Százmilliós pályázati pénzen híznak a sertések a Kósa-mama érdekeltségébe tartozó telepen

Százmilliós pályázati pénzen híznak a jószágok a Kósa Lajos anyukája érdekeltségébe tartozó sertéstelepen. Több jogcímen is kap pénzt a cég az államtól.

Ugyancsak jó időpontban vette át a Kósa Lajos miniszter 82 éves édesanyjának érdekeltségébe tartozó cég a korábban a politikus rokonaihoz tartozó sertéstelepet. A vállalat ugyanis még éppen időben el tudott indulni egy állami pályázaton, amin végül 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert.

Mint azt már megírtuk, a politikus édesanyja, a nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné Bacskó Katalin 2015 nyarán vásárolta be magát a sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker Kft.-be. A Méker elődjének tekinthető, és a Kósáékkal rokon Szilágyi família érdekeltségébe tartozó Szalka-Pig Kft. ekkoriban felszámolás alatt állt. Kósáné megjelenése után a Mékerbe ismeretlen eredetű friss pénz került, és úgy vette át a több százmilliós értékű mátészalkai sertéstelepet a Szalka-Pigtől, hogy az ki tudott egyezni a hitelezőivel.

A felerészt Kósa asszony, valamint az egy-egy negyedrészt birtokló Szilágyi Gábor és Szilágyi Balázs tulajdonába tartozó Méker azóta elég sikeres, 2016-ban például harmincmilliós tiszta profitot ért el.

A cég gyarapodásához – tudta meg a Népszava – az adófizetők is hozzájárulnak. A Méker ugyanis 123 millió forintot nyert egy sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton, amihez a finanszírozást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. Az sem mellékes: a megítélt összeg az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizetnek ki a 141 nyertesnek. A beruházás teljes összege 251 millió forint, ami azt jelenti, hogy a lehetséges maximum ötven százalékos vissza nem térítendő támogatást különösen jó aránnyal használták ki.

"Nem tudom, ki lehet a valódi tulajdonos"

Mátészalka és Nyírmeggyes között félúton található az a sertéstelep, amelynek résztulajdonosa a politikus anyukája. A területen 8-10 épület található. Ezek egy része már felújított. A romos épületekben a látottak alapján semmilyen tevékenység nem zajlik. A telep szomszédságában egy takarmányfeldolgozó is működik, ám ennek – az egyik munkás elmondása szerint – semmi köze sincs a sertésfeldolgozóhoz. – Tavaly vagy tavalyelőtt felújították a sertéstelep egy részét, azóta sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak, sokkal több disznót látok – mondta lapunknak az egyik dolgozó.

– A telep körüli botrányokról hallottam, de nem tudom, ki lehet a valódi tulajdonos, a cégügyekbe nem látok bele – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy korábban kifejezetten nehéz anyagi körülményekkel kellett megküzdenie a vállalatnak. A Népszava munkatársait egyébként nem látták szívesen a helyszínen, a sertéstelep körül túránk során 15 percen belül megjelent egy férfi, aki arra figyelmeztetett bennünket, hogy magánterület a kerítésen belüli, valamint a közvetlenül mellette húzódó szakasz is. Kérdéseinkre nem akart válaszolni és azt is elutasította, hogy valamelyik telepvezetővel beszéljünk. - Lőrincz Tamás

Az is érdekes, hogy Kósánéék mintha különösen jó ütemérzékkel mozdultak volna rá a disznótenyésztésre. A sertéstelephez tartozó egyik ingatlan tulajdoni lapjának tanúsága szerint a Méker tulajdonszerzését csak 2016 februárjában sikerült átvezetni, a pályázatot pedig alig pár hónapon belül már fel is függesztették, mert túl sokan jelentkeztek. Döntést csak ősszel hirdettek: végül 331 pályázatból mindössze 141 nyert.

A Méker egyébként egy másik pályázaton is kapott egy kisebb, hárommilliós összeget védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére tavaly márciusban.

A beruházás pontos tartalmát nem ismerjük, csak a címét: eszerint az adófizetők 123 millióját a sertéstelep fejlesztésére kell költeniük. Ha a fejlesztés során a telep befogadókapacitását is sikerül megnövelniük, azzal duplán jól járhatnak, ugyanis a disznók után is kaphatnak állami pénzt. Az anyakocákat megfelelően kellemes környezetben tartó vállalkozások által pályázható sertésjóléti támogatásból már eddig is jutott a Mékernek: tavaly 10,2 millió, tavalyelőtt 12,3 millió forint.

Tavaly októberben egyébként a jelenleg Kósa Lajos vezette megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztériumhoz igazolt államtitkári rangban Horváth István, aki korábban miniszteri megbízottként a kormány sertésprogramját felügyelte, civilben pedig a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének az elnöke.

Bomba üzletek a miniszter körül

Kósa Lajos környezetében egyre-másra köttetnek a bomba üzletek. Mint azt a Népszava korábban kiderítette, tavasszal Kósa felesége, Porkoláb Gyöngyike mindössze 6 millió forintért vett meg egy korábban 140 millió forintra feltőkésített céget. Az eladó Fiák István ügyvéd, az iskolaszövetkezeti szektor fő lobbistája volt: az utóbbi években Kósa több olyan törvényt is benyújtott, amely újraszabályozta ezt az ágazatot. Legutóbb is Kósa volt az egyik kezdeményezője az iskolaszövetkezetek mintájára létrehozandó, sok tízmilliárdos megrendelésállománnyal kecsegtető nyugdíjas munkaerő szövetkezeteknek, amelyekben a Fiák által is képviselt iskolaszövetkezetek, sőt maga a pilisborosjenői ügyvéd is érdekelt lehet.

Bár a nagy üzlet még várat magára, a Fiák üzleti köréből már kikerült az első nyertes: a szintén debreceni hátterű Horizon 2020 Kft.-nek 450 millió forint támogatást ítélt a nemzetgazdasági tárca az ukrán nyugdíjasok itteni foglalkoztatására. Ebben az sem zavarta a minisztériumot, hogy a Fiák-közeli tulajdonos egy meglehetősen kétes, korábban az éjszakai életben is ismert figurákkal mutatkozó cégtárssal alapította meg a vállalkozását. Ezt követően tártuk fel, hogy Kósa Lajos, korábban óvónőként dolgozó édesanyja nemrég egy sertéstelep résztulajdonosa lett, az üzlet ügyintézője pedig a jelek szerint politikus mindenes ügyvédjévé előléptetett Fiák István volt. - Batka Zoltán