Ez az impozáns, és a bájt sem nélkülöző szárnyas lett az év madara

Publikálás dátuma
2018.01.02 12:50
Hát nem bájos? - Egy fiatal példány
Fotó: /
A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.

Mint az egyesület keddi közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi "világpolgár", a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is. 

Hát nem bájos? - Egy fiatal példány

Hát nem bájos? - Egy fiatal példány

Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 és 500 000 közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban stabilnak tekinthető. Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos "kövén" volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett itt a vándorsólyom. Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik.

Az év madarához kapcsolódva az egyesület rajzpályázatot is hirdet, amelyre február 14-ig lehet nevezni kézzel készült, eredeti, A4-es méretű alkotásokkal. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó adatait. A részletes felhívás az egyesület honlapján olvasható.

Szerző
2018.01.02 12:50

Több tízezer magyar dolgozót és 800 milliárd forintot érinthet Trump keménykedése

Publikálás dátuma
2018.07.19 09:07

Fotó: / Németh András Péter
Amerika és Európa vámháborúját Magyarország szenvedheti meg leginkább.
25 százalékát
értékesítik az európai autóexportnak az Egyesült Államokban, így a vén kontinenst meglehetősen érzékenyen érinti, ha a vámháború miatt visszaesik az autóipar. Ráadásul globális mércével nézve a kelet-közép-európai térség az ágazat GDP-arányos súlya (és exportrészesedése) kiemelkedik a világ országai közül, írja a portfolio.hu. Szlovákiában és Csehországban a nettó autóipari export (vagyis a behozatallal korrigált kivitel) a GDP 11,8 százalékát tette ki, Magyarország esetében pedig 7,2 százalékvolt ez az arány (utóbbi  mintegy 2700 milliárd forintot jelent).
Arra az eredményre jutottak, hogy Magyarország van kitéve a leginkább az autóipari kereslet változásának, vagyis jó időkben mi profitálunk a leginkább a fellendülésből, ha rosszra fordul a helyzet, akkor viszont nekünk fáj a leginkább a kereslet gyengülése.
A közép-kelet-európai régió autóipartól való függősége nem csupán az exporton belüli részesedésben látszik: Csehország, Magyarország, Lengyelország és Románia ipari termelésének a 17 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig a 16 százalékát adja a szektor.
A régiós országok közül Magyarországnak fájna a leginkább, ha Trump beváltaná fenyegetését. A Magyarország esetében számított GDP-arányos bruttó kitettség 2 százalékos (mintegy 780 milliárd forint) azt jelenti, hogy a hazai éves össztermék ekkora része forog veszélyben. És persze nem tudni, hogy a kapcsolódó részeivel mintegy 100 ezer embernek 
2018.07.19 09:07
Frissítve: 2018.07.19 09:09

Mirelitmizéria: a lázat, hányást, okozó baktérium a hűtőben is vígan szaporodik

Publikálás dátuma
2018.07.19 07:50

Fotó: Shutterstock/
Nagyon tülekednek a konkurens cégek, hogy a listeria-fertőzés gyanúja miatt a hűtőpultokból eltávolított Greenyard termékek pótolhassák. Az újabb megbetegedések ellenszere a forralás.
Biztonságos beszerzési forrás után néznek a kiskereskedelemi üzletláncok azt követően, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megtalálta egy 2015 óta zajló, öt országot érintő ételmérgezés forrását, mégpedig a Greenyard Hungary Kft. bajai üzemében. Mint közismert a fertőzés okozója a Listeria monocytogenes nevű baktérium volt, amely 47 embert betegített meg, s kilencen bele is haltak a fertőzésbe. Az érintett országok egyébként Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság voltak.
73 ezer tonna
gyorsfagyasztott terméket exportálnak a gyártók
Bár magyarországi fertőzésről nem tudunk, mégis a Nébih úgy rendelkezett, hogy valamennyi hazai üzletből ki kell vonni a bajai cégnek ebben az időszakban gyártott gyorsfagyasztott termékeit. Ennek hatására megugrott az érdeklődés az albertirsai székhelyű Mirelitte Mirsa Zrt. termékek iránt is - mondta Losó József, a társaság igazgatóságának elnöke és tulajdonosa. Hasonló mértékű élelmiszer-termék visszahívásra az utóbbi években nem volt példa. A 2003 óta teljesen magyar kézben lévő Mirelitte Mirsa Zrt. három gyárában Albertirsán, Miskolcon és Domoszlón állít elő gyorsfagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket, félkész és kész tésztás, valamint húsos termékeket. (A ceglédi üzemükben ősszel indul be a termelés.) Losó József a Népszavának elmondta, hogy a korszerű technológiának köszönhetően üzemeik - főidényben folyamatos, hét napos termelés mellett - mindössze 220-300 fővel termelnek. Megtudtuk, hogy a vállalatcsoport árbevétele tavaly meghaladta a 4,6 milliárd forintot.
A Mirelitte Mirsa tulajdonosa elmondta, hogy a Listeria monocytogenes baktérium a hűtő  hőmérsékletén (4-10 Celsius-fokon) is képes elszaporodni, ezért minden 5 napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer elfogyasztása kockázatos lehet, ha annak összetétele támogatja a baktérium szaporodását. A panaszok kialakulásának ideje általában a fogyasztást követő 1 nap és 1 hét közé tehető. A fertőzés jellemző tünetei a láz, hányás, hasmenés, fejfájás, de találtak olyan fogyasztót is, akin csak a megfertőződés 90. napján észlelték a betegség tüneteit.
Mivel a listeria általában a földben, a trágyában tenyészik, ezt felismerve a Mirellitte Mirsa a zöldségnek csak a legszükségesebb részét szállítják be az üzem területére, az emberi fogyasztásra alkalmatlan leveleket, zöld részeket már azon kívül eltávolítják. Egészséges emberekben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a listeriával szennyezett élelmiszer fogyasztása - hívta fel a figyelmet a szakember. Várandós nőknél, idős, valamint legyengült immunrendszerű embereknél (alkoholisták, cukorbetegek, kemoterápiás kezelés alatt állók, AIDS-esek, egyéb krónikus betegek) azonban az élelmiszer alacsonyabb szennyezettsége is okozhat megbetegedést.
Azt nem lehet tudni, hogy most milyen mennyiségű gyorsfagyasztott terméket vontak vissza az üzletláncok polcairól, mert azt is titokként kezelik. Ami ismert: a Greenyard 2016-tól 2018 közepéig gyártott, Magyarországon értékesített, és most visszavonásra ítélt termékei 29 ezer tonnát tettek ki. Azt nem tudni mennyi a valóban begyűjtött mennyiség. Ugyanakkor egy iparági szakértő lapunknak elmondta, hogy nyugtalanító, hogy az európai hatóság 2015 óta tartó vizsgálata nyomán csak idén márciusban jutottak el a bajai céghez, minderről pedig csak hónapok után tájékoztatták a fogyasztókat, és csak júliusban történtek meg az első termékvisszahívások. Furcsa az is, hogy a csemegekukorica a "bűnös", amely termőfölddel, mint közismert, nem érintkezik. Arra sincs bizonyíték, hogy egyes országokban a fagyasztott kukoricát felengedés után nyersen ennék. Mivel a tapasztalatok szerint a 75 Celsius fokos főzés után az Listéria elpusztul, kötelezővé kellene tenni, hogy a gyorsfagyasztott termékek csomagolásán erre kiemelten felhívják a figyelmet - tette hozzá..

Főként exportra termelnek

A fagyasztott zöldségek tavalyi kivitele bőven többletes volt, ugyanis a 85,5 millió eurós, 118 ezer tonnás fagyasztott zöldségexporttal szemben 24,2 millió eurós, 37 ezer tonnás import állt. Kivitelünkben meghatározó termék a csemegekukorica és a zöldborsó - írta a Kertészet és Szőlészet. A szaklap adatai szerint az összes fagyasztott zöldség exportárbevétele lényegében szinten maradt tavaly, hiszen az 52 millió eurós kiviteli érték mindössze pár százezer euróval maradt el az előző éviétől. A 73 ezer tonnás kiszállított mennyiség nagyságrendje szintén alig változott. A behozott fagyasztott csemegekukorica értéke és mennyisége viszont a felére zuhant, a nagyságrendje pedig az exportnak még a 2 százalékát se éri el. Arról még nem érkeztek hírek - az adatokat a gyártók gyakran titkolják is -, hogy a mostani fertőzésmizéria hogyan hatott a kivitelre.

2018.07.19 07:50
Frissítve: 2018.07.19 07:50