A HIT-ből csak a legfontosabb nem derül ki

Publikálás dátuma
2018.01.03 21:03
KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ: AFP/JACK GUEZ
Fotó: /
Túlélési tréning nem szerepel az iskolák nyakába lőcsölt honvédelmi akciótervekben, de rengeteg papírmunkára köteleznék az igazgatókat.

Csak az iskolák adminisztrációs terheit növeli a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által a migráció okozta terrorveszélyre hivatkozással megkövetelt Honvédelmi Intézkedési Terv (HIT), ám semmiféle gyakorlati haszna nincs – így vélekedtek az általunk megkérdezett iskolavezetők. Mint ismeretes, a humántárca június végéig adott határidőt az óvodáknak és iskoláknak arra, hogy intézkedési tervet készítsenek arra az esetre, ha a kormány „potenciális veszélyhelyzet miatt” szükségállapotot rendelne el. Azonban a minisztérium által mellékelt minta-tervben alig néhány olyan új elem szerepel, ami ne lett volt benne a tankerületekben régóta meglévő tűz- illetve katasztrófavédelmi cselekvési tervekben. Az eddigi 1-2 oldalas feladatlistához képest a terjengős, 34 oldalas HIT-brossúra kevés konkrétumának egyike, hogy az adott intézménynek tartalékokat kell felhalmoznia vízből, élelmiszerből, takaróból, hogy adott esetben el tudják látni a pedagógusokat és a gyerekeket. Ám jellemző mód arról már egy szó sincs az útmutatóban, hogy az ezzel megbízott kollégának honnan kellene beszerezni az élelmiszereket, vagy miből.

Mint azt elsőként megírtuk: diplomatikusan, de cáfolta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) brüsszeli központja Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány egy „NATO-kötelezettség” miatt kér az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT).
„A NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” - mondta el lapunknak egy NATO hivatalnok. 

Annál több általános tétel szerepel a feladatok között, melyek teljesítése csak felesleges adminisztrációt jelent – mondta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A minisztériumi útmutatóból kiderül, hogy a terrorveszély okozta szükségállapot az iskola életében leginkább azt fogja jelenteni, hogy minden, békeidőben is ellátott feladatnak hirtelen külön felelőse lesz. Így az igazgatóknak külön kollégákat kell kijelölni a takarításra, a kémiai szertár néhány vegyszerének az eltávolítására, az adathordozók elmentésének felügyeletére.

Az iskolavezetőkre ellenben hosszas papírmunka vár. Lapunk összeszámolta: a HIT alapján az iskolavezetőknek fél tucat különféle jelentést, nyilvántartást kell legyártaniuk. Így az intézvényvezetőnek naponta jelentést kell tenni a helyi, illetve a megyei védelmi bizottságok felé, külön jelentést írni a váratlan eseményekről, vagy az esetleges kiürítésekről. Az útmutató külön kiemeli, hogy a jelentéseket papíron is el kell tárolniuk. Emellett nyilvántartást kell vezetni a kollégákról, azok tartózkodási helyéről, külön nyilvántartást az „értesítésben akadályozott távollévőkről”, vagy a megsérült eszközökről.

- Előkészítetlenül, minden előzetes egyeztetés vagy vita nélkül, karácsony és szilveszter tájékán dobták be a HIT-et, amolyan ad-hoc ötletként, ami felháborító - mondta lapunknak Pilz Olivér, miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója. Szavai szerint a pedagógusok ahhoz értenek, amit csinálnak: tanítanak. Nincs képesítésük arra, hogy honvédelmi intézkedéseket, menekülési terveket dolgozzanak ki, ráadásul egy 34 oldalas, bürokratikus és belterjes brossurában. Azt gondolja, ha mindenáron ezt akarja erőltetni a fenntartó, akkor bízzák a tankerületekre a HIT-ek megalkotását, elvégre - akárcsak a KLIK-et - épp azért hozták őket létre, hogy egységes rendszerben működjenek az iskolák. Ehhez képest most több ezer intézménynek lenne több ezerféle honvédelmi terve, miközben azt sem tudják, milyen szituációkra dolgozzák ki azokat.

A HIT-ből éppen a legfontosabb nem derül ki: hogy a gyerekek kapnának-e bármiféle felkészítést az esetleges terrorveszélyhelyzetre. Külföldön, a valós terrorveszéllyel szembenéző országokban létezik a magyar „HIT”-re emlékeztető szabálycsomag. Így például Belgiumban a 2016. márciusi terrortámadásokat követően az óvodákat és az iskolákat arra kérték, hogy korszerűsítsék a vészhelyzeti terveiket, és kérjék ki hozzá a helyi szakemberek tanácsát. Azonban nyugaton a papírízű szabályok mellett nagy hangsúlyt kap a gyerekek felkészítése is arra, hogyan tudják túlélni az esetleges támadást. Így a hatóságok Franciaországban és az Egyesült Királyságban is túlélési tréningeket szerveznek a gyereknek. A szigetországban régóta működik olyan program, ami már a címében is - „run, hide, tell” (menekülj, bújj el, értesítsd a hatóságokat) - gyakorlati tanácsokat ad a gyerekeknek.

A gyerekeknek árt a félelem
A magyar viszonyok között az állandó terrorveszély sulykolása súlyos kihatással lehet a gyerekek lelki egészségére.
- Már most is tele vannak szorongással, agresszióval, túlpörögnek, erre megbombázzák őket lövészettel, menekülési tervvel, s azzal a sugallattal, hogy folyton résen kell lenniük, állandóan van mitől félniük - mondta a Népszavának Majoros Márta szociálpszichológus, számos iskolai mentálhigiénés program megalkotója. - Ez még azokból is kiválhatja az agressziót, akiknek addig eszükbe sem jutott semmiféle erőszakos gondolat - tette hozzá a szakember.
Szavai szerint a Honvédelmi Intézkedési Terv pontosan szembemegy egy korábbi, a szakemberek szerint is jó programmal, amelyik inkább lecsitította, meditációra, az aznapi teendők végiggondolására, s elcsendesedésre késztette volna a gyerekeket a tanórák előtt. Erre a módszerre már elkezdték képezni a tanárokat, ám a projekt minden indok nélkül megszűnt.

Ellenzéki vélemények szerint nem véletlenül dobta be a kormány a választási kampányban a HIT-et: a veszélyérzet fenntartásával próbál szavazatokat szerezni, illetve egyben tartani a szavazótáborát. Annyi biztosnak tűnik, hogy a HIT elképzelése nem esik messze a kormánypárttól. Például az iskolákat a HIT-ről értesítő Emmi kísérőlevelét az a Lebanov József főosztályvezető jegyezte, aki korábban a Fidesz albertirsai elnöke is volt.

Szerző
2018.01.03 21:03

Rokker Zsoltinak sem sikerült, fideszes győzelem Miskolcon

Publikálás dátuma
2018.07.15 21:07

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Alacsony részvétel mellett nem volt szükség az azonos nevű kamujelöltre sem, a kormánypárt kényelmes többséggel megőrizte a mandátumot.
Szerény, 27,7 százalékos részvétel mellett zajlott az időközi önkormányzati választás vasárnap Miskolc 12. számú választókerületében. A Fidesz-KDNP jelöltje, Nagy Ákos nagy arányban győzött az ellenzéki pártok által támogatott, de függetlenként induló Erdei Sándorral (korábbi művésznevén Rokker Zsoltival) szemben: a kormánypárti jelölt a voksok 60,6 százalékát szerezte meg, az egykori humorista 36,9 százalékot kapott.  Miskolcon, a 12. számú egyéni választókerületben azért rendeznek időközi választást, mert a körzet önkormányzati képviselője, a fideszes Hubay György lemondott, miután áprilisban országgyűlési mandátumot szerzett. Bár a kormánypártnak mindenképpen többsége marad volna a közgyűlésben, a Fidesz minden eszközt bevetve próbálja gyengíteni az ellenzék jelöltjét. Megkerestek  egy másik Erdei Sándort, akit csak az eltérő születési évszám különböztetett meg Rokkertól, illetve egy Molnár Zsolt nevű, 18 éves Fidesz-aktivistát is bevetettek, valószínűleg azért hogy a Zsolt névazonosság is megtévesszen néhány embert. Erre végül nem volt szükség, Nagy Ákos magabiztos győzelmet aratott, feltehetően az alacsony részvételnek is köszönhetően. A második Erdei Sándor mindössze 13, Molnár Zsolt 11 szavazatot kapott, és a munkáspárti jelölt, Fülöp József Istvánné is csak 21-et. 

Veszprémben is

Kovács Áron, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a veszprémi időközi önkormányzati választást a szavazatok több mint 80 százalékával – tájékoztatta vasárnap az MTI-t a település jegyzője. A választásra jogosultak 20,64 százaléka, 3971 választó élt szavazati jogával, 5 érvénytelen szavazat volt. Kovács 655 szavazatot kapott, Zelenák Adriánra (LMP) pedig 160-an voksoltak. Veszprémben is azért kellett időközi önkormányzati választást tartani, mert Ovádi Péter, aki 2010 óta töltötte be a posztot, lemondott, miután országgyűlési képviselővé választották. 

2018.07.15 21:07
Frissítve: 2018.07.15 21:22

Óriási késések lehetnek a váci vasútvonalon

Publikálás dátuma
2018.07.15 18:59
A kép illusztráció
Fotó: Népszava/
Akár 80 perccel is hosszabbodhat a menetidő.
Műszaki hiba miatt hosszabb a menetidő a Budapest–Vác–Szob vasútvonalon – közölte a Mávinform vasárnap kora este az MTI-vel. A közlemény szerint 16 óra óta műszaki hiba okoz fennakadást Vác és Göd között, ezért ezen a szakaszon ideiglenesen szünetel a vonatforgalom. A Budapest–Vác–Szob vonalon utazóknak egyes vonatoknál 30-80 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk.
2018.07.15 18:59
Frissítve: 2018.07.15 19:02