Buli van

Közmeghallgatáson voltam pár hete. Olyan ez nekem, mint az Állatkert, ellátogatok pár évente, és megnézem, mi változott. Nos, míg az Állatkertben kiselefánt is született nemrég, a pesti VII. kerületben minden a régi. De tanulságos volt nézni, hogy miközben a széksorokban a Városliget szétbarmolása ügyében érintett külső városrészbeliek és a bulinegyed ellen tiltakozó belső-erzsébetvárosiak kapták épp nagy egyetértésben a gutaütést, a pulpituson cvíder városvezetők olvasták fel mísz hangon az előre beadott kérdésekre körmölt végtelen és semmitmondó válaszokat.

Pikírtségben kiemelkedett a jegyző, aki mintha kifejezetten örült volna annak, hogy a jogszabályok szerint "semmit sem tehet" az ordító-hányó embertömeget pirkadatig mozgató zugkocsmák kordában tartása érdekében. Mivel helyben kérdezni nem lehetett, azt sem firtathatta senki, hogy ha a polgármester és helyettese is a kormánypárt katonája, utóbbi meg egyenesen Orbán Ráchel ügyvédje - tudják, ő a "tojásos Bajkai" -, akkor valóban lehetetlen-e legalább kezdeményezni egy alkalmatos jogszabályváltoztatást. Elvégre ebben az országban az alkotmányt is át lehet írni egy munkanap alatt.

Mindegy is, már eldőlt: február 18-án népszavazás lesz az egész kerületben arról, bezárjanak-e éjfélkor a kocsmák a bulinegyedben. A 42 milliós demokratikus aktusra Vattamány polgármester mókás indoklása szerint azért kerül sor, mert a képviselő testület "nem tudott dönteni" a kérdésben. Hogy is tudott volna, elvégre ők maguk határoztak úgy öt éve, hogy egy lakóövezetben az éjjel-nappal nyitva lévő itatóhelyeké és a "bármit megtehetsz" ígéretével idecsábított turistáké legyen a terep.

De azt ígérték, figyelembe veszik a többségi akaratot, akármilyen lesz is a részvétel. Gondolom, ez azt jelenti: ha az erősen szervezkedő kocsma- és airbnb-lobbi kerekedik felül, majd Külső-Erzsébetvárosban is eltörlik a zárórát.

2018.01.05 07:09

Látszatmegoldás a kamupártok ellen, valódi akadály a plakátolók elé

Publikálás dátuma
2018.07.17 20:50

Fotó: MTI/ MAlogh Zoltán
A pártok képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért – döntött a parlament, de ez biztos nem hatja meg a csak a pénzre hajtó kamupártokat. A valódi ellenzéknek viszont tényleg fájhat a vadplakátolás betiltása vagy az aláírásgyűjtés szigorítása.
Választási szabályok módosításáról döntött kedden a parlament. A Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott javaslatot 134 igen és 34 nem szavazattal fogadták el a honatyák.
A kormánypárti politikusokon kívül Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta a javaslatot, a jobbikosok nem voksoltak, míg az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd nemmel szavazott. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a módosítás még nehezebb helyzetbe hozhatja az ellenzéki pártokat. Betiltják például a vadplakátolást, így a pártok vagy óriásplakátokon, vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, minden más plakát törvényellenes lesz. Az ellenzéki pártok komoly bajba kerülhetnek, hiszen legtöbben már most is vadplakátokon hirdettek, mert vagy nem kaptak óriásplakát-felületet, vagy nem tudták ezeket megfizetni. Ugyancsak kihívás elé állítja a nem hatalmon lévőket az is, hogy mostantól nem gyűjthető aláírás a tulajdonos engedélye nélkül „a közforgalom számára nyitva álló magánterületen”. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Momentum korábban a Kúriához fordult amiatt, hogy gyűjthet-e ajánlásokat a Tesco előtt. Bár a testület úgy döntött gyűjthetnek, a jövőben ez tilos lesz. 
Hárommilliárd forinttal tűntek el
A javaslatot benyújtó kormánypárti képviselők újra nekifutottak a kamupártok kivégzésének. A jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelősséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért. A módosítást azt is előírja, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon nem számolt el az állami kampánytámogatással, nem tarthat igényt újabbra. Ez annak fényében különösen indokolt, hogy az áprilisi voksoláson 16 párt nem érte el az egyszázalékos küszöböt, amely miatt vissza kell fizetniük a támogatást. Csupán hárman, az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt fizette vissza a pénzt, a többi érintett szervezet általában elérhetetlenné vált, és így  nagyjából három milliárd forint hiányt okoztak a Magyar Államkincstárnak. Fontosabb változás még, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint a szavazatszámláló bizottság tagjainak 40 nappal a választás előtt esküt kell tenniük, mostantól elég lesz három nappal előtte is. Így a vártnál nagyobb átjelentkezés esetén több szavazatszámláló állhat munkába. Nem lesz kötelező egy légtérben tartózkodni az összes szavazatszámlálónak. Vagyis ha túl sokan állnak sorba, ki lehet nyitni egy másik termet is a szavazáshoz. 

Lenne megoldás, de nem akarják

A Political Capital választási szakértője, László Róbert korábban hasonló állásponton volt, mint most az ellenzéki pártok többsége. – A forgatókönyv változatlan: megjelenik egy kampányfinanszírozási törvényt módosító kormánypárti javaslat, ami nyomokban előremutató elemet tartalmaz, de a probléma gyökerét véletlenül sem oldják meg. Hiába közismert a megoldás 2013 októbere óta. Ez László Róbert és a Transparency International Magyarország szerint is az lenne, hogy az egyéni jelöltekhez hasonlóan a pártoknak is csak kincstári kártyán folyósítsák a támogatást, ahogy a jelöltekre vonatkozó beszámolási szigort sem terjesztik ki a pártokra. – Ha ezek nem valósulnak meg, továbbra is biztosak lehetünk benne, hogy 2022-ben is nyúlni fogják a közpénzmilliárdokat a kamupártok – vélekedett a szakértő.

Nem hatotta meg a tiltakozás a kétharmadot

Hiába a hazai és nemzetközi tiltakozási hullám a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását áthelyezték Palkovics László újonnan felállt minisztériuma alá. Az Országgyűlés 134 igen, 58 ellenében szavazta meg a kormánypárti törvénymódosítást. A szakképzés is bekerült az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá.
A parlament megszavazta azt a kormánypárti javaslatot is, amely a képviselői fizetésemelésről szólt. A kormánypártiakon kívül az összes jobbikos és öt szocialista képviselő is igennel voksolt. – Menjetek nyaralni, addig legalább nem sok kárt okoztok. A fagylalttal vigyázzatok. Azt nyalni kell.. – reagálta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebookon.

2018.07.17 20:50

A rabbi és a Sorsok Háza

Köves Slomó, az EMIH rabbija a szombati Népszavában elárulta, hogy kész részt venni a Sorsok Háza-projekt megvalósításában. Őt Schmidt Mária már évekkel ezelőtt meghívta a Józsefvárosi pályaudvaron magasodó épületbe, és bemutatta neki a túlélők személyes elbeszéléseire alapuló, „személyes érzelmi kontaktusra fókuszáló” kiállítás terveit. Neki semmi kifogása sincs Schmidt Mária ellen, hiszen a Terror Háza Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma. Ha a mennyiség egyben a minőség garanciája, akkor a konyhaművészet csúcsa a McDonald's. 
Köves rabbi szerint eddig csak személyekről volt szó, nem tartalmi kérdésekről folyt a vita. Köves rabbit nem zavarják a tények, például az, hogy a Terror Háza Múzeum már hírhedt pengefalával történelmet hamisít. A nyilaskereszt és a vörös csillag egymás mellé helyezésével azt állítja, hogy nálunk népellenes terror csak a német megszállás után, a nyilasok rémuralma, majd a Vörös Hadsereg megszállta Magyarországon volt. 
Az állandó kiállításon, amelyen két szoba jut az 1945 előtti időszakra és 23 a kommunista rezsimre, a második teremben 2002-ben még az volt olvasható, hogy akkori magyar állam nem tudta megvédeni polgárait. A Horthy Miklós által kinevezett Sztójay Döme miniszterelnök kormánya még Adolf Eichmannt is meglepő lelkesedéssel és hatékonysággal látott hozzá a zsidók totális jogosztásához, kirablásához, végül deportálásához. Kövest nem zavarja, hogy Schmidt a Horthy-korszakot polgári demokráciának nevezi, azt állítja, hogy az antiszemita törvényeket a náci Németország nyomására voltunk kénytelenek elfogadni. Berlin 1940 előtt semmiféle nyomást sem gyakorolt Budapestre a zsidó-politika „radikalizálása” érdekében. A magyar politikai elit tagjai, élükön Horthyval, már 1942 tavaszától-nyarától kezdve tisztában voltak azzal, mit jelent a Vészkorszak, a zsidókérdés náci Végső Megoldása. Azért sem engedtek a nem túlságosan erős német nyomásnak a náci megszállásig, mert tudták, hogy a deportáltakat lemészárolják. 
Schmidt huszonöt éve küzd Horthy Miklós rehabilitálásáért. Szerinte „Magyarországon kimondtuk a bűnösök nevét, történelmi igazságot szolgáltattunk…” Ő a maga részéről kizárólag a nácikról és néhány nyilasról hajlandó beszélni. Nagyon kevés ember merészelte eddig a Szabadság téri megszállási emlékművet védelmébe venni. Orbán Viktor és illiberális rendszere történelemhamisító emlékezetpolitikájának szolgálólánya ezt is megtette. Ő beszél történelmi igazságtételről, akinek a múzeumában még Kovarcz Emil, Szálasi hírhedt totális mozgósítási minisztere is a (nyilván ártatlanul, a kommunisták által) „meggyilkoltak”-címszó alatt szerepel, jó pár más háborús bűnös tömeggyilkossal együtt?
Köves rabbit sikerült Schmidtnek meggyőznie, az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance) szakembereit nem. Schmidt egyszer már évekkel ezelőtt ismertette az úgynevezett kiállítási koncepcióját. Azon a prezentáción csak az nem derült ki, hogy akkor kik a jók és kik a rosszak a tervezett Sorsok Háza állandó kiállításon. Kövest nem érdekli, hogy sem a washingtoni United States Holocaust Memorial Museum, sem a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet nem hajlandó szóba állni Schmidt Máriával, akit ők is vulgáris történelemhamisítónak, primitív antikommunistának, valamint a Horthy-kultusz ápolójának és holokauszt-relativizálónak tartanak. Kövest nem zavarja, hogy Schmidt a XX. század legnagyobb bűncselekményének nem a holokausztot, hanem az első világháborút lezáró, Párizs környéki békék megkötését tartja. 
A washingtoni holokauszt múzeum vagy a Yad Vashem új állandó kiállításának megnyitását sok-sok évnyi munka, kutatás és szakmai vita előzte meg. A Sorsok Háza múzeum tervei a mai napig titkosak. Schmidt azokat, akik sajátos történelemszemléletével nem értenek egyet, hazaárulóként denunciálja. Tervei megvalósításához most már egy ortodox rabbit is sikerült megnyernie – érdekelne, hogy mi volt ennek az ára.
Schmidt Mária huszonöt éve küzd Horthy Miklós rehabilitálásáért
2018.07.17 17:11
Frissítve: 2018.07.17 17:11