Mészáros Lőrinc és a lehangoló fideszes rezsicsoda

Publikálás dátuma
2018.01.02 06:00
Népszava fotó.
Fotó: /
Bár az energiaárak januártól is változatlanok maradnak, a bevételekből elindult vagy hatmilliárd Mészáros Lőrinc felé.

Január elsejével bekövetkezett a kevéssé meglepő „csoda” a hazai lakossági áramdíjak belső szerkezetében: az árakért felelős miniszter pont annyival növelte az áram, mint termék belső árát, amennyivel a közműhivatal szerint csökkent a hálózatok karbantartási igénye. Így a fogyasztói díj – csakúgy, mint az elmúlt több mint három év során, a nemzetközi árak tartós leesése dacára – most is változatlan maradt. Bár a közműhivatal papíron független a kormánytól, lépése kielégíti az áramdíjak szinten tartására vonatkozó politikai igényt. Ez kiüresíti azt az elvet, hogy az áram mint termék és annak otthonunkba szállításának elfogadható költségét egymástól függetlenül állapítják meg.

A várakozásoknak megfelelően a szakminiszter közel négy százalékkal megemelte a lakossági szolgáltatók által a nagykereskedőnek – az MVM-nek – fizetendő áramárat is. Vagyis a zömmel külföldi tulajdonú szolgáltatók megemelt bevétele lényegében csak átfut rajtuk. Így számításunk szerint az állami áramcsoportnál közel hatmilliárd áll házhoz. A változást forrásaink összefüggésbe hozták azzal, hogy a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó jelenleg szerez irányító befolyást Magyarország második legfontosabb erőművében, az áramát az MVM-nek eladó Mátraiban. Most megszerzett többletbevételét így az MVM akár áttételesen tovább is számlázhatja Orbán Viktor kormányfő földijének. Az állami szereplők olajozott együttműködése nyomán így tehát több milliárd kerülhet át a hálózatok karbantartásáról Mészáros Lőrinc zsebébe.

Kissé módosul a lakossági gázár belső szerkezete is. Bár a háztartások – a nemzetközi tőzsdék zuhanása dacára - három éve ugyanannyit fizetnek, mostantól az MVM mint gáznagykereskedő egy százalékkal kevesebbet kap érte. Ez a mintegy kétmilliárdos többlet az állami kiskereskedőnél marad. Mivel a lakossági gáznagykereskedelmi tarifa központi csökkentése a nemzetközi – vagy épp orosz – gázár esésére is utalhat, a lakossági díj szinten tartása nagyon nehezen indokolható. Már csak azért is, mert az MVM-nél számítások szerint több mint százmilliárdos tartalék halmozódott fel a cég alacsony gázbeszerzési- és szinten maradó eladási ára közötti többlethaszonból. A mostani döntés nyomán ez a többlet bár kissé apadhat, ennek a lakosság nem látja semminemű hasznát. Pedig az MSZP szerint a helyzet több mint harminc százalékos azonnali lakossági gázárcsökkentést tenne lehetővé. Az áramártól eltérően gáz esetében nem utal adat arra, hogy az állami gázszolgáltató a most kapott többletet mire fordítja. Pedig a hálózatokra itt is ráférne a ráncfelvarrás: az Orbán-kabinet a „rezsicsökkentéssel” annyi forrást vont el a – részben külföldi kézben maradt – rendszerek felújításától, ami uniós kötelezettségszegési eljárásba torkollott.

Péntek délután további több száz, többnyire január 1-vel életbe is lépő energetikai szabálymódosítást tettek közzé. Tartalmuk ugyanakkor kevéssé indokolja, hogy a kormány ezek feldolgozására a szombatot, illetve Szilveszter vasárnapját biztosította.

2018.01.02 06:00

Még az MNB is csökkenő jövedelmeket vár a cafetéria átalakításától

Publikálás dátuma
2018.07.15 16:19
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Váratlan helyről kaptak támogatást a szakszervezetek. Igazából senki nem érti, mire jó az adókedvezmények megszüntetése, a költségvetés legfeljebb néhány milliárdot nyer vele.
Csökkenhet a foglalkoztatottak nettó jövedelme a béren kívüli juttatások szabályainak változása okán jövőre – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is a Költségvetési jelentés címet viselő, pénteken közzétett dokumentumában. Nem várt helyről kaptak tehát támogatást a szakszervezetek, és az ellenzéki pártok, amelyek ugyanezen okból tiltakoznak a cafetéria rendszerének átalakítása miatt.  „A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetésre” – teszi hozzá a jegybak. Az MNB azzal a feltételezéssel számol, hogy az adómentes vagy kedvezményesen adózó cafetériaelemek megszűnnek, s a béren kívüli juttatások így negyedével mérséklődnek. Ez nagyjából egybeesik a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) számításával is: a dolgozónként nyújtott évi átlagosan nem egészen négyszázezer forintnyi béren kívüli juttatásból kilencvenezret veszítenek el az érintettek.  Mint ismeretes, az adótörvények változása nyomán jövőre a cafetériarendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljes körűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénzjuttatás eltörlésével csak a SZÉP-kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek vagy bérként adóznak tovább. Az MNB azt gondolja, hogy ezeknek a juttatásoknak a kilencven százalékát a munkaadók beépítik a bérbe, de ebben az esetben az addig biztosított cafetéria egy része után az általános szabályok szerint kell adózni. Emiatt nagyjából kétmillió ember nettó jövedelme lehet kevesebb, miközben a jegybank szerint ez a költségvetés egyenlegét érdemben nem befolyásolja.
Ha pedig az MNB-nek igaza van, jogosan teszi fel a kérdést közleményében a MASSZ: tulajdonképpen kinek használ ez az egész?
A munkaadók nyilván nem fognak többet költeni béren kívüli juttatásokra, de a cafetéria bizonyos elemeinek megadóztatása miatt nettóban kevesebbet adhatnak például albérleti hozzájárulása, utazási támogatásra, és kisebb összeggel járulhatnak hozzá a lakáshitelek vagy a diákhitelek visszafizetéséhez. Ez biztosan nem segíti a munkaerő belső mobilitását. A jegybank úgy látja, ezzel a költségvetés sem jut jelentős többletbevételhez – a jövő évi büdzsé bevételi főösszegének tervezete több mint 17 ezer milliárd, és ehhez képest vajmi keveset jelent a cafetérián esetleg nyerhető pár milliárd forint. Így a tervezett változások egyedüli vesztese a munkavállaló, miközben az egész ügynek nincs igazi nyertese.
2018.07.15 16:19

A foci vb miatt is bizakodhatnak a sörgyártók

Publikálás dátuma
2018.07.15 15:41

Fotó: Népszava/
A piacot a négy nagy gyár uralja, de egyre többen vágnak bele a sörfőzésbe. Nő a prémium termékek iránti kereslet.
Bár a hazai sörgyártók árbevétele tavaly 149 milliárdról 146 milliárdra csökkent, az ezzel foglalkozó társaságok száma 98-ról 104-re emelkedett – közölte az Opten nevű céginformációs szolgáltató. A piac szereplői ellen ráadásul csak mutatóban indult felszámolás vagy kényszertörlés. A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. Hozzájuk folyik be a teljes iparági bevétel 98 százaléka. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás, illetve családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt felélénkült keresletet. 2017-re a százmilliónál nagyobb árbevételű sörcégek száma 13-ról 16-ra, a kisebbeké pedig 85-ről 88-ra emelkedett. Az időjárás és a fesztivállátogatottság hullámzásai mellett a jövedelmezőséget az ízesített sörök és ciderek piacán a csipszadó emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémiumsörök iránt növekvő kereslet határozza meg – idézik Hantos Zoltánt, az Opten projektmenedzserét. Felméréseik szerint az iparág társaságai 2014 és 2017 között mindössze 783 millió forint uniós támogatáshoz jutottak, mivel az EU támogatási rendszerében a borászattal szemben ez a kör nem részesül kiemelt elbírálásban. Igaz, ez az összeg viszont jellemzően a kis kifőzdékhez került. A hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére bizonnyal az oroszországi labdarúgó-világbajnokság is kedvező hatást gyakorolt – véli a céginformációs szolgáltató.
Szerző
2018.07.15 15:41