesen átírja a terveket. Ettől függetlenül a belépő elnökség mindig megfogalmazza a saját prioritásait, amelyeket megpróbál érvényesíteni a rá eső hat hónap alatt.

Észtország prioritása a digitális fejlesztés előmozdítása volt, és ennek jegyében szeptember végén uniós csúcstalálkozót rendeztek Tallinnban, ahol a résztvevők célokat tűztek ki, és azok megvalósítására buzgó fogadalmakat tettek.

Az észt elnökség időszakán ugyanakkor két nagy vitatéma húzódott végig, és került át most a bolgárok asztalára. Az egyik – a közelgő brit kilépésre tekintettel - az unió átalakításának a kívánatos irányáról, a másik pedig a közös európai menekültpolitika kialakításáról szól. Magának a brexitről szóló tárgyalási folyamatnak az első szakaszát decemberben eredményesnek nyilvánították, így meg lehet kezdeni a jóval nehezebb második szakaszt.

A migrációs témában nincs előrelépés, sőt, 2017 végére felmerült az az - idén megválaszolandó - kérdés, hogy az új osztrák kormány felsorakozik-e a menekültek befogadását ellenző Visegrádi Csoport mellé. Ez azért is izgalmas lesz, mert július elsején Ausztria veszi át az elnökségi stafétabotot Bulgáriától.

A bolgárok az a mottót választották elnökségüknek, hogy „Az egység erősít”. Mint fogalmaznak, az egységet „konszenzussal, konkurenciával és kohézióval” akarják megteremteni. Konszenzusra, vagyis minden tagország egyetértésére elsősorban a biztonsági és a menekültpolitikai kérdésekben lesz szükség – mondják. A konkurencia, tehát a piaci verseny előmozdítása az észtek által elindított digitális projekt kiteljesítéséhez lesz szükséges.

A kohézió tulajdonképpen az összetartás, illetve annak erősítése lenne, de általában felzárkóztatásnak fordítják, jelezvén azt, hogy nem „lefelé”, hanem „felfelé” kell megvalósítani az azonos szintre hozást, a fejletlenebbeket fel kell húzni – lehetőség szerint – a fejlettekhez. A bolgár elnökség elképzelései szerint ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy az életviszonyok közelítenek az új, keleti tagországokban a nyugatiak viszonyaihoz. A törekvés érthető – Bulgária az EU legszegényebb tagállama.

Ebben a tekintetben azonban a bolgár elnökség alatt csak a startpisztoly fog eldördülni: májusban teszi közzé az Európai Bizottság a 2020-ban kezdődő hét évre szóló költségvetési keret tervezetét. Arról, hogy milyen célokra kinek mennyi pénzt juttassanak – és milyen közös forrásokból -, arról majd a következő időszakban az egyes tagállamok hosszas iszapbirkózására lehet számítani.

Emellett prioritásként fogalmazta meg a bolgár elnökség az Európai Unió nyugat-balkáni kibővítésének az elősegítését, és májusban EU-csúcstalálkozót tartanak Szófiában a térség „európai perspektíváinak” témájában. Ez is olyan gyümölcs lehet, ami csak jóval a bolgár elnökség után érik majd be – ha egyáltalán beérik.

A 2008-ban kirobbant hitelválság, majd az azt követő gazdasági válság nyomán az unióban a „bővítési fáradtság” súlyos jelei mutatkoztak, és 2011-ben, amikor az év első felében Magyarország adta az elnökséget, csak nagy nehezen sikerült lezárni a horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat. A 2014-ben hivatalba lépett Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök meg is mondta, hogy ötéves ciklusa alatt nem számol újabb csatlakozással. Időközben azonban a menekültválság miatt erőteljesen tudatosodott uniós körökben a Balkán stabilitásának és együttműködésének a fontossága, ami növelheti például Szerbia csatlakozási esélyeit.

2018.01.01 10:15

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58