Mi történik Iránban? - Már húsz halottat gyászolnak

Publikálás dátuma
2018.01.02 06:31
Fotó: MTI/AP/Ebrahim Noroozi
Fotó: /
Nem csillapodnak a kedélyek Iránban. A perzsa államban már öt napja tartanak a tüntetések, s hivatalos közlések szerint már húsz személy vesztette életét az alacsony életszínvonal miatt kitört zavargásokban. Meghalt a mintegy 120 ezres milícia, a Forradalmi Gárda egy tagja is. Hasszan Rohani elnök elismerte, hogy a kormány nem teljesen ura a helyzetnek. 

A mérsékelt reformer elnök előzőleg részint jogosnak nevezte a tüntetők követeléseit, akik azt kifogásolták, hogy a perzsa állam hatalmas összegeket költ a szíriai, illetve a jemeni háborúra, valamint az Izrael elleni propagandára, miközben az életszínvonal vajmi keveset javult. Iránban nagy a csalódottság amiatt, hogy a 2015-ben az ENSZ BT öt állandó tagjával és Németországgal megkötött nukleáris megállapodás után sem javult a gazdaság, pedig a megegyezés nyomán megállapodtak a perzsa állammal szembeni nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáról.

Az Egyesült Államok és Izrael lelkesen támogatja az egyre véresebbé váló megmozdulásokat. Az iráni állami televízió beszámolója szerint hétfőről keddre virradóra újabb kilenc személy vesztette életét a tüntetésekben, Irán középső, nyugati és déli részén. Dorudban, ahol már a hétvégén is ketten haltak meg, egy balesetben vesztette életét egy idős ember és egy kisgyermek.

A közösségi oldalakon terjedő hírek szerint több városban a rendőrség éleslőszert használt a tüntetőkkel szemben. Az állami hírközlő szervek erről hallgatnak, a televízió szerint éppen egyes tüntetőknél van fegyver, egyikük végzett a Forradalmi Gárda egy tagjával.

Előzőleg az iráni vezetés válságtanácskozást tartott, amelyen Hasszan Rohani elnök is részt vett. Az államfő hangsúlyozta: nem szabad ellenségnek kikiáltani a tüntetőket. Szerinte a megmozdulásokat nem veszélynek kell tekinteni, hanem esélynek egyfajta újrakezdésre.

Utoljára 2009 közepén rázta meg ekkora tüntetéshullám az országot. Akkor az elcsalt elnökválasztás miatt vonultak az utcára az emberek, a Forradalmi Gárda azonban vérbe fojtotta a megmozdulásokat. Akkor tehát egy politikai ügy miatt tüntettek, most viszont eleinte az ellen tiltakoztak, hogy Teherán hatalmas összegeket költ a szíriai konfliktusra és az Izraellel szembeni propagandára, miközben az életszínvonal stagnál. Vasárnap azonban már politikai szlogeneket skandálnak a tüntetők, sokan a mindenható vallási vezető, Ali Hamenei távozását sürgették.

Fotó: MTI/EPA

Fotó: MTI/EPA

Kezdetben az iráni reformereknek is voltak fenntartásaik a megmozdulással kapcsolatban, mert a Guardian szerint Meshedben kezdődtek a tüntetések, abban a városban, ahol a mérsékelt reformer elnök, Rohani ellenfele, az általa májusban legyőzött ultrakonzervatív Ebrahim Raiszi él. Tavasszal több ultrakonzervatív, Rohani-ellenes megmozdulást is tartottak a perzsa állam második legnagyobb városában.

Most azonban semmi jel sem utal arra, hogy egy az elnök leváltását célzó összeesküvés állna a háttérben.

A rezsim amúgy igyekszik kisebbíteni a megmozdulások jelentőségét. Eleinte csak néhány százan tüntettek a Teheráni Egyetemnél, újabban azonban láthatóan egyre több településen vonulnak utcára az emberek. Az sem a vezetés nyugodtságát jelzi, hogy több chatprogramot tettek elérhetetlenné, köztük a legbiztonságosabbnak tartott Telegramot. A fővárosban vízágyúkkal oszlatták szét a rendszer ellen tiltakozókat. Teheránban mindeközben a kormány melletti tüntetést is szerveztek.

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

Khomeini mecset, Teherán - Ők az ajatollahokban hisznek Fotó: AFP/Hamed Malekpour

A hétvégén ketten haltak meg a tüntetések során, a Lurisztán tartományban található Dorud városában. Egy helyi illetékes szerint „agitátorok” miatt vesztették életüket. A rezsim igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a külföld (Izrael, illetve az Egyesült Államok) áll a megmozdulások mögött. Az interneten olyan hírek is keringtek, melyek szerint a mintegy 125 ezer főt számláló, rettegett Forradalmi Gárda néhány tagja átállt a tüntetők oldalára, ezt azonban független források nem erősítették meg. Az állami tévé azt közölte, a biztonságiak visszaverték a "felfegyverzett" tüntetők támadását, akik egy rendőrőrsöt akartak elfoglalni.

2018.01.02 06:31
Frissítve: 2018.01.02 10:53

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14