Uniós adatvédelem - Új előírás, hiányos jogszabályok

Publikálás dátuma
2018.01.03 06:20
Shutterstock illusztrációk
Fotó: /
Uniószerte kihívást jelent a cégeknek az új adatvédelmi előírásoknak való megfelelés. Itthon még számos jogszabály hiányzik.

Nem mondhatók éppen optimistának a vállalkozások az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR (General Data Protection Regulation) kapcsán. A Deloitte felmérése szerint az EU-ban működő vállalkozások mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy maradéktalanul fel tud készülni a május 25-i határidőig, amikortól kötelező lesz alkalmazni az új előírásokat. A vállalkozások kétharmada már nem is törekszik erre: 62 százalékuk arra készül, hogy egy olyan szintet érjen el, ami ha nem is felel meg mindenben az elvárásoknak, egy esetleges vizsgálat során már védhető helyzetet biztosít. Minden negyedik cég ennél is rosszabb eredményre számít. A hazai cégek pesszimizmusa különösen érthető, hiszen belső szabályokat kell módosítani, informatikai rendszereket kell átalakítani, úgy, hogy csupán az uniós rendeletet ismerik, az ennek alapján átdolgozott hazai jogszabályok megalkotásával azonban vészes késésben van a kormány és a törvényhozás - derül ki a jogászvilag.hu, illetve a lexology.com portálokon megjelent írásokból. A téma szakértői egyenesen egy vakrandi időpontjaként említik a május 25-i dátumot, ameddig minden jogszabálynak meg kellene születnie, sőt a cégeknek már az ágazatokra vonatkozó adatvédelmi előírásokat is be kellene építeniük szabályzataikba. A kormányportálon azonban se híre, se hamva még a tervezeteknek sem, így legkorábban márciusban születhet valamiféle tűzoltásjelleggel összehozott salátatörvény.

Az új szabályozás célja a személyes adatok és a magánszféra védelme, ezért az egész EU-ban egységes, szigorú követelményeket ír elő a személyes adatok kezelésére és tárolására, hatálya pedig kiterjed minden, az unió területén működő cégre és vállalkozásra. A magyar szabályozásban vélhetően nem lesznek drasztikus változások, hiszen az infótörvény eddig is a legszigorúbbak közé tartozott az unióban. Gondot jelent az is, hogy a vállalkozások egy része a jelenlegi előírásokkal sincsen tisztában.

Az új szabályok alkalmazásáig kevesebb mint 5 hónap maradt, holott a felkészüléshez még optimális esetben is 6-8 hónapra volna szükség. A Deloitte tapasztalatai szerint a több százezer, vagy még több ügyféllel rendelkező közmű- és távközlési szolgáltatók, pénzintézetek esetében a felkészülés akár 12 hónapot is igénybe vehet. A hazai cégek általában jogi, vagy informatikai projektként tekintenek erre, pedig jóval összetettebb feladatról van szó. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere rámutatott: a legtöbb cégnél megdöbbennek azon, hogy az új előírások a vállalati funkciók milyen széles körét érintik. Az információbiztonság és a jog mellett a GDPR befolyásolja az üzemeltetést, de még az olyan külső szereplőkkel való kapcsolatot is, mint az őrző-védő szolgáltatás, vagy a takarítás.

A szükséges változtatások komoly informatikai fejlesztéseket is igényelhetnek. A felejtéshez való jog, vagyis az ügyfélről tárolt minden személyes adat törlésének megfelelés például ilyen terület lehet. Ráadásul a megkérdezett társaságok 64 százalékának ugyanakkor becslése sincs arra vonatkozóan: a jövőben ez mekkora feladatot jelent számára.

Egy másik ilyen elvárás az adattakarékosság elve. A kérdés itt az, hogyan tudja alátámasztani egy társaság, hogy az adatok ténylegesen szükségesek arra a célra, amire kérte a hozzájárulást az ügyfelétől. Kivált, hogy olykor cégen belül is küzdeni kell azért, hogy bizonyos információkat tényleg csak azok kapjanak meg, akik érdemi munkát végeznek velük. Sok vállalatnál ezért a gondolkodásmódot is át kell formálni – jegyezte meg Márkus Csaba. Hozzátette: egy esetleges vizsgálat során a cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy mindenben megfeleltek a GDPR előírásainak. Ha ez nem sikerül, komoly büntetésre számíthatnak, aminek felső határa 20 millió euró, vagy az előző éves globális árbevétel 4 százaléka lehet.

Persze úgy nehéz felkészülni, ha nem ismerjük a szabályokat. Márpedig az RSM novemberi európai felmérése szerint a középvállalatok csaknem harmada nincs is tisztában azokkal az uniós előírásokkal, amelyeknek alig öt hónap múlva meg kellene felelnie. A társaságok több mint fele a szabályozást túl bonyolultnak tartja a kis- és középvállalkozások számára. Négy cégvezetőből egy úgy látja: egyáltalán nem ismeri a szabályozás részleteit, és azt sem, mindez milyen feladatokat ró cégére, miben kell változtatniuk rendszereiken, adatkezelésükben.

Szűcs Bálint, ügyvéd, az RSM Legal partnere szerint a magyar középvállalatok körében is nagyon kevés az a cég, amelyik nyugodt szívvel várhatja a közelgő május 25-i határidőt. Fontos ugyanakkor megérteni a szabályozást és elkezdeni a felkészülést, mert a személyes adatok védelme érdekében a cég működésének teljes átvilágítására szükség van, ez pedig nem egy egyszerűen kipipálható feladat. A GDPR-rendelet alapján alkalmazható bírság összege viszont valóban fenyegető nagyságú, amely érzékenyen érintheti a cégeket.

Költséges az átállás
Jelentős azon társaságok aránya, ahol csökkentik a kiadásokat az adatvédelmi szabályozás miatt. Az European Business Awards pályázatra jelentkező cégek körében végzett felmérés szerint emiatt csúszik a cégek 23 százalékánál az innováció, az új termékek bevezetése, 22 százaléknál a nemzetközi terjeszkedési tervekből vettek vissza.
A felkészülést már megkezdő cégek csaknem felel úgy látja, az előírások miatt növekednek a költségei. A Deloitte kutatása viszont arra is rámutatott, hogy bár a GDPR-ra való felkészülés jelentős ráfordításokat igényel, előnyökkel is járhat. A megkérdezett társaságok 61 százaléka számít arra, hogy a személyes adatok kezelésének új szintre emelése üzleti előnyöket hoz majd.



2018.01.03 06:20

Tovább drágul a vaj

Publikálás dátuma
2018.07.23 13:26

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Világszerte megugrott a vaj iránti kereslet, ami felfelé húzza az árakat. Az úgynevezett UHT és ESL tej viszont olcsóbb lesz jövőre.
Az elmúlt hónapokban jelentősen drágult a vaj és más tejtermékek ára is a hazai üzletekben. A 20 dekagrammos csomagolású jó minőségű dán, vagy ír vaj ára már eléri a 900 forintot. A magyar termékek ilyen kiszerelésben egyelőre 360-560 forint közötti áron kaphatóak, de a szakemberek azt mondják: csak idő kérdése, hogy mikor közelítik meg a hazai termékek árai az importét. A Szabad Föld értesülése szerint augusztustól legalább 15 százalékkal lesz drágább a tejföl és a vaj, a tejért pedig 5-7 százalékkal kell többet fizetni. A drágulás oka egyrészt, hogy kevesebb és gyengébb minőségű a készlet. A másik ok, hogy néhány éve „rehabilitálták” a vajat, mint egészséges élelmiszert, és ez a kereslet drámai növekedését okozta – mondta a Népszavának Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A készletek gyorsan "elolvadtak", így tavaly már 2000 euró volt egy tonna vaj ára. Az a tapasztalat, hogy az Egyesült Államokban és Európában is egyre többen vajjal sütnek-főznek, Kínában pedig négyszeresére emelkedett a vajfogyasztás.  Ha nem is ilyen mértékben, de a sajtokért is többet kell adni. A vajat és a kemény sajtokat a tejipar az alapvető élelmiszerek közé sorolná, ugyanis ezeket - a tejjel ellentétben - nem 18, hanem a legmagasabb 27 százalékos áfakulcs terheli. Ágazati szereplők évek óta bombázzák a kormányzatot azzal a javaslattal, hogy e tejtermékek áfáját is sorolja át a kedvezményes 5 százalékos áfa-körbe. A terméktanács elnöke szerint részben a költségvetés teherbíró képessége miatt, részben pedig azért maradt el ez a lépés, mert csak olyan termékekre vezette és vezeti be a kormány a kedvezményes áfakulcsot, amelyek legalább 90 százaléka hazai feldolgozóüzemekben hazai alapanyagokból készül. Ez sem a vaj, sem a sajt esetében nem mondható el, ugyanis például  a sajtoknak több mint 50 százaléka importból származik, amit a szakember azzal magyarázott, hogy a magyarországi tejek beltartalma nem elég magas ezeknek a termékeknek a gyártásához. Itthon a standard zsírtartalom 3,6 százalék, míg a nagy sajt- és vajtermelő országokban 4,2 százalék. A tej minőségének javításához a hazai szarvasmarha-telepeken a takarmányozás megváltoztatására lenne szükség. A kormányzat azonban nulla toleranciát hirdetett a génmódosított (gmo) termények felhasználására, illetve az ilyen növények iparszerű termesztésére vonatkozóan. Márpedig a hazai állattenyésztés jelentős mennyiségű gmo szóját vásárol takarmánykiegészítőnek.  A terméktanács egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel és Győrffy Balázzsal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével az öntözési rendszer fejlesztéséről, mert ezzel nagyrészt ki lehetne váltani a gmo szóját génmódosítás mentes hazai termékkel és egyéb fehérjenövényekkel – érvelt Mélykuti Tibor. Egy ilyen program végrehajtása azonban évekig is eltarthat.  A vaj és a sajt áfájának csökkentésére ugyan még várni kell, de legalább a friss tej után a tartós (UHT) és a féltartós (ESL) tej is 5 százalékos áfa-körbe kerül 2019 januárjától, így az ágazati szakértők szerint e termékek ára 8-10 százalékkal csökkenhet jövőre. A szakma elsősorban az UHT-tej miatt szorgalmazta a kedvező áfa-körbe sorolást, mert a tartós tej jelentős részét áfacsalásra használták fel bűnözői körök, néhány kereskedővel karöltve. A 13 százalékpontos áfa-csökkentés mellett már nem lenne kifizetődő a kockázatot vállalni.  A friss tej korábbi áfacsökkentéséről elmondhatjuk, hogy azért sem felelt meg a szakmai várakozásoknak, mert éppen a friss tej forgalma volt a legalacsonyabb, mindössze 15 százalékos az UHT 50, és az ESL tej 35 százalékos arányával szemben. A friss tej áfájának tavaly januári csökkentését követően a fogyasztás 6-7 százalékkal emelkedett. Évente egyébként a magyarok átlagosan 54 liter tejet isznak, de a szakember arra számít, hogy a tervezett áfacsökkentés növeli majd a forgalmat.  Az más kérdés, hogy több más élelmiszerhez hasonlóan, mint például a sertés- és csirkehús vagy a hal esetében, meddig tart ki az árcsökkenés?   Az UHT tej a feldolgozótól a kereskedőhöz 122- 130 forintos áron kerül, az ESL tej litere 165-170 forintért, míg a friss tej átadási ára 160-165 forint. Az önköltséget azonban jelentősen emeli az energiahordozók és az üzemanyagok drágulása, valamint a munkabérek növekedése is.

A tejfajták szavatossági ideje

UHT-tej    6 hónap  ESL-tej    27-28 nap  Friss tej     6-7 nap   

2018.07.23 13:26

Zöld energiáról álmodik a kormány

Publikálás dátuma
2018.07.21 11:00
A kép illusztráció
Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY/
Az Orbán-kormány eddig az atomenergia mellett tette le a voksát, ami mellett mostanában kezd megjelenni a napenergia. Mostanra eljutottunk oda, hogy a kormány hivatalosan szinte teljesen karbonmentes jövőről álmodik.
Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – közölte a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Szavai szerint ez atomenergia-felhasználást jelent, de szerepet kap a biogáz, valamint a geotermikus- és a napenergia is.  A jövőbeni „energiamix” kérdésének súlyához képest ez ismét némi hangsúlyeltolódást mutat nem csak az előző Orbán-kabinet, de még Palkovics László újdonsült energiaügyi államtitkára, Kaderják Péter néhány hete elhangzott álláspontjához képest is.  A Fidesz-KDNP 2011-es energiastratégiája még „atom-szén-zöld” forgatókönyvet fogadott el. Bár ez formailag még érvényes, három éve aláírtuk a szénégetés kivezetését célzó párizsi klímaegyezményt. Pedig a második legfontosabb termelőnk a helyben bányászott, környezetszennyező lignitből áramot előállító Mátrai Erőmű, amely idén Mészáros Lőrinc érdekkörébe került. Bár az egység új lignitblokk-építési engedélyért előszobázik, az Orbán-kabinet erről mindeddig nem nyilatkozott határozottan. Igaz, Kaderják Péter a hónap elején az Inforádióban a szénalapú áramtermelés jövője ellen foglalt állást.  A lehetséges fejlesztési irányok közül az előző Orbán-kabinet – a számos szakértői aggály dacára - egyetlen egy mellett kötelezte el magát határozottan: ez az atom. Ám később, az EU-források megjelenése, a beruházási költségek zuhanása és az – amúgy általuk rendszeresen bírált – német kísérletek sikere nyomán a napelemek mellett is hitet tettek. Igaz, a maguk módján: az erre felvehető EU-támogatásokat igyekeztek hozzájuk közeli körben tartani, a mezőgazdasági termelőket noszogatták beruházásra, a megtérülést viszont rontották, a szélerőművek építését pedig – a szakértők általános megrökönyödésére – lényegében betiltották. Ennek lendületében Lázár János egykori kancelláriaminiszter idén év elején a jövő áramellátását a behozatal lenullázása mellett 50 százaléknyi atommal és ugyanennyi napelemmel képzelte el. Különösebben nem zavartatta magát, hogy ilyen esetben a magas áramigényű kora-esti órákban – importstop mellett – a hazai lakások jó része elsötétülne.  Az évtizedekig energiagazdasági kutatóintézetet vezető Kaderják Péter – az atom és a megújulók melletti elköteleződés mellett - nyilatkozatában szinte először pendítette meg, hogy a kiegyensúlyozott áramellátáshoz a jövőben a könnyen fel- és leszabályozható földgáz-alapú egységekre is szükség van. Igaz, ezek telepítését a piacra bíznák.  Palkovics László a földgázt nem említette, ellenben az eddig kiemelten kezelt napelem előtt hozta szóba még a termelési módok között mindeddig eltörpülő biogázt és földhőt. Ráadásul a kutatói székből Kaderják Péter még sürgette a szélerőmű-ellenesség felülvizsgálatát is. Arról se esik szó, hogy a "megújuló energia” ma Magyarországon legnagyobbrészt a fa elégetését jelenti. A miniszter emellett sürgette az e-autók elterjesztését és dicsérte a hazai vízipart.
2018.07.21 11:00
Frissítve: 2018.07.21 11:00