Az Európai Unió tolta a gazdaságot

Publikálás dátuma
2018.01.02 06:20
BERUHÁZÁS - Tavaly végre jelentős beruházások indultak és fejeződtek be FOTÓ: LANTERV.HU
Fotó: /
Töretlen optimizmust sugárzó, a kockázatok tárgyalását mellőző tervet tett elénk a következő időszakról a gazdasági tárca.

A gazdaság 2018-ban is dinamikusan bővül, akárcsak tavaly, stabil marad a költségvetés, folyamatosan csökken államadósság és magas lesz a foglalkoztatottság - legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az elmúlt esztendő utolsó napjaiban kiadott, a 2017-2021-es időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési prognózisa szerint. Attól most tekintsünk el, hogy miért ezt a szakaszhatárt jelöli meg a gazdasági tárca, egy olyan intervallumot, amely sem a hazai kormányzati ciklusokhoz, sem az Európai Unió gazdasági tervezési időszakához nem köthető. Az azonban kétségtelen tény, hogy 2017-ben a magyar gazdaság - bár a végleges számok még nem állnak rendelkezésre -, jól teljesített. Ennek két oka volt, egyrészt végre megérkeztek azok az uniós források, amelyekre 2014-2015 óta várt Magyarország, másrészt a világ valamennyi tőkecentrumában, Európában, az Egyesült Államokban, sőt Japánban is a konjunktúra jeleit lehetett felfedezni, és az évek óta várt kínai gazdasági ütemvesztésnek sincs jele.

A magyar gazdaságot a beruházási bőség jellemezte 2017-ben, s a lendület feltehetően idén sem hagy alá, annak ellenére hogy a tavalyi bázis kiugróan magas volt. Így a GDP a tavalyi 4 százalék körüli értékéről idén - a kormány prognózisai szerint - 4,3 százalékra bővülhet, ám ez lesz egyben a "csúcs év" is, mert 2019-től fokozatosan elapad az uniós források keltette lendület. Ezt a ciklikusságot hetedik éve érzékeljük, és semmi jele sincs annak, hogy ebben bárminemű változás lenne. Ugyanakkor már 2018 első negyedében megindulnak azok a számunkra létfontosságú tárgyalások, amelyeken eldől, hogy a harmadik legnagyobb befizető, Nagy-Britannia távozásával hogyan változik az uniós támogatások felosztása.

A brüsszeli pénzek hazai felhasználásának "sikerét" jól jellemzi, hogy míg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Sőt fokozatosan romlott, illetve romlik a versenyképességünk, mivel az idén már nyolcadik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését. Ennek következtében összességében 2010-hez képest mostanáig a magyar gazdaság teljesítménye mindössze 12,5 százalékkal növekedett, ami a térség országai között az egyik legalacsonyabb ütem.

A gazdasági növekedés széles bázison nyugszik, szinte minden szektor hozzájárul a kedvező teljesítményhez - állítja a gazdasági tárca, azonban ez az állítás korántsem állja ki az igazság próbáját. Széles bázisról korántsem beszélhetünk. Az ugyan kétségtelen tény, hogy a korábban egyetlen húzóágazatnak tekintett gépjárműiparhoz felzárkóztak olyan üzleti szolgáltatások, mint a turizmus-vendéglátóipar, azonban annak semmi jele nincs, hogy a beruházások további versenyképes területeket találtak volna meg.

Idén a növekedés egyik fő hajtóerejét a beruházások képezik, köszönhetően az államilag támogatott lakásépítéseknek, az uniós forrásfelhasználás fokozatos felfutásának, valamint a nagyvállalatok további kapacitásbővítésének. Ez utóbbira ösztönzően hatott a hatéves bér- és adómegállapodás keretei között 2017-től 9 százalékra csökkentett, az Európai Unióban legalacsonyabbnak számító társasági adókulcs is.

Tavaly a jelentős bérkiáramlásnak köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom meglódult, ez idén is folytatódhat.

Egyre fokozódó gondot jelent a munkaerőhiány, amely már a versenyszféra minden területét, de az egészségügyet és oktatást is érinti. E tekintetben a kormánynak továbbra sincsenek érdemi elképzelései a jövőt illetően. Az idei esztendő további bizonyítékát adhatja annak, hogy a béreknek a termelékenységet meghaladó növelésének, valamint az egészségügyben és a pedagógusoknál végrehajtott fizetésemeléseknek a munkaerőpiac kedvező alakulására érdemi hatása már nincs. Tavaly volt az első olyan esztendő, amikor több orvos ment külföldre dolgozni, mint ahányan végeztek. A közmunka-program 2017-ben megkezdődött visszafogása 2018-ban is folytatódhat. Ennek a munkaerőpiacra kedvező hatása nem volt, elsősorban szociális funkciókat tölt be, felemás módon.

Ahol érdemi változás lesz az idén, az a külkereskedelmi mérleg pozitívumának csökkenése, amely elsősorban a belső fogyasztás és a beruházások importhányadának bővülésének lesz betudható. Az infláció közelebb kerülhet a 3 százalékhoz, mint tavaly, de feltehetően csak 2019-ben lépi át ezt az MNB által célnak tekintett szintet. A jegybanki alapkamat viszont 0,9 százalékon marad, annak ellenére, hogy világszerte megkezdődött a kamatemelési ciklus.

A GDP arányos államadósság tovább csökken, bár a paksi beruházás, valamint a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelből történő törlesztése ennek ellene dolgozhat, de a kormány minden bizonnyal megtalálja azt a trükköt, hogy ezzel kevésbé kelljen számolni. Az Eximbank elszámolásának államháztartási körbe vonása - visszamenőleg is - növelheti az adósságrátát, de a csökkenő tendencia ettől még megmaradhat. Tavaly az év utolsó napján egyébként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter várakozása szerint 73 százalék alá csökkent az adósságráta.

Szerző
2018.01.02 06:20

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00

Kizárhatja a Néppárt a Fideszt, de ennek lesznek következményei

Publikálás dátuma
2018.07.21 10:30

Fotó: Európai Parlament/ Pablo Garrigos
Az egész Unióra nézve súlyos következményei lennének, de lehet, hogy szakít a Fidesszel mostani európai pártcsaládja – mondta Schöpflin György, a párt EP-képviselője, aki biztos benne, hogy a parlamenten átmegy a 7. cikk alkalmazását kezdeményező javaslat.
– Mit szól hozzá, hogy egy bevándorló ország válogatottja nyerte a futball vébét? – Bevallom, nem néztem a meccset. De Franciaországban tényleg sok bevándorló van, és azt is láthatjuk, hogy Emmanuel Macron sokat szigorított a szabályokon. Egyre rosszabb is a viszony Franciaország és Olaszország között, az olaszok odaküldik a bevándorlókat, a franciák visszaküldik, Franciaország célország lett. – Ön egy bevándorló ország állampolgára is, hiszen brit útlevele is van, és ez a Fidesz retorikája alapján szörnyű lehet. Milyen érzés britnek is lenni? – Angliában a külföldi mindig is külföldi marad, még ha ezt nem is szabad kimondani. Ez az európai bevándorlókra még inkább vonatkozik, mint a nem európaiakra. Ha egy lengyelt inzultálnak, az nem rasszizmus, az „csak” lengyel-ellenesség. Ez vonatkozik természetesen a magyarokra is. – Ön szerint demokráciában élünk? – Mi az ön demokrácia definíciója? – Mondjuk a szabadságra, vagy az egyenlőségre törekedés. – Szabadság van, egyenlőség nincs. De nem csak nálunk, sehol sincs. Mindenütt vannak különbségek, mindenütt van hierarchia. – Egy 2016-os interjúban azt mondta: „A demokrácia többek között az állandó jellegű konfliktusrendezésből áll, aminek központi eleme a vita.” Mintha a saját pártjának az egyik hiányzó képességéről beszélt volna. – Ezt a baloldaltól tanulták meg. Nézzük meg, mi történt ebből a szempontból a rendszerváltás óta. Kialakul a magát „demokratikusnak” definiáló baloldali-liberális ellenzék, amely kialakít egy olyan ellenzék-képet saját magának, amely a kezdetektől, emlékezzünk csak a taxis blokádra, abból áll, hogy meg kell törni a demokratikusan megválasztott kormány akaratát. Ez nem változott. Ebben a kultúrában működik a jobboldal, ebben működik az összes magyar politikai párt. Magyarországon nincs vita. – De volt. – Csak ordibálás volt. – Orbán Viktor is részt vett egykor miniszterelnök-jelölti vitákon. – Ezek egyedi esetek voltak, amiből nem vonnék le következtetést. Magyarországon két kollektivitás létezik, aminek nincs közös nevezője. A Fideszen belül van eszmecsere, gondolom, a baloldalon belül is. És van egy állandó jellegű eszmecsere Brüsszellel. Mint politológus, hogyan látja: a mai ellenzéknek van még visszaút a hatalomba a mostani állapotát látva? Természetesen van. De ezt a mostani baloldali ellenzék nem tudja felvállalni, mert zsákutcában vesztegel. Ennek következtében a kormányra sem tudnak hatni, ami nem biztos, hogy egészséges.
– Mi lenne a kiút?  – Az első lépés, hogy a baloldal kérjen bocsánatot 2006. október 23.-ért. A második lépés, hogy az ellenzék magára vonatkozóan döntést hoz: abbahagyjuk a lejáratást, és egy paktumot szeretnénk kötni a kormánnyal. Hollandiában ezt megtették 1917-ben: a különböző politikai közösségek megállapodtak egy ilyenben, és bár azok a társadalmi csoportok, amiket képviseltek, viszonylag elszigeteltek voltak egymástól (ez volt az úgynevezett „oszlopos társadalom”), az elitek egyeztettek, és ezzel egy évtizedekig jól működő, stabil politikai rendszert hoztak létre. Ezt éppen a nagyszabású bevándorlás bolygatta meg. Egy ilyen megállapodást el tudok képzelni Magyarországon is. Ha az ellenzék ilyen ajánlatot tenne, a jobboldalon is elgondolkodnának rajta. A harmadik feltétel pedig, hogy a baloldal fogadja el: a nemzet létező entitás, ennek a fogalomnak van tartalma, az emberek számára ez egy megélhető élmény. A probléma, hogy a baloldal liberális része ezt képtelen elfogadni, mert csak univerzalizmusban tud gondolkodni. – Az ön felesége észt, így közvetve érintett is: mit szól ahhoz, hogy újranyitja a kormány a 2014-ben, Navracsics Tibor döntése miatt bezárt tallini magyar nagykövetséget? – Természetesen nagyon örülök, nagyon rossz döntés volt bezárni, ezt elmondtam akkor is. Klasszikus esete annak, amikor a könyvelő csinálja a külpolitikát, nem a külügyminiszter. – Korábban azt mondta, a liberalizmus legnagyobb baja, hogy nem áll szóba azokkal, akik másképp gondolkodnak. A mostani kormány nem ezt csinálja? – A kormány 2014-2018 között három fontos ügyben nagyon is szóba állt a társadalommal, ha nem is feltétlenül az ellenzékkel. Érzékelve a társadalom reakcióit visszavonták az olimpiai pályázatot, a vasárnapi boltbezárást és az internetadót. Mindhárom téves döntés volt, de belátták. 2003 február 15-én egy hideg téli napon egy millióan tüntettek Londonban azért, hogy a brit kormány ne vegyen részt az Irak elleni invázióban. Tony Blair kormánya nem foglalkozott velük. – Az említett három ügyben nem kérdeztek meg senkit, megfutamodtak egy esetleges referendum elől. Mit szól a Brexit mostani állapotához? – Siralmas. Katasztrófa. Nem tudom elképzelni, hogy az EU belemegy abba, amit a brit kormány kér tőle. Hogyan képzelheti bárki is, hogy októberre meglesz a megállapodás? Attól tartok, nagyon kemény Brexit lesz és az a baj, hogy a kilépést támogatók ezt egyszerűen nem fogják fel. Van egy csomó nagyon égető gyakorlati probléma. Mi lesz Calais-val, mi lesz Doverrel? Ha elkezdik ellenőrizni a kamionokat, két perc alatt káosz lesz a torlódásból. Mi lesz fapados járatokkal? Nem kapnak majd engedélyt a repterek használatára. Nem lehet majd minden héten viszonylag olcsón hazautazni Budapestre. A Brexitet támogatók ezekbe bele sem akarnak gondolni. Aztán majd, ha bekövetkezik a baj, mutogatnak ránk, hogy „Azok a gaz kontinentálisok!”. – A kint élő magyaroknak kell aggódniuk? A letelepedési engedélyüket megtarthatják, de hosszú távon nem tudom, hogy milyen lesz a közeg velük szemben. Nem biztos, hogy befogadó. – Kizárják a Fideszt az Európai Néppártból? – 2018. július 19.-én, amikor beszélgetünk, azt mondanám, nem. De holnapra változhat a helyzet, minden nagyon cseppfolyós. Lehet, hogy eljutunk idáig is. A néppárton belül van egy baloldali szárny – a Benelux államok, a svédek, a portugálok egy része, akik kényelmetlenül érzik magukat velünk egy frakcióban. De mi történik, ha kizárják a Fideszt? Én feltettem egyszer-kétszer ezt a kérdést már, és nem kaptam választ. Pedig ez nagyon fontos. – És mi lesz?  – Eleve nehéz egy pártot kizárni a frakcióból. Egyéneket lehet (érdekes, hogy ez éppen a frakciószabályzat hetes cikkelye), de arra nincs szabály, hogy egy egész nemzeti delegációt kizárjanak. Egyénileg hogy zárnak ki? Majd kiállítanak minket a pódiumra, és egyenként szavaznak rólunk? Emberileg ez milyen lenne már? – Tegyük fel, hogy mégis megtörténik.  – Akkor lehet, hogy komolyabban vesszük majd Matteo Salvini ajánlatát, hogy legyen az Európai Parlamenten belül egy eurókritikus csoport, a Ligák Ligája. És akkor mindenki szembenézhet majd a következményekkel. – Mik lesznek a következmények?  – Létrejön egy blokkoló kisebbség, ami megvétózza mondjuk az új költségvetést. Működésképtelen lesz az egész EU. Vagy nem lehet majd új uniós biztost választani, mert ezek a „felforgatók” majd belekiabálnak a konszenzusba, amivel eddig mindig megválasztották a biztost. Én elkerülném ezeket a következményeket. – Milyen eredményt vár a jövő évi EP-választásoktól? Az elég valószínű, hogy a Néppárt és a szocialista frakció létszáma is csökkenni fog. – A hetes cikkelyt beveti Magyarország ellen az EP? – Persze. A négy baloldali frakció kivétel nélkül megszavazza majd. Sőt, vélhetően a Néppártból is lesznek, akik egyetértenek vele. A nagy kérdés csak az, hogy megkapja-e a kétharmados többséget. Más kérdés, hogy miképpen kezeli az ügyet a Tanács. – Professzorként mit gondol a CEU máig tartó kormányzati vegzálásáról? – Nem követem közelről az ügyet, de a megoldás küszöbén vagyunk. Nem tudom egészen pontosan, hogy most mire vár a magyar kormány, de megoldható a dolog. A CEU, azt hiszem, túlpolitizálta ezt az ügyet az első perctől kezdve. Én csak a magyar bürokrácia érzéketlenségét látom az egész ügyben, amelynek végül politikai tartalma is lett. A CEU úgy vélte, hogy a Fidesz-kormány megpróbálja az egyetemet bezárni. A másik tényező pedig a rektor személyisége, hiszen ő mégiscsak politikus volt. Úgy érezte, hogy politikai ügyet kell csinálnia az egészből, természetesen tárt karokkal fogadták Brüsszelbe.  – Kötelezettségszegési eljárás indult az ügyben, ahogy a Stop, Soros! miatt is. – Nem tudom, hol tart az eljárás a CEU-ügyben. Magyarországon azt senki sem nézi meg, hogy hány ilyen eljárás folyik összesen. Spanyolország vezeti a listát, mi a középmezőnyben vagyunk, tűrhetően teljesítünk. Mindenképp lesz megoldás, nem fújnám fel különösebben. A CEU-ügy elfelejtődik maximum két év múlva. – Ön 2016-ban arról posztolt az egyik közösségi oldalon, hogy levágott disznófejeket kellene rakni a határkerítésre, amelyek távol tartják a bevándorlókat. Most is kirakná ezt az üzenetet? – Az egy válasz volt egy másik üzenetre. Nem gondolkoztam azon, hogy most kitenném-e, ezért erre a kérdésre nem is tudok egyenes választ adni.

Névjegy

A Fidesz európai parlamenti képviselője, politológus, egyetemi tanár 1950-ben távozott a családjával Londonba, iskoláit a szigetországban és Belgiumban végezte. Volt a világ legrangosabb nemzetközi politikával foglalkozó intézetének, a Chatham House-nak a munkatársa, de dolgozott a BBC-nek is. 2003-ban lépett be a Fideszbe, 2004 óta EP-képviselő.

2018.07.21 10:30
Frissítve: 2018.07.21 14:04