Körbejár az országban a Seuso-ezüst

Publikálás dátuma
2018.01.02 06:46

Fotó: /
Január harmadik vasárnapjáig Kaposváron tekinthetők meg a Seuso-kincsek: az érdeklődés óriási, ám a kiállításnak ára van.

- Ilyen értékű kiállítás még sohasem volt a Dél-Dunántúlon – büszkélkedett Ábrahám Levente, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója a Seuso-kincsek tárlatának megnyitója előtt. – Ennek megfelelően az érdeklődés is óriási: már több mint 8300-an regisztráltak, azaz az időpontok fele máris betelt.

A somogyi megyeszékhelyen január harmadik vasárnapjáig látható a legjelentősebb ismert késő római kori ötvösművészeti leletegyüttes, melyet a múlt század hetvenes éveiben találtak meg a Fejér megyei Kőszárhegy mellett. Az Orbán Viktor kormányfő által csak családi ezüstként emlegetett kincseket aztán külföldre csempészték, s a magyar állam csak két részletben – 2014-ben, valamint az idén nyáron – tudta visszavásárolni 43 millió euróért, azaz cirka 13,3 milliárd forintért.

A Nemzeti Múzeum vándorkiállítása hat vidéki várost érint, Kaposvár és Székesfehérvár után Zalaegerszeg a harmadik helyszín, a tárlatot a későbbiek során még Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán lehet majd megtekinteni. A Seuso-kincsek országjárása amúgy csak azután került szóba, hogy kiderült, a Nemzeti Múzeumba tervezett, a leletegyüttes megfelelő tárolására alkalmas vitrineket nem sikerült időben beszerezni. A tavaly decemberi közbeszerzés ugyanis sikertelennek bizonyult – akadt olyan pályázat, melyet túl olcsónak, másokat túl drágának találtak –, s az idén augusztusban lejárt második kör eredménye sem tárgyiasult még, így a tárolási bonyodalmak miatt egyszerűbbnek tűnt a „családi ezüst” vidéki körútja. Az eredeti tervek szerint ugyanis a kincseket nyár óta a Nemzeti Múzeumban kellett volna elhelyezni.

Az országjáráson bemutatott 14 nagyméretű, összesen 68,5 kiló súlyú ezüstedény – a rézüst nem került be az anyagba – biztosítási értéke 62 milliárd forint. Utóbbi miatt fájhatott is kissé a kiállításnak otthont adó múzeumok vezetőinek feje, hiszen az anyagra sokmilliós biztosítást kellett kötni, melyet természetesen az intézményeknek kellett állniuk. Ahogyan a tárlat megrendezésének költségeit is.

Pedig a vándorkiállításra elvileg háromszázmillió forintot adott az állam, ennek ellenére információink szerint Zalaegerszegen hitelt kellett felvenni, hogy bemutathassák az anyagot, Kaposváron pedig a 67-es gyorsút nyomvonalának régészeti feltárásaira kapott pénzből csípték le úgy 15 millió forintot a rendezés, s valamivel több, mint nyolcmilliót a biztosítás költségeinek – ezt állítólag utóbb az Emberi Erőforrások Minisztériuma majd visszatéríti – fedezésére.

- Nagyon komoly előírásoknak kellett megfelelnünk – állította Ábrahám Levente, aki nem kommentálta a kiállítás és a régészeti feltárás közötti anyagi kapcsolatra vonatkozó kérdésünket. – A megfelelő biztonság érdekében át kellett alakítanunk a kiállításnak helyet adó épületet: ablakokat falaztunk be, s páncélozott falak védik az óriási értéket.

Ilyen biztonsági előkészületekre még sohasem kényszerült a múzeum, pedig az utóbbi mintegy tíz évben több komoly tárlatnak is otthont adott: a 2010-es Rippl-Rónai és a Nabis – ahol olyan festők műveit mutatták be, mint Maillol, Ranson, Vuillard, Sérusier, Bonnard és Maurice Denis –, de még a több mint 40 ezres látogatottságával csúcsot hozó 2006-os Munkácsy-kiállítás sem igényelt ekkora beruházást. Utóbbi látogatórekordja amúgy bizonyosan nem dőlhet meg a hatalmas érdeklődés ellenére sem: a szigorú feltételek miatt félóránként csak harmincan nézhetik meg a tárlatot, vagyis a három hét alatt cirka húszezren juthatnak be a kiállításra. A regisztrációk alapján ennél jóval többen lennének kíváncsiak a „családi ezüstre”…

2018.01.02 06:46

Michael Douglas: A hidegháború hangulata kísért Európában

Publikálás dátuma
2018.07.23 12:00

Fotó: GETTY IMAGES/ RICHARD LAUTENS
Az Oscar-díjas színész szerint a társadalmat átitatja a méreg, sokfelé sérül a demokrácia, a mozi pedig háttérbe fog szorulni a streaming miatt.
Michael Douglas hetvenhárom évesen olyan lelkes és vibráló, mintha csak most ért volna a csúcsra. Pedig kapott ő már Oscar-díjat producerként, majd színészként is. Most „csak” visszatért a mozivászonra A Hangya és a Darázs című Marvel-moziban, melynek a párizsi díszbemutatója után beszélgettünk.
- Immár másodszor alakítja Dr. Hank Pym-et, azaz az eredeti Hangyát a Marvel univerzumban. Hogyan látja a nagy Marvel – DC háborút? - Jó kérdés. Sehogy, mert fogalmam sincs a képregények világáról. Négy évvel ezelőtt elküldték nekem A Hangya forgatókönyvét, először azt hittem, hogy valami természetfilmet kellene narrálnom, aztán észrevettem, hogy a forgatókönyvvel jött egy csomó képregény is. Elolvastam őket, és tetszett, hogy életemben először zöld háttér előtt kell majd színészkednem. Eddig csupán emberi karaktereket alakítottam… Tulajdonképpen addig a pontig csak egyetlen szuperhősfilmet láttam, a Vasember első részét, de csak azért, mert Robert Downey Jr. hívott, akivel együtt forgattuk a Wonder Boys – Pokoli hétvégét. Aztán jött a forgatás, és mondogatják nekem, hogy ide nézzek, onnan meg lőnek rám, szóval kellőképpen zavarba jöttem. Zöld háttér előtt játszani kemény meló! Amúgy meg a Marvelről ma azt gondolom, hogy minden filmjük sikeres, ilyet még nem láttam soha. Le a kalappal. - Feminista filmnek tatja A Hangya és a Darázst?  - Feminista film?... Hát, az biztos, hogy az egyik főhős nő, és ez még ma is eléggé ritka esemény. Sőt, még a főgonosz is nő! A Weinstein-botrány egyik fontos hatása, hogy egyre több női szakember, rendező, operatőr jut lehetőséghez. De nem hiszem, hogy ennek vagy a feminizmusnak bármi köze lenne A Hangya és a Darázshoz, ami lássuk be: két órányi, borzasztó sok pénzből készült szórakoztatás.   - A gyerekeivel sem nézett soha szuperhősfilmeket? - Nem, mert a gyerekek ma már az iPadon moziznak, miközben ki sem kelnek az ágyból. Nem fogok melléjük feküdni. A nagyobbik fiam pedig nem néz ilyeneket, ő egy igazi történelem-faló, így szinte csak dokumentumfilmeket néz. Kivételt tett A Hangya első részével, majd azt mondta: „Papa, ez jót fog tenni a karrierednek. Törekedj arra, hogy benne legyél a második részben is!”  - Miután nagyon energikus passzban van, muszáj rákérdeznem: mitől boldog ennyire? - Viccel? Túléltem a rákot, teljesen felépültem és hetvenhárom évesen fontos szereplője vagyok Hollywood legfontosabb franchise-ának, mely a tökéletes eszképizmust hirdeti. Emellett természetesen próbálom nem felizgatni magam a világ olyan dolgaival, melyekre úgysincs semmilyen ráhatásom.    - De úgy tudom, elkötelezett demokrataként a híreket még mindig elolvassa és rendszeresen jól fel is húzza magát rajtuk.  - Értékelem a tájékozottságát, tényleg így van, bármennyire is szeretnék erről leszokni. De nem lehet, nem szabad. Lépni kell, mert a társadalmat és a közvéleményt átitatja a méreg, a rák. A demokrata párttal együttműködve most azon dolgozom, hogy az időközi választásokon nyerjünk, és megalapozzuk egy demokratikus kongresszus létrejöttét. Arra is nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a Mueller-vizsgálat eredménye. Szóval, sok probléma van az Egyesült Államokban, de az, hogy olyan országokban, mint Magyarország, Lengyelország, Törökország vagy Olaszország, sérül a liberális demokrácia intézménye, kétségbeejtő. A hidegháború hangulata kísért Európában.    - Azt mondta: mindig csak drámai karaktereket alakított. Ezekre a lehetőségekre ugrott csak korábban? - Nem, én egészen másképp működök, mint egy átlagos színész, mert én elsősorban producer vagyok. Amikor a kezembe kerül egy forgatókönyv, nem a szerepet nézem elsősorban, hanem magát a filmet. Ha úgy érzem, hogy a könyv hat rám, elemzem, és ha jó filmet remélek, akkor nézem csak alaposabban, milyen is nekem járó szerep. Ami olykor jó, máskor pedig Sharon Stone a szerencsésebb. Azt tudtam, hogy Verhoevennel nagyon erős lesz az Elemi ösztön, és bármilyen kisebb szerepet is elvállaltam volna benne.    - Ha mar szóba hozta: mit gondol, Hollywoodban ma le lehetne forgatni egy, a szexualitás terén olyan nyers és belemenős filmet, mint az Elemi ösztön?  - Hát, készült egy folytatása is, én nem láttam, de úgy hallottam, eléggé pocsék (nevet). Nézze, a kérdésére a válasz: igen is, meg nem is. Hollywoodi nagy stúdió már biztosan nem vállalná be, de itt van ez az új csodálatos találmány, a streaming, ahol minden lehetséges. A Szilícium-völgy megeszi az álomgyárat reggelire. Ott van például a Netflix, pont most fejeztem be nekik egy komédia sorozatot, a The Kominsky Method-ot. Már csak azért is zseniális, mert nincs reklám, így egy-egy epizód hossza sincs behatárolva. A feleségem, Catherine (Zeta-Jones) pedig a Hulunak és a Facebooknak készít egy szériát. Nézzük a számokat: 2018-ban a csak a Netflix 8 milliárd dollárt költ tartalomgyártásra.    - De nem sajnálja a mozit? - Dehogynem. Ha tehetem megyek, főleg IMAX-be. De akkor térjünk vissza a számokhoz. A Netflix díja tíz-tizenkét dollár havonta, ezt szorozzuk be a 130 millió előfizetővel. Ez másfél milliárd dollár bevételt jelent havonta, és 18 milliárdot évente. A mozi háttérbe fog szorulni, olyan különleges eseménnyé fog válni, mint a színház. De persze, van olyan hely a világon, ahol most van a mozik forradalma: Kína. - Van olyan, amit esetleg megbánt a karrierje során?  - Mindig is ösztönös alkat voltam és szerettem kockáztatni, gondoljon csak mondjuk a Száll a kakukk fészkére című filmre, melynek a producere voltam, vagy a Kína szindrómára, melyben szerepeltem. Volt egy tévésorozatom a hetvenes években, a San Francisco utcáin, ami az Egyesült Államokban nagy siker volt. - Magyarországon is.  - Komolyan? Nem tudtam, hogy Kelet-Európában is sugározták. Tudja, annak idején szinte lehetetlen volt az átjárás a tévé és a mozi között. A filmsztár a mozicsillagot jelentette, akiért az emberek fizettek, hogy láthassák, a tévészínészek meg lesajnált figurák voltak, akiket ingyen néznek. Amikor megkaptam az Oscar-díjat a Száll a kakukk fészkére producereként, mindenki azt kérdezte tőlem értetlen arccal: na, de miért akarsz te színészkedni? Ezután az történt, hogy producerként remek filmeket tudtam tető alá hozni, melyekben a stúdiók miatt nem tudtam szerepet kapni. Például én voltam a producere a John Carpenter rendezte Csillagembernek, én szerettem volna eljátszani a címszerepet, de a pénzemberek nem járultak hozzá. Így fel kellett hívnom Jeff Bridges-t. - Mi történt, miután megkapta színészként is az Oscar-díjat a Tőzsdecápákért?  - Hát, akkor bekövetkezett, amire vágytam, immár úgynevezett bankképes sztár lettem. Persze, megtanultam, hogy nem mindig jó az, amire az ember vágyakozik. Túlságosan fontos lettem: Oscar-díjas producer és színész egyben. Túl sok mindennel foglalkoztam, ki sem látszottam a munkából. Visszatérve a kérdésre, amit megbántam, az az volt, hogy nem építettem le a produceri cégemet, és nem élveztem ki azt, hogy végre filmsztár lehetek. - De azért csak büszke a karrierjére, nem?  - A produceri énem válaszol egy sporthasonlattal: jó az átlagom. Kritikai és bevételi szempontból egyaránt. - Édesapja adott tanácsokat annak idején?  - Hogyne adott volna. Például azt, hogy folyamatosan eddzem a testemet. Neki még most, 101 évesen is van személyi edzője. Erről jut eszembe, amikor 90 éves volt, izgatottan felvívott, hogy meghalt Mike, az akkori edzője. Aki 94 éves volt (nevet). Amúgy a legfontosabb tanácsa a showbizzel kapcsolatban az volt: „Teljesíts a maximumon, minden mást szarj le!” - Mi lesz, ha az ön gyerekei is színészek akarnak lenni?  - Semmi, mert már azok. Örülök, hogy nem rettentek meg a felmenőiktől… - Mit szólt ahhoz, amikor először meglátta a digitális technika következtében a harminc évvel korábbi önmagát A Hangya és Darázsban?  - Először is: imádom Michelle Pfeiffert, akivel ebben a jelenetben – életemben először – együtt játszom. Oda voltam a gyönyörtől, hogy ő lesz a feleségem. Erre, amikor ezt a bizonyos „fiatalkori” szcénát vettük fel, telenyomták a képünket mindenféle pontszerű cuccokkal, hogy leképezzék a mimikánkat. „Hát, nem így gondoltam, Michelle” – mondtam zavaromban. A legszebb viszont tényleg az volt, amikor a moziban azt láttam: nem csak most, de harminc évvel ezelőtt is már együtt voltam Michelle Pfeifferrel. - Ne értse félre a kérdést: ugye, nem tervezi a visszavonulást?  - Nem látok semmilyen okot, amiért kellene.   

Névjegy

Michael Douglas (New Brunswick, New Jersey, 1944. szeptember 25. –) az egyik legelismertebb amerikai színész és producer, Kirk Douglas fia. Oscar-díjat kapott 1976-ban producerként a Száll a kakukk fészkére című Forman klasszikus létrehozásáért, majd 1988-ban a Tőzsdecápákban nyújtott alakításáért.

2018.07.23 12:00
Frissítve: 2018.07.23 14:33

Kiderülhet, milyen szerződéssel használták Hosszúék a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2018.07.23 10:38
A Duna Aréna egyik versenymedencéje
Fotó: Népszava/ Németh András Péter
Ki kell adnia a vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft-nek azokat szerződéseket, amiket Hosszú Katinka és Shane Tusup cégével kötöttek; az ügyben eljáró bíróság félmilliós pénzbírságot is kirótt a szervezőre.
Ki kell adnia azokat szerződéseket budapesti vizes vb szervezőinek, amiket az Hosszú-Tusup tulajdonban álló Iron Corporation-nel kötöttek az irdatlan mennyiségű közpénzből épített Duna Aréna használatára – idézi az ügyben hozott, nem jogerős bírósági döntést a 24.hu. A portál hozzáteszi, a szervező céget 500 ezer forintos pénzbírsággal is sújtották, mert korábban tagadta, hogy birtokában vannak ilyen megállapodások.
A lap emlékeztet rá, hogy az elsőfokú bírósági döntést 16 hónapos szélmalomharc előzte meg, melynek során hasztalanul próbálták kikérni, megszerezni a szerződéseket.
 „Első körben egyszerűen figyelmen kívül hagyták megkereséseinket, az adatvédelmi hatóság jelentését, az eljárást. A második fordulóban, immár a per során érveltek azzal, hogy a Bp2017 Kft. nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei elvesztették közpénzjellegüket. Hivatkoztak arra is, hogy adatigénylésünket túlságosan általánosan fogalmaztuk meg. A harmadik lépcsőben az következett, hogy a Bp2017 Kft. nem is kötött ilyen szerződéseket” - sorolják a cikkben.
Hozzáteszik, bíróság mindent figyelembe véve alaposnak találta a 24.hu kérelmét, mivel a Bp2017 Kft. minden kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodó szervezet, amelynek ráadásul közfeladatot kellett ellátnia a vb megszervezésével. A megbírságolt Kft. ugyanakkor fellebbezett az ítélet és a pénzbírság ellen is, így az eljárás másodfokon folytatódik.
Az ügy tavaly márciusban kezdődött, akkor kapott nyilvánosságot, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának nem maradt hely a közel 50 milliárdból megépített Duna Arénában, míg Hosszúéké megkapta a létesítményt.
2018.07.23 10:38