Az ajatollah visszavág

Publikálás dátuma
2018.01.04 06:32
Kormányzati szervezésben harciasan kiállnak Hamenei mellett Fotó: AFP/Mohammad Ali/Marizad
Fotó: /
Ezrek vettek részt Irán városaiban a hatalom által szervezett demonstrációkon, hat nappal az ellenzéki utcai tiltakozások kezdete után.

Ellentámadásba lendült szerdán az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah: kormányzati mozgósítás nyomán az ő arcképét magasba emelve és iráni zászlókat lobogtatva Iszfahan, Abadan, Horramsar, Kermansah, Ilam, Gorgan, Kum és több más városban biztosították tömegek támogatásukról a teheráni vezetést, és követeltek „halált az amerikai zsoldosokra”. Az állami tévé egyenes közvetítésében azt skandálták, hogy nem hegyják magára vezetőjüket, és az Egyesült Államokat, Izraelt, valamint Nagy-Britanniát vádolták a múlt héten kirobbant zavargások szításával.

Az eredetileg a gazdasági nehézségek, a romló életkörülmények miatt kezdődött, de később politikai hatalomváltást is követelő tüntetések során legkevesebb 21-en vesztették életüket, több száz ember őrizetbe vettek. Irán 2009 óta nem látott ekkora méretű ellenzéki tiltakozási hullámot.

A kormánypárti tüntetések előtt néhány órával Hamenei – akit személyében is támadtak és távozását követelték a tiltakozók - „Irán ellenségeit” vádolta felbujtással. Hamenei állításának mintegy alátámasztásaként a felbujtó azonnal testet is öltött: Borudzserd megyében szerdán egy igazságügyi tisztségviselő a Tasznim hírügynökség szerint azt közölte: őrizetbe vettek egy európai állampolgárt, akit „európai titkosszolgálatok képeztek ki, és aki a lázongókat vezette”. Az őrizetbe vett személy állampolgárságát nem közölték.

Donald Trump amerikai elnök ugyancsak szerdán látta elérkezettnek az időt egy újabb Twitter-üzenetre, amelyben azt közölte: Irán „nagy támogatásban” fog részesülni az Egyesült Államok részéről „a megfelelő időben”. Egy másik alkalommal az elnök azt a fordulatot használta Iránnal kapcsolatban, hogy „itt az ideje a változásnak”. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kérte a Biztonsági Tanács összehívását, hogy a nemzetközi közösség biztosítsa támogatásáról az iráni tüntetőket.

„Fel akarjuk erősíteni az iráni nép hangját” - fogalmazott Haley, és ugyanakkor „teljes képtelenségnek” minősítette azokat az állításokat, hogy külföldről ösztönzik az elégedetlenséget.

Megszólalt Genfben Zeid Raad al-Husszein, az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosa is. Felszólította Iránt, hogy biztonsági erői szüntessék be az erőszakot, tartsák tiszteletben a tüntetők emberi jogait, a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságának a jogát.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont azt hangsúlyozta Ankarában: Törökország ellenzi, hogy Benjámin.Netanjahu izraeli kormányfő és Donald Trump amerikai elnök támogatja az iráni kormányellenes tüntetéseket. Ankara számára fontos Irán stabilitása, és reméli, hogy az összecsapások mihamarabb befejeződnek – hangsúlyozta Cavusoglu.

Egy régi név: Pahlavi
„Hol vagy, Reza?” - hangzott fel többször az elmúlt napokban az ajatollahok hatalma elleni iráni tüntetéseken. A megszólított személy, az Egyesült Államokban élő, jelenleg 57 éves Reza Pahlavi a fia a néhai Mohammed Reza Pahlavi iráni sahnak, akit 1979-ben űztek el a Khomeini ajatollah inspirálta iszlám forradalom során. A mostani iráni ellenzéki demonstrációknak nincs kiemelkedő vezető személyisége, és – tekintettel arra, hogy csaknem négy évtized elteltével jórészt feledésbe merültek a sah uralmának árnyoldalai - a monarchisták felvetik, térjen vissza az egykori uralkodó fia.
2018.01.04 06:32

A rendkívüli állapot múlt idő, a diktatúra marad

Publikálás dátuma
2018.07.18 16:16

Fotó: AFP/ OZAN KOSE
Szerdán véget ért a Törökországban két éve, a 2015 júliusában végrehajtott puccskísérlet óta érvényben lévő rendkívüli állapot. Kérdéses azonban, hogy az ország ennek köszönhetően elindul-e a normalizálódás útján, s szabadon engedik-e legalább azokat az újságírókat, akiknek semmi közük sincs a terrorizmushoz.
Több tény szól amellett, hogy változás nem várható. A tavalyi alkotmánymódosítás teljhatalmat adott Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ennek minden előnyét élvezheti a júniusi elnök- és parlamenti választás óta. Az államfő mindeddig semmi jelét sem adta annak, hogy hajlandó lenne demokratikusabban kormányozni. Sőt ennek az ellenkezője tapasztalható. Egyrészt azért, mert egy sor olyan rendelkezés marad érvényben, amely fenntartja a jelenlegi állapotokat, másrészt mert az AKP kormánypárt az ultranacionalista MHP segítségével olyan törvényeket visz keresztül a parlamenten, amelyek révén még akár rosszabbodhat is a helyzet. 
Egyebek mellett tüntetési tilalmat vezetnének be. A tartományi vezetők számára lehetővé teszik, hogy kitiltsanak bizonyos személyeket az adott régióból, ha fennáll „a nyilvános rend megzavarásának esélye”. Válsághelyzetekben pedig az újságíróktól is megtagadhatják a munkát. Ez elég gyászos jövőképet fest fel, hiszen azt jelezheti, hogy a túlnyomórészt kurdok által lakott régiókban a rendőrség minden korábbinál keményebben lép majd fel a helyi lakossággal szemben. Bülent Turan, az AKP frakcióvezető-helyettese azt közölte, hogy a – ahogy fogalmazott - terrorellenes harc a rendkívüli állapot után is mindenfajta gond nélkül folytatódik. Szerinte azonban demokratikus intézkedések is várhatóak, ezek között említette, hogy az őrizetbe vételek maximális időtartama „ésszerűbb” lesz.
 A kormányzat új terrorellenes törvényt tervez, amit az ankarai parlament két héten belül fogadhat el.

Jogtiprás a szükségállapot árnyékában

Törökországban 2016. július 16-án, néhány nappal a 250 ember halálát okozó puccskísérlet után vezették be a rendkívüli állapotot. Az eltelt idő alatt 140 ezer embert vettek őrizetbe, s 80 ezer embert ítélték börtönbüntetésre. Több tízezren vesztették el a munkájukat, iskolák, egyetemek ezreit, továbbá médiaházak és újságok százait zárták be. A parlament hét alkalommal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, így a legutóbbi választások során is érvényben volt.Az államfő dekrétumokkal, a parlament megkerülésével is kormányozhat, vagyis bármit megtehet. Az ellenzék ezért a rendkívüli állapot de facto meghosszabbításáról beszél.

Erdogan elnök az Egyesült Államokban élő prédikátort, Fethullah Gülent vádolja a puccskísérlet megszervezésével.
2018.07.18 16:16

Ma lenne 100 éves Nelson Mandela

A Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Nobel-békedíjat kapott, majd a faji megkülönböztetés elleni harc, a szabadság és az egyenlőség jelképévé vált.

Szerző

Megosztás
2018.07.18 15:23
Frissítve: 2018.07.18 15:23
A fiatal MandelaWikipedia/
1961-ig már több évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszus tagjaként, később vezetőjekéntAFP/
1964-ben-ben szabotázs- és terrorcselekményben való részvétel vádjával életfogytiglanra ítéltékAFP/
Második felesége, Winnie Madikizela az apartheid-ellenes mozgalom meghatározó alakja lett, míg Mandela börtönben ültAFP/
70. születésnapján 1988-ban Desmond Tutu érsek egy londoni tüntetésen követelte a szabadon engedésétAFP/
1990-ben szabadon bocsátottákAFP/
Beszédet mondott a sowetói zavargások áldozatainak temetésén/
A londoni Madame Tussauds panoptikumban viaszfigurát kapott/
Jichák Rabin, Mandela, Frederik W. de Klerk és Jasszer Arafat a Time címlapjánAFP/
Az apartheid-rendszer tárgyalásos felszámolásáért Frederik de Klerkkel megosztva Nobel-békedíjat kapott 1993-banAFP/
1994-ben elindult az elnökválasztásonAFP/
1994 május 9-én letett esküjét Dél-Afrika első fekete elnökeAFP/
A líbiai vezetővel, Moammer KadhafivalAFP/
Hosni Mubarak egyiptomi elnökkelAFP/
Jasszer Arafat palesztin vezetővelAFP/
Fidel Castro iránti rajongását sokan kritizáltákAFP/
1995-ben a Robben-szigeti börtönben, ahol húsz évet raboskodottAFP/
II. János Pál pápával 1995-benAFP/
A hírességek imádtak vele fotózkodni, a képen Steve WonderrelAFP/
II. Erzsébet királynővel 1996-os Londoni látogatásánAFP/
2002-ben egy AIDS ellenes konferencián. Második fia, Makgatho AIDS-ben halt megAFP/
A 2004-es sorroláson, amikor Dél-Afrika nyerte a 2010-es foci vb rendezési jogátAFP/
A Tsotsi című Oscar-díjas film szereplőivel. Több film is készült az életérőlAFP/
2013-ban hunyt el, temetését az egész világ nyomon követteAFP/