Szóba áll egymással a két Korea

Magas szintű tárgyalásokat ajánlott Dél-Korea a jövő hétre Észak-Korea számára. Szöul szerint január 9-én tarthatnák a megbeszéléseket – közölte Cso Mjong Gjon dél-koreai védelmi miniszter. Egyebek mellett arról lesz szó, hogy Észak-Korea részt vehet a februárban, a dél-koreai Pjongcsangban esedékes téli olimpián. Emellett azonban más kérdések, így a bilaterális viszony javítása is szóba kerülhet.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető előző napi újévi beszédében ismét az atomfegyverek bevetésével fenyegetett. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy hazája küldöttséget meneszthet a téli olimpiára. Egyben – általános meglepetésre – sok sikert kívánt Szöulnak az olimpia megrendezéséhez. Ez már csak azért is volt teljesen váratlan lépés a kis vezértől, mert előzőleg csak becsmérelte Dél-Korea minden lépését. Megfigyelők Kim Dzsong Un gesztusát úgy értékelték, hogy Phenjan nyitott a tárgyalásokra a déli szomszéddal.

Dél-Koreában inkább kedvező visszhangra talált Kim Dzsong Un beszéde függetlenül attól: beszédében ezúttal is nagy hangsúlyt helyezett hazája elrettentő nukleáris erejére. Szöul mindenesetre hamar, egy nappal az újévi beszéd után válaszolt a tárgyalási ajánlatra és konkrét időpontot is javasolt annak megrendezésére. Szöul elképzelései szerint a tárgyalásokat a két ország határán található Panmindzsonban tarthatnák meg.

Az utóbbi időben ismét nőtt a feszültség a két ország között, mivel Észak-Korea felgyorsítja nukleáris fegyverkezését, ezzel folyamatosan fenyegeti Dél-Koreát, valamint az Egyesült Államokat. Szeptemberben hidrogénbombával hajtott végre nukleáris kísérletet a sztálinista állam. Novemberben pedig interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amellyel az Egyesült Államok teljes területét elérhetné. Amennyiben képes lenne miniatürizálni az atomtöltetet, úgy atomcsapást mérhetne az Egyesült Államokra.

Mindezek alapján különösen meglepő Kim Dzsong Un inkább békülékenynek nevezhető újévi beszéde. Ennek két oka lehet. Az év első napján elhangzó szózata a múltban is inkább mérsékeltebb hangvételű volt, később azonban folytatta a tőle megszokott konfrontatív politikát. Ugyanakkor feltételezések szerint ezúttal azért többről volt szó. Kim Dzsong Un ugyanis kényszerhelyzetbe kerülhet az országát sújtó nemzetközi büntetőintézkedések miatt. Phenjannak egyre nehezebb keményvalutára szert tennie. S a nyitásra jó alkalmat nyithat a pjongcsangi téli olimpia. Ezért várhatóan a februári világeseményig Phenjan nem áll elő újabb provokációkkal. Taktikai megfontolások is állhatnak amögött, hogy Észak-Korea közvetlenül tárgyalhat a déli szomszéddal. Az ilyen megbeszélésekre eddig Washington közvetítésével került sor.

A két ország között utoljára 2015-ben tartottam magas szintű tárgyalásokat. Azóta Dél-Koreában komoly belpolitikai változások történtek, hiszen tavaly május óta Mu Dzse In az ország elnöke, aki békülékenyebb politikát kíván folytatni Észak-Koreával szemben. Igaz, Phenjan sorozatos provokációi nem feltétlenül támasztották alá e stratégia helyességét. Mun tavaly tárgyalásokat is ajánlott az északi szomszédnak, amire Phenjan még csak nem is reagált.

A két Korea közötti viszony normalizálása roppant nehéz feladatnak ígérkezik. Miközben ugyanis Szöul nukleáris fegyvermentes Koreai-félszigett képzel el, Phenjan szinte hetente jelenti ki, hogy ragaszkodik az elrettentő erőhöz.

Szerző
2018.01.02 10:47

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58