Az elveszett jelleg

Úgy gondolom, az alábbiak sok nyugdíj mellett dolgozó embert érintenek. Ismereteim szerint 2017. január 1-től a kérelemre történő nyugdíjnövelés szabálya megváltozott, a nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg, a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem megszerzését követő év szeptember 30-ig, illetve meghatározott esetben október 31-ig.

A nyugdíjnövelésről a mai napig értesítést nem kaptam, a növelés összegét nem folyósították. A határidők lejártával érdeklődtem az illetékes hivataloknál, hogy mikor kerül sor a nyugdíjemelésem megállapítására, illetve az emelés folyósítására, de egyelőre válaszra sem méltattak.

Az új jogszabályhoz a hatóság nem tartja magát, és még arra sem méltatják az embereket, hogy tájékoztassák a késés okáról. Magyarország immár nem jogállam, korábban a jogszabályokat az állampolgárokkal be kellett tartatni, de a hatóságoknak maguknak is be kellett tartani. Ma már vannak jogszabályok, amelyeket az állampolgárok egy kivételezett részének nem kell betartani, és vannak jogszabályok, amelyeket az állam sem tart be.

Szerző
Témák
nyugdíj
2018.01.02 07:26

Az évszázad nyugdíjas-átverése

Publikálás dátuma
2018.07.20 09:10
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A csak az inflációt követő nyugdíjemelés azt üzeni: amilyen szegény voltál idén, olyan szegény leszel jövőre is.
A kitartás és a jól felépített, következetesen megvalósított médiakampány hosszú ideje először sikerrel tört rést a Fidesz szociális kérdésekben évek óta megbonthatatlanul merev falán. Több előadó is így értékelte a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) kezdeményezésére megrendezett első „ötletbörzén”, hogy a kormány hajlandó volt leülni az otthonápolás nagyobb elismeréséért küzdők csoportjával. A költségvetési bizottság DK-s elnöke azt is ki merte jelenteni: a kormány szeptember-októberben biztosan emeli a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat a nap 24 órájában gondozó családtagok ellátását. Az otthonápolás nagyobb megbecsüléséért küzdőket mintának tekintheti a nyugdíjas társadalom – hangsúlyozta Varju László mellett Kiss Ambrus is. A Policy Agenda kutatója az idősek anyagi gondjainak ismertetésekor emlékeztetett rá: 77 százalékuk fejében meg sem fordul, hogy ne egyéni megoldásokat keressen a bajaira, pedig a közösség erőt adna nekik is, hogy sikeresebben küzdjenek a nyugdíjas társadalmon belül növekvő különbségek ellen. Csak épp a magyaroknak nincs közösségélményük – tette hozzá az eddigi sikertelen akciók magyarázataként. Ezért erősödik Korózs Lajos szerint 2010 óta a társadalom kettészakadása. A parlament népjóléti bizottságának elnöke ennek bizonyítékaként említette, hogy míg a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor nyolcszoros volt a távolság a legalsó és a legfelső jövedelmi tized bevételei között, addig 2017-re ez a szakadék már majdnem tízszeresre mélyült. A szocialista politikus az évszázad legnagyobb átverésének nevezte a csak az infláció alakulását követő nyugdíjemelést. Ez ugyanis csak annyit üzen: „amilyen szegény voltál idén, olyan szegény leszel jövőre is”. A bajt tetézi, hogy az utóbbi két év magas béremeléseinek hatására már az indulásnál óriási a különbség a pár éve és a most nyugdíjba vonulók között – tette hozzá. A találkozón megérkeztek az első kézzelfogható javaslatok is, hogy mivel lehetne megőrizni az ellátások reálértékét. A legizgalmasabb talán az a terv, hogy 40 éves kor fölött az államnak minden dolgozó után lakástakarék számlát kellene nyitni, ami a nyugdíjkorhatár elérésekor egy 35-36 négyzetméteres lakás árának megfelelő összegre duzzadna. Ezeknek az ingatlanoknak a bérbeadása a bérlakás szektort is gazdagítaná, a bevétel pedig biztonságot nyújtana az időseknek, hogy nincsenek teljesen kiszolgáltatva az államnak, és a családjuknak.  
Témák
nyugdíj
2018.07.20 09:10
Frissítve: 2018.07.20 09:30

Aprópénzt vetnek oda az időseknek

Publikálás dátuma
2018.07.14 19:11

Fotó: /
A választás után a jelek szerint egyre kevésbé fontosak az idősek a kormánynak. Jövőre 2,7 százalék lehet a nyugdíjemelés, miközben az infláció már most 3 százalék fölött van. Mivel pedig a bérkiáramlás gyors maradhat, a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább leszakad. Az idősek számára kedvezőbb nyugdíjemelési módszerre nem hajlandó áttérni a kormány. A Vasárnapi Hírek cikkét olvashatja.
Jövőre folytatódhat a nyugdíjak értékének leszakadása, hiszen – a mostani számok alapján – nemhogy az átlagos bérkiáramlást, hanem még az inflációt sem fogja elérni az időskori ellátások év eleji növekedése, írja a Vasárnapi Hírek. Jövőre ugyanis alig 3500 forinttal, azaz 2,7 százalékkal kapnak majd több pénzt az átlagnyugdíjasok (az átlagos nyugdíj jelenleg 130.500 forint), legalábbis ez derült ki a napokban Rétvári Bence válaszából, amit egy ellenzéki képviselő kérdésére adott.
Az erőforrás tárca államtitkára azzal érvelt, hogy 2010-hez képest, az idei emelést is figyelembe véve, már 29,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. – A kormány már háromszor osztogatott 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, összesen 81 milliárd forintért, továbbá 2016. novembere és 2018. márciusa között 129 milliárd forint összegű nyugdíj-kiegészítést, nyugdíjprémiumot és egyéb juttatást küldött a nyugdíjasoknak – érvelt.
Csakhogy például nyugdíj-kiegészítést épp azért kellett fizetni az év végén, mert magasabb lett az infláció, mint azt eredetileg tervezték, az Erzsébet-utalvánnyal pedig a választások előtt a csaknem 2,7 milliós csoport szavazatait próbálták megszerezni.

Svájci csavar

Miközben az utóbbi években jelentős, átlagosan 10 százalék körüli volt a bérkiáramlás, a nyugdíjak bővülése ennek alig a negyedét érte el. Azaz hiába érvel a kormány azzal, hogy tavaly – a kedvező gazdasági eredmények miatt – prémiumot fizettek az időseknek, ez alig javít az összképen – fogalmazott lapunknak egy nyugdíjszakértő. Példát is hozott erre: egy 100 ezer forintos nyugdíj esetében az inflációkövető emelés nagyjából 3 ezer forint, vagyis 36 ezer egy évre. Ha viszont a svájci indexálásként emlegetett rendszer lenne, amiről a kormány nem akar tárgyalni, akkor a 10 százalékos átlagos nettó kereset-növekedés felét (5 százalék) és infláció felét (1,5 százalék) kellene adni az időseknek. Ez 6,5 százalék, ami a példánál maradva azt jelenti, hogy havi 6500 forintot kellett volna emelni, ez évente 78 ezer forint.
Ezzel szemben a 36 ezres emelés, a tavaly év végi 10 ezres Erzsébet-utalvány és – a 9 év alatt tavaly először fizetett – nyugdíjprémium (amelynek maximuma 12 ezer forint volt) együtt sem haladja meg az 58 ezret.

Csúcson a drágulás

Aligha marad látható a boltban a nyugdíjemelés, ha a jelenlegi inflációs folyamatok folytatódnak. A KSH adatai szerint 2018. júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az infláció utoljára öt és fél éve volt ilyen magas, mint most. Nemcsak az üzemanyagok ára nőtt jelentősen, hanem például az élelmiszerek ára 3,4 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 12,2, a száraztészta 11,2, a tojás 10,1, a tejtermékek 9, a liszt 5,1, a baromfihús 4,6 százalékkal drágult.

Lemaradásban

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2017 januárjában 2,639 millió embernek, a népesség 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot vagy valamilyen egyéb ellátást – áll a KSH napokban megjelent, Magyarország 2017 című kiadványában. Az is kiderül, hogy a magyar nyugdíjak vásárlóereje az uniós átlag alatt van, a tagállami rangsor utolsó harmadának elején. Az osztrákoktól óriási a leszakadás, de például a cseh vagy a szlovák nyugdíjak vásárlóereje is nagyobb a magyarénál.
2018.07.14 19:11
Frissítve: 2018.07.14 19:11