Új múltat kaphat a Húsvét-sziget?

Publikálás dátuma
2018.01.02 06:18
Az egyre magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztízsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Fptó: Shutter
Fotó: /

Közelmúltban megjelent tanulmányok új részleteket tárnak fel Rapa Nui civilizációjáról. Lehet, hogy összeomlását nem lakóinak környezeti vaksága okozta – írja a NatGeo.

A kollektív képzeletben a Húsvét-sziget azonos a Moai-kal, a hatalmas szobrok százaival, amelyek hosszú fülű emberi törzseket ábrázolnak. Maga a hely is felébreszti a kíváncsiságot. Egy óriás szikla a Csendes-óceánban, több ezer kilométerre mind az amerikai kontinenstől, mind a szomszédos szigetektől. Polinéz nyelven Rapa Nuinak nevezik. Húsvét-szigetnek Jacob Roggeveen holland felfedező keresztelte el, aki 1722 Húsvét vasárnapján szállt itt partra első nyugati emberként.

Naplójában Roggeveen ugyanazokat a kérdéseket vetette fel, mint amelyeket ma is kérdeznek az antropológusok és a geológusok: hogyan tudták a kopár sziget lakói megalkotni a hatalmas kőszobrokat, honnan származtak és mi lett a sorsuk. A pollenek, kövületek elemzéséből ma már ismert, hogy az emberek érkezése előtt a szigetet dús növényzet borította, gazdag volt a madárvilága. Jared Diamond Összeomlás című esszéje tette ismertté az ökocidium kifejezést a Húsvét-szigetre vonatkozóan, amely önmagát semmisítette meg természetes forrásainak kizsákmányolásával.

Az első telepesek, akik valószínűleg nyugatról érkeztek, a sziget virágzásának utolsó szakaszában kipusztították a helyi faunát. Az egyes magasabb moaik építésével, amelyek a különböző klánok presztizsét szimbolizálták, kipusztították a fákat. Végül az ott lakók számára annyi faanyag sem maradt, hogy hajót építhettek volna, amelyekkel elhagyják a szigetet. Fák nélkül fokozódott a talaj eróziója is. A még megmaradtak a források birtoklásáért harcolni kezdtek egymással, és ez megtizedelte a lakosságot. Míg virágzása csúcspontján a szigetnek több ezer lakosa volt, 1877-re csak 111-en maradtak.

A legfrissebb elemzések szerint a fák kipusztulása mellett más okai is voltak a sziget hanyatlásának. Az első gyarmatosítók hajóival patkányok is érkeztek, amelyek gyorsan elszaporodtak és mindent felfaltak. Emberi, állati, növényi maradványok tanúskodnak arról, hogy 1400 körül halakon kívül mezőgazdasági termékek biztosították a szigetlakók táplálkozását.

A kaliforniai egyetem kutatói szerint Rapa Nuinak volt kapcsolata az amerikai földrésszel. A ma itt élő 5900 ember 8 százaléka amerikai eredetű.

Felmerült, hogy a sziget hanyatlását elősegítették azok a betegségek is, amelyeket a telepesek hurcoltak be magukkal, valamint a rabszolgaság, amelyet ők honosítottak meg. A 19. században a Dél-Amerikából érkező csempészek a lakosság körülbelül a felét irtották ki.

Mindezt számba véve lehet, hogy a Húsvét-sziget pusztulását nem is környezeti tényezők okozták, hanem egy Rapa Nuinál sokkal fejlettebb társadalom? – veti fel a NatGeo.

Szerző
2018.01.02 06:18

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Óriási késések lehetnek a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2018.07.15 18:59
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Akár 80 perccel is hosszabbodhat a menetidő.
Műszaki hiba miatt hosszabb a menetidő a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon – közölte a Mávinform vasárnap kora este az MTI-vel. A közlemény szerint 16 óra óta műszaki hiba okoz fennakadást Vác és Göd között, ezért ezen a szakaszon ideiglenesen szünetel a vonatforgalom. A Budapest–Vác–Szob vonalon utazóknak egyes vonatoknál 30-80 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.
2018.07.15 18:59
Frissítve: 2018.07.15 19:02