Drágulás áll a tiltakozások hátterében

Publikálás dátuma
2018.01.03 06:32
Ali Hamenei szerint összefogtak az Irán-ellenes erők Fotó: AFP
Fotó: /

Amikor pár hónapja turistaként átbuszoztuk az országot Siráztól Teheránig, már érezhető volt a feszültség. Pasargadaéban, Nagy Kürosz síremlékénél kisebb civil gyülekezés volt, illetve lett volna, ha a hatóságok nem zavarják szét, nem ijesztik el az embereket, akik a perzsa nagykirályról akartak megemlékezni. Neki tulajdonítják ugyanis, hogy először rögzítette kőtáblára, ékírással az emberi jogokat. Irán olyan benyomást keltett, mint egy vége felé járó pártállam. Az alapító atya és az aktuális vezér nagy molinókon még emlékeztette a polgárokat, hol is élnek, a mártírok mindenütt felbukkanó arcképei pedig arra intettek, az iszlám köztársaság harcban született és jelenleg is háborúzik.

Ali Hamenei szerint összefogtak az Irán-ellenes erők Fotó: AFP

Ali Hamenei szerint összefogtak az Irán-ellenes erők Fotó: AFP

A járókelők, a fiatalok szívesen szóba elegyedtek az idegennel és nem titkolták a politikai nézeteiket. Egyáltalában, az irániak vendégszeretők és nyitottak voltak. Semmi jele nem volt annak, hogy az állami propaganda Nyugat-ellenes szellemben nevelné őket. Volt, aki kimondta a magyar turistának: nem vagyunk szabadok! Mások arról beszéltek, szeretnének külföldön élni, tanulni. Ugyanakkor érzékeltették: büszkék a 2500 éves ősi kultúrára. A turista számára Irán megfizethető ország volt, de a két-háromszáz dollárnyi fizetésekhez képest az árak magasak voltak. Rengeteg fiatal férfi lézengett az utcán, s a legtöbb helyen érezhető volt: egy munkafeladatra akár három-négy személyt is alkalmaznak. A korábbi egekbe szökő infláció tavaly – elsősorban a Nyugattal kötött atomegyezmény hatására – egyszámjegyűre csökkent. De a munkanélküliség még mindig óriási volt. A nyugati cégek – például a Renault és Volkswagen – beruházásokat terveztek, de ez nem nyelte el a fiatal és képzett irániak sokaságát.

A mostani tüntetéseket a helyi források szerint az emelkedő élelmiszerárak váltották ki. Az év végén ismét tíz százalékos lett a pénzromlás. A tojás és a baromfi ára negyven százalékkal nőtt. (A kormányszóvivőt szerint a baromfi-influenzától való félelem miatt ugrottak meg az árak.) A tüntetések átterjedtek több nagyvárosra is és a tojásár helyett politikai jelszavakat hangoztattak. Le a diktátorral! – kiáltották és Ali Hamenei legfőbb vallási vezető lemondását követelték. Több helyen leszaggatták a főpapot ábrázoló óriásplakátokat. Akadtak, akik a korábban reformistának tartott Haszan Rohani elnököt támadták: politikája nem hozott érzékelhető jobbulást az életszínvonalban.

A tüntetők egyik fő jelszava így hangzott: Sem Gáza, sem Libanon, sem Szíria! Életemet Iránnak adom!” Azaz a tiltakozók tisztában vannak avval: országuk dollármilliárdokat költ arra, hogy regionális szövetségeseit fenntartsa, helyi háborúkat folytasson Szíriában, Jemenben és Irakban. Szíriában százezernyi Iránból küldött síita különítményes harcolt a legutóbbi időkig. A tüntetések ténye bizonyítja: a városi tömegeknek, az iskolázott rétegeknek elegük van a nemzetközi elszigeteltségből és nem akarnak újabb áldozatokat hozni. A magát forradalminak nevező papi rezsimnek nincs tekintélye, dogmáikat kinevetik, előírásaikat demonstratív módon semmibe veszik. Ilyenkor a lejárt rezsimek vagy engedményeket téve tárgyalnak, vagy erőszakot alkalmaznak.

Az iszlám köztársaság nagyon költséges és korlátozottan hatékony regionális szerepét az ún . Forradalmi Gárda (angol rövidítéssel IRGC) párhuzamos hadserege menedzseli. Ez a fegyveres erő kizárólag Ali Hamenei ajatollahnak van alárendelve. Óriási üzletről van szó: az IRGC az iráni gazdaság, a kőolajipar egyik főszereplője is. Vele együtt a vezető síita főpapok jámbor alapítványai jelennek meg fő tulajdonosként az állam legfontosabb bizniszeiben. Ezek aligha engednek a népi nyomásnak. A tüntetéseket máris külföldről irányított ellenforradalomnak minősítette az állami propaganda. 2009-ben az elcsalt választások után a tüntetők ellen bevetették az IRGC erőit. Valódi tömegmészárlást az un bászidzs segédcsapatok emberei hajtottak végre. Ez a tömegek elleni harcra kiképzett erő most is készen áll. Kilencvenezer fő az aktív állomány és hatszázezer bevethető tartalékosuk van.

2018.01.03 06:32

Donald Trump „pokoli” látogatása Nagy-Britanniában

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:00

Fotó: /
A brit média legpozitívabb jelzője a háromnapos amerikai elnöki vizittel kapcsolatban az „ellentmondásos” volt.
Kevés öröme lehetett Donald Trumpnak, amikor - ha egyáltalán - beleolvasott a nagy-britanniai látogatásával kapcsolatos sajtóvisszhangba. Ahogy a londoni és edinburghi sokezres tüntetések is jelezték, az amerikai elnök meghívása katasztrofális hatásúnak bizonyul, kezdve a The Sun bulvárlapnak adott, Theresa May Brexit-politikáját becsmérlő interjújával egészen az udvari protokoll ismételt semmibe vételéig. A baloldali The Guardian értékelése szerint „komolyabb felkészüléssel és politikai érzékkel a katasztrofális és zavarba ejtő elnöki út elkerülhető lett volna. Szégyenletes és ostoba tévedésnek bizonyult, hogy May 2017 elején hanyatt-homlok Washingtonba rohant, és állami látogatásra hívta meg a frissen hivatalba lépett elnököt, akinek szövetségesi elkötelezettségéről fogalma sem volt”. A lap részvétet érez a brit kormányfő iránt, még ha a minden precedenst nélkülöző „hátba szúrást” szerinte Theresa May csakis magának köszönhette. A kommentár szerzője reméli, hogy May képes lesz levonni a tanulságot, és „a kiszámíthatóbb, a brit értékeket méltányoló szövetségesekkel, azaz Európával erősíti és teszi hatékonyabbá az együttműködést”.  A Guardian szöges ellentéte, a Brexit-párti, mélyen konzervatív Mail on Sunday-ben a szigetország egyik volt washingtoni nagykövete és két közismert publicista is alaposan bírálja az „ellentmondásos” vizitet. Sir Peter Westmacott fájlalja, hogy London „mindent megtett a tartózkodás különlegessé tételéért, ám az elnök hálátlansággal viszonozta a gesztusokat”. Peter Hitchens a brit-amerikai speciális viszony szemétbe hajítása mellett áll ki. Mint írja, „Trumpot nem érdekli az Egyesült Királyság: arrogáns gorombasága saját belpolitikai érdekeit szolgálja”. Rachel Johnson annak ellenére nevezi „a megaláztatás három hosszú napjának” a látogatást, hogy Trump többek között a testvére, Boris Johnson egy héttel ezelőtt lemondott külügyminiszter kormányfői képességeinek méltatásával haragította magára vendéglátóit. A befolyásos újságírónőt bántotta a vendég sértő attitűdje, különösen a 92 éves, tizenkét amerikai elnököt megélt II. Erzsébettel szemben, aki viszont úgy megfegyelmezte, "mint egy terrier kiskutyát”.
2018.07.15 21:00
Frissítve: 2018.07.15 21:14

Trumpnak nincsenek nagy elvárásai a Putyin-találkozóval szemben

Publikálás dátuma
2018.07.15 17:32
Donald Trump újságírók előtt beszél Washington D. C-ben, mielőtt európai útjára indulna
Fotó: AFP/ Saul Loeb
Az amerikai elnök szerint azért „talán valami jó” is kisülhet az egyeztetésből.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News-nak nyilatkozva közölte: alacsonyak az elvárásai a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő találkozással kapcsolatban. Azonban hozzátette, hogy „semmi rossz”, „talán valami jó” is kijöhet az egyeztetésből – írja a BBC. Az amerikai elnök kitért arra is, hogy szó eshet a 12 orosz hírszerző ügyéről is, akik ellen távollétükben emelt vádat a washingtoni szövetségi nagyesküdtszék. Azt mondta, még nem gondolkozott azon, kérje-e a kiadatásukat. Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn délben a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd az orosz és az amerikai küldöttség munkavacsorán tárgyal egymással. Az amerikai-orosz – illetve korábban az amerikai-szovjet – csúcsok előtt általában arról szóltak az esélylatolgatások, hogy milyen kérdésekben, milyen tartalommal nyílhat esély a megegyezésre a két nagyhatalom között. Nyugaton most inkább azt remélik, hogy túl sok következménnyel nem jár majd a hétfői találkozó. Az amerikai elnök több okot is szolgáltatott mind a NATO-szövetségesek, mind a hazai ellenzék rossz előérzeteire – erről itt írtunk bővebben.

Óva inti Trumpot a német külügyminiszter

Heiko Maas német külügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta:  jó, ha az Egyesült Államok és Oroszország szóba áll egymással. Egyúttal óva intette az amerikai elnököt attól, hogy szövetségeit hátrányos helyzetbe hozó egyoldalú megállapodást kössön az orosz elnökkel. „A párbeszédhez tisztánlátásra van szükség, és az amerikai elnök koordinátarendszere nélkülözi ezt a tisztánlátást. Aki a saját partnereit sértegeti, az azt kockáztatja, hogy a végén maga is vesztes lesz. A saját partnerei rovására kötött egyoldalú megállapodások végső soron az Egyesült Államoknak is a kárára lesznek” – fogalmazott. (MTI)

2018.07.15 17:32
Frissítve: 2018.07.15 17:58