Kövérnek nem születünk, azzá válunk

Bár a grosszofóbia szó eddig nem szerepelt a szótárakban, Franciaországban az év végén fogalommá vált. Ugyanis Anne Hidalgo, Párizs főpolgármester-asszonya túlsúlyosakkal szembeni diszkriminációk elleni napot hirdetett.

A túlsúlyosság a statisztikák szerint nem kevesebb, mint hatmillió franciát érint. Beszélni azonban csak a közelmúltban kezdtek róla, hála Gabrielle Deydier Kövérnek nem születünk, azzá válunk (On ne nait pas grosse, on le devient) című könyvének, amely egyébként egy Simone de Beauvoir-idézetre utal (Nőnek nem születünk, azzá leszünk…). Ez a kötet azokról az előítéletekről szól, amelynek áldozatai a túlsúlyosok: az álláskeresés nehézségeitől a kollégák élcelődésein át egészen a legotrombább sértésekig, amelyet az üzletektől az orvosokig rájuk zúdítanak.

A 37 éves Gabrielle tudja, miről beszél: az alig 153 centiméter magas nő csaknem 150 kilogramm! Egy fogyatékkal élőkkel foglalkozó szervezetnél dolgozott, és nemcsak munkatársai gúnyolták, hanem főnökei is közölték vele, hogy fogyjon le, mert különben nem hosszabbítják meg munkaszerződését. El is veszítette állását. Ekkor lett elege abból, hogy a puszta létéért bocsánatot kérjen.

Deydier szerint ma Franciaországban a hagyományos fogyatékosságot jobban elfogadják, mint a kövérséget. „Ez a tolerált diszkrimináció nemzeti sajátosságunk” – magyarázza.

A grosszofóbia jelentése

A grossophobia (a grosso spanyolul vastagot jelent) kövérség elleni félelem.

Az ország listavezető a fogyókúrázó polgárai számát illetően, és valóságos kultusza van a rögeszmés soványságnak. A könyv szerzőjének már gyerekkorában táplálkozási problémái voltak egy olyan anya mellett, aki betegesen ragaszkodott a maga 38-as méretéhez, és a saját adagját is inkább lányával etette meg. Apja sem állt mellé. „Előbb fejben lettem túlsúlyos, aztán testben” – írja Gabrielle. Helyzete csak súlyosbodott, amikor serdülni kezdett: kereste magában a nőt és nem találta. Később is számos megaláztatásban volt része külseje miatt, a gúnyolódásoknál csak a szánalmas tekinteteket gyűlölte jobban.

A könyv azonban nemcsak az ő személyes története. Kutatást végzett a kövérség-fóbia körüli biznisz berkeiben is. Megtudta például, hogy az országban évente 56 ezer plasztikai gyomorműtétet végeznek és a szám az utóbbi tíz évben négyszeresére emelkedett. Ő nem akar ehhez a módszerhez folyamodni, és állítja, hogy amióta megjelent a könyve, sokkal jobban érzi magát a bőrében, nincsenek bulimiás rohamai, sőt, 15 kilogrammot sikerült is leadnia.

A „grosszofóbia” elleni napon számos találkozót, vitát rendeztek a különféle diszkrimációk bírálatára, a téveszmék eloszlatására, amit az érintettek jó kezdetnek tekintenek azok visszaszorítására. Megidéztek pozitív külföldi példákat, köztük olyan „telt” modelleket, mint Ashley Graham, vagy Iskra Lawrence, vagy Jes Baker amerikai bloggert, aki már régóta harcol a kövérek kirekesztése ellen.

„Franciaországban mindig is volt egyfajta bűntudat-ébresztés a kövérekkel szemben. Azért vagy kövér, mert lusta vagy és akaratgyenge – mondják a mai napig. Pedig a túlsúlyosságnak számtalan oka lehet a gyermekkori traumától a depresszióig. Minden második túlsúlyos, akivel beszéltem elárulta, hogy vérfertőzés vagy más szexuális agresszió áldozata volt” – mondta Gabrielle a Le Nouvel Observateurnek adott interjúban. Ő legalább eljutott már odáig, hogy nem szégyelli súlyát. Nem törődik azzal, hogy egyesekből valóságos lincshangulatot váltott ki az interneten. Voltak, akik azzal vádolták, hogy a „grosszofóbia” csak egy ürügy a kövéreknek, hogy ne kelljen lefogyniuk. Gabrielle ezzel szemben még azt a merész ötletet is megengedte magának, hogy könyvének promóciós videójában a vetkőző Kate Moss testére montírozta saját arcát. Most már csak szülei reakciójára vár – ők ugyanis még nem vették maguknak a bátorságot, hogy elolvassák lányuk vallomását…

A magyar Európa legkövérebb nemzete

Az OECD által készítette Obesity Update 2017 című tanulmány szerint az elhízottak aránya a tagországok közül csak az Egyesült Államokban, Mexikóban, és Új-Zélandon magasabb, mint nálunk, ami Európa legkövérebb nemzetévé teszi a magyart.

A jelentés szerint az 5 évesnél idősebb magyar lakosság 30 százaléka elhízott. A 15 év alatti magyar gyerekek 16 százaléka túlsúlyos, ha pedig csak a felnőtt lakosságot vizsgáljuk az eredmények katasztrofálisak: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által készített állapotfelmérés szerint Magyarországon három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott.

Az IHME Betegségek globális terhei című tanulmányában megállapították, hogy 2016-ban az olyan krónikus betegségek, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a diabétesz a halálozások 72 százalékáért voltak felelősek világszerte. Ezek kialakulásában pedig alapvető szerepe van a rossz táplálkozásnak, a teljes kiőrlésű gabonában, gyümölcsben, magvakban és halolajban szegény, sóban gazdag vagy éppen nagyon cukros étrendnek.

Egy olyan életmódváltásra van szükség, ahol előtérbe kerül a tudatos táplálkozás. Ez azt jelenti, hogy ne üres kalóriájú, hanem kimondottan magas tápértékű élelmiszereket vegyünk magunkhoz, amire a szervezetüknek szüksége van.